Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-26 / 121. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2012. MÁJUS 26. REJTVENYSZIGET 17 valóság, hogy — már amennyire e zaklatott kor megengedte — az asszonyok teljes életét élte. Buda visszafoglalása idején, 1849 májusában ismerkedett meg Jónák József tüzér hadnaggyal, akit huszáros tempóban szerelmi ostrom alá vett. A fiatal tiszt kezdetben a legrosszabbra gondolt, míg ki nem derült, hogy hadnagytársa nem férfi. A közöttük fellobbanó szerelem a kor zaklatott viszonyainak megfelelően gyors cselekvést kíván: Mária bejelentkezik a hadügyminiszternél, hogy a nászra szabadságot kérjen. Görgey Artúr nem kis megdöbbenésére be kell vallania, hogy amiatt szeremé egy kis időre kivonni magát a harcokból, mert férjhez kíván menni. A frigyre Jónák József tüzér őrnaggyal 1849. júliusában kerül sor a dorozsmai csatatér közelében. Nem akármilyen körülmények között: az ellenség rátámad a lakodalmas népre, Mária újdonsült férjével együtt az ablakon ugrik ki, hogy felvegye a harcot a betolakodókkal. A szabadságharc után mindkettejüket bebörtönzik. Jónák Józsefet 16 évi, vasban letöltendő börtön- büntetésre ítélik, amelyet nem élt túl. Mária az aradi várba kerül, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. Rokonai minden követ megmozgattak a kiszabadítására. Igyekezetüket fél év után koronázta siker, ekkor is csak úgy engedik őt szabadon, hogy kitiltják Magyarországról. Szülővárosába, Zágrábba távozik. Támasz nélkül maradván nyomorban tengeti életét. Néhány év múltán, a viszonyok rendezésével Győrbe költözik. Itt találkozik egykori tüzértiszt hadnagytársával, Pasche Gyula festőművésszel, akinek oldalán a szabadságharc idején a tiroli vadászok kötelékében harcolt. A bajtársi kapcsolat hamarosan szerelemmé fejlődött közöttük, aminek házasság lett a vége. Férje 1870-ben bekövetkezett halála után ismét ínséges idők jöttek el a legmagasabb rangfokozatú magyar honvédtiszt asszony számára. Ekkor mosónőként tartotta el családját. Nyomoráról értesülvén az országos honvédegylet folyósított neki nyugdíjat. 1880-ban fiához Újpestre költözött, a Csokonai utca 4.-ben élte le élete utolsó napjait. Hatvankét évesen, 1892. május 30-án hunyt el újpesti otthonában. A Megyeri úti temetőben helyezték örök nyugalomra. A magyar társadalomban betöltött szerepét, jelentőségét pontosan jelzi, hogy nekrológját a magyar írófejedelem, Jókai Mór közölte a Pesti Hírlapban, aki szép novellával is emléket Mária az aradi várba került, itt szülte meg fiát, Jónák Pált. állított e hős magyar asszonynak. Hamvai fölé a hálás utókor a hősöknek, hadvezéreknek kijáró hatalmas obeliszket emelt, emlékezve és emlékeztetve a legnagyobb magyar asszonyok egyikére. A legendás Mária főhadnagy emlékiratait 1935-ben Kiss Géza tette közzé a Hadtörténeti Közlönyben, ugyanebben az évben március 15- én egykori lakóházát emléktáblával jelölték meg, nevét ma utca viseli Budapesten. A nagyközönség számára Lebstück Mária alakját Huszka Jenő és Szilágyi László 1942-ben bemutatott operettje, a Mária főhadnagy tette általánosan ismertté. A kirobbanó sikert csak fokozta, hogy e műből Szeleczky Zita főszereplésével parádés film készült. Természetesen az operett műfaji szabályainak megfelelően ezúttal Mária főhadnagy története happy enddel végződik, a komor és tragikus részek megmaradnak az életrajzírók számára. Élettörténetét 1952-ben Pálfly Ilona publikálta a Nők a magyar fiig- gedenségért című kötetben. Ozogány Ernő
