Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-26 / 121. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 26. Közélet 3 Kiadónk adott otthont a Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Európai Egyesülete (M1DAS) konferenciájának A kisebbségi sajtó szerepe és túlélési lehetőségei Pozsony. Uniós szinten kellene megoldani a kisebbségi sajtó finanszírozását - derült ki a kisebbségi napilapok szövetségének (MIDAS) tegnapi konferenciáján, amelynek lapunk volt a társszervezője. MÓZES SZABOLCS Jelenleg ahány ország, annyi szabályozás - amint a felszólalásokból kiderült, ebben a tekintetben a posztkommunista blokkban a legrosszabb a helyzet. Persze „csak” olyan értelemben, hogy egy kisebbségi lapnak is a piacról kell megélnie, támogatásként nem számíthat nagyarányú, s főként kiszámíthatóbevételre. Nyugat-Európában több típusa van a kisebbségi sajtó támogatásának - mutatott rá felszólalásában Toni Ebner, a dél-tiroli Dolomiten főszerkesztője, a MIDAS elnöke. Van, ahol papírvásárlási támogatást kapnak, esetleg a telefonszámlákat és a postai kiadásokat állja az állam, valamint alacsonyabb kulccsal adóztatja a kisebbségi sajtótermékeket. Máshol direkt állami támogatásban részesülnek a lapok, vagy az anyaország nyújt anyagi hozzájárulást megjelenésükhöz. Ez viszont a média függetlenségének rovására mehet - figyelmeztet Ebner. Olaszországban dotációban részesülnek a kisebbségi lapok, ez különböző típusú lehet. Az ottani szlovén napilap, a Primorski Dnevnik bevételeinek hozzávetőlegesen harmada származik közvetlen állami támogatásból, de pár éve még 50%-os volt az arány. Itáliában egyébként minden politikai párt lapja támogatást kap (!), nem csak a kisebbségiek, ám a gazdasági válság miatt úgy döntött a kormányzat, Toni Ebner, a MIDAS elnöke és Slezákné Kovács Edit, az Új Szó és a Vasárnap lapigazgatója (Somogyi Tibor felvétele) hogy az összegeket lefaragja. Skandináviában is a közvetlen támogatásban hisznek, a Svédországban élő 40 ezer fős lapp közösség lapja például évi 1,5 millió eurós állami dotációt kap. Hasonló modell működik egyébként az összes skandináv országban- a legnagyobb északi kisebbség egyébként a finnországi svéd, arányszámaiban kb. feleakkora, mint a szlovákiai magyar. ,A támogatás mértéke változó, 40-60% közötti, de van, ahol 100%-os” - mutatott rá Tom Moring, a Helsinki Egyetemprofesszora. Uniós támogatás kellene A kisebbségi sajtó finanszírozásának megoldása az lenne, ha mindezt uniós szinten sikerülne megvalósítani - fejtette ki a felszólalók többsége. ,A kisebbségi sajtó finanszírozása az EU-ban és nálunk is tragikus. A pályázati rendszer megerősítette a korrupciót és a klientelizmust” - véli Lovász Attila, a szlovák köz- szolgálati médiák kisebbségi adásainakigazgatója. Egyáltalán, miért van szüksége a ldsebbségi médiának támogatásra? Tisztán piaci körülmények között csak a számarányukat tekintve legnagyobb kisebbségek tudnának saját sajtóterméket fenntartani. Nálunk pl. az Új Szón kívül a Vasárnap - szintén kiadónk terméke - esik ebbe a kategóriába, a többi lap állami jellegű támogatások nélkül nem jelenhetne meg, mutatott rá Lovász. A bevételekpedig a következő években sem fognak emelkedni - figyelmeztet Toni Ebner. Szerinte ez nemzetközi probléma. , ,Az EU büszke sokszínűségére és soknyelvűségére, ezt előnynek tartja, ennek védelme tehát az elsődleges feladata lenne” - véli Ebner. Brüsszel egyelőre hallgat. Pedig, ahogy Hunčík Péter pszichiáter a szlovákiai magyarság helyzetéről szóló bevezetőjében rámutatott, az unió szinte mindent szabályoz. Az uborkával kapcsolatban pontosan meghatározza méretét, származási helyét, alakját, ám a kisebbségekkel kapcsolatban hiányzik az átfogó szabályozás. „Majd ha úgy fognak ránk tekinteni, mint az uborkára, jobb lesz a jövőképünk és a perspektívánk” - tette hozzá. Több mint információs csatorna A MIDAS elnöke szerint jó lenne, ha az EU illetékesei is látnák, a kisebbségi sajtó elsősorban nem információs csatorna, hanem a kisebbségi közművelődés része. Több felmérés rámutatott, hogy fontos szerepe van a kisebbségek megmaradásában. Ebner emellett több kutatás adatait ismertette, melyekszerint a napilapok rendszeres olvasói egészségesebben élnek, jobban fektetik be pénzüket és ésszerűbben vásárolnak - pont azért, mert infor- máltabbak, mint azok, akik nem tájékozódnak a sajtóból. Tom Moring szerint a kisebbségi sajtó egyik feladata, hogy a kisebbséget szervezze. A kutató szerint fontos, hogy az Európai Bizottság egy dokumentumában leszögezte: a kisebbségi média támogatása nem ellentétes az EU-elveivel, összhangban van a Lisszaboni Szerződéssel. Ez megfelelő kiindulási alap lehet, mutatott rá. Ebner szerint a sok finanszírozási modell közül kell kiválasztani a legjobbat, s ezt ajánlani az unió figyelmébe. „Brüsszel malmai lassan őrölnek” - mondta, de bízik benne, hogy előbb-utóbb - Hunčíkot idézve - mi is uborkák leszünk. Modernizálni kell Lovász szerint a kisebbségi médiát a finanszírozás megoldatlansága és a gazdasági válság mellett több szakmai jellegű probléma is veszélyezteti. A képzelt konzervativizmus és a modernizáció hiánya. ,A legnagyobb veszélyforrás viszont az etnobiznisz” - mutatott rá. Tehát az, amikor az egyének egzisztenciális érdekei felülírják a közösség érdekeit. Ebner rámutatott: a gazdasági válság is súlyosan érintette a lapok működését. „Lapok szűntek meg. Ám meg kell ragadni az esélyt a válságban is” - tette hozzá. Szerinte csak színvonalas lapok készítésével lehet versenyezni a többségi nyelven megjelenő sajtótermékekkel. S hogy a támogatási kérdés megoldása mellett min múlik a kisebbségi sajtó túlélése? Lovász szerint azon, mennyire lesz képes alkalmazkodni a modern kor eszközeihez és információs csatornáihoz. A mai fiatalok lassan a tévét is okostelefonon nézik - tette hozzá. MIDAS-díj Vrabec Máriának Idén lapunk és a Vasárnap munkatársa, Vrabec Mária kapta a kisebbségi napilapok szövetségének díját. A Maiina Hedvig ügyében írt, az Új Szóban megjelent oknyomozó írásaiért érdemelte ki a díjat. A MIDAS másik díját, a Habsburg Ottó- díjat - amelyet a nem kisebbségi újságíróknak adnak a kisebbségek pozitív bemutatásért - idén Constanze Letsch, a brit The Guardian lap isztambuli munkatársa kapta. A díjat Ottó fia, Habsburg Károly adta át. Egy megafon segítségével magyarul tájékoztatták az utasokat a vonatok érkezéséről Kétnyelvűsítő akció a komáromi állomáson A megye állítólag kész megsegíteni a színházat A Híd a Thália helyzetéről ÚJ SZÓ-HÍR ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom. Újabb figyelemfelkeltő akciót rendeztek Komáromban a vasútállomás kétnyelvű feliratait követelő aktivisták. A Fontos vagy! mozgalom tagjai csütörtökön délután kivonultak a vasútállomásra, kihelyeztek egy kétnyelvű állomásnévtáblát az állomás falára, továbbá két molinót a peron korlátjára. Az egyik molinón a Komámo-Ko- márom felirat volt olvasható, a másikon szó szerint idézték a Szlovákia által is ratifikált, kisebbségek védelméről szóló nemzetközi keretegyezmény egyik pontját. Ez kimondja, hogy az aláíró felek törekedni fognak arra, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott területeken a hagyományos helységneveket és földrajzi megnevezéseket a kisebbségek nyelvén is feltüntessék. Az akció ideje alatt az egyik aktivista mega- fonon magyarul tájékoztatta az utasokat a RegioJet érkező és induló járatairól. Az állomás egyik alkalmazottja a feliratok eltávolítására szólította fel a mozgalom tagjait, de ennek nem tettek eleget. Később három vasúti rendőr is megjelent, de miután az aktivisták elmagyarázták, mi a békés véleménynyilvánításuk lényege, távoztak. A vasút egyik alkalmazottja lefotózta a feliratokat, majd közölte, azért nem maradhatnak az állomáson, mert az aktivisták nem kaptak engedélyt kihelyezésükre. Arra a kérdésre, miért nem lehet feltüntetni a feliratokat, az állomás szabályzatára és a vasúti törvényre hivatkozott. Nem sokkal később ismét megjelent két rendőr és igazoltatták Boldoghy Olivért, az akció egyik helyszínen maradt szervezőjét, majd ők is távoztak. Pokstaller Tamás, a mozgalom egyik aktivistája elmondta, további akciókat szerveznek, és a vasúti állomásnevek kisebbségi nyelven történő feltüntetése bevett gyakorlat a környező államokban Csehországtól Romániáig. (bumm, vps) Kassa. Sólymos László, a Híd frakcióvezetője, a parlament kulturális bizottságának tagja, és Jakab Elemér képviselő Zdenko Trebuľa kassai megyefőnökkel és Czajlik József szín- igazgatóval tárgyalt a Thália Színház anyagi helyzetéről. Sólymos szerint nyilvánvaló, hogy a színház vezetése igyekszik hatékonyabban gazdálkodni, hogy ne ismétlődjön meg a V. KRASZN ICA MELITTA Komárom. Tegnap útnak indult Bósza János vállalkozó, hogy négy nap alatt gyalog tegye meg az utat Pozsonyba, csupán egy magyarországi férfi csatlakozott hozzá. Ahogy ő nevezi, békemenetével a szlovák-magyar megbékélés fontosságára néhány héttel ezelőtti eset, amikor a szolgáltató kikapcsolta az áramot. Trebula biztosította a Híd képviselőit, keresni fogja a megoldást, hogy a színház adósságai ne halmozódjanak tovább. ,Á megye kész segíteni az anyagi gondokkal küzdő színházon, ehhez azonban meg kell találni az eszközöket. Biztos vagyok benne, hogy az általunk elindított párbeszéd eredményes lesz” - főzte hozzá Sólymos László. (ú,vps) szeretné felhívni a figyelmet. A hátizsákjára tűzött zászlón két nyelven az alábbi szöveg olvasható: „Első békemenet, a szlovák-magyar megbékélésért, a jogegyenlőségért és az önrendelkezésért.” A gyér érdeklődésre reagálva azt mondta: nem az a fontos, hogy tömegek kövessék, hanem a figyelemfelkeltés. Egyelőre kétszemélyes a békemenet Bósza Pozsonyba gyalogol
