Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-24 / 119. szám, csütörtök

18 Iskola utca ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 24. www.ujszo.com Taroltak a tavaszi történelmi versenyeken a nádszegi alapiskola tanulói „Dicsőséges tavaszi hadjárat” A POSTA HOZTA Selyés gimisek sikere Nagyváradon Kä héten belül két országos címet szereztek a fiúk: Menyhárt Máté, Menyhárt Csaba, Menyhárt Ádám és felkészítő pedagógusuk, Pint Szabolcs (Képarchívum) A komáromi Selye János Gimnázium diákjai számos Kárpát-medencei nemzetközi történelmi vetélkedő sikeres résztvevői. Mindig nagy lelke­sedéssel készülnek az újabb megmérettetésre a magyaror­szági és más határon túli sors­társaikkal. Nem volt ez másképp idén május elején sem, amikor a XXI. Festum Varadinum ünnepség- sorozat keretében iskolánkat 2 versenycsapat is képviselte a Nagyváradi Ady Endre Líceum Euró-régiós történelmi vetél­kedőjén. A patinás intézmény ezúttal a városalapító „Szent László király - Aletha Patriae” címmel szervezett vetélkedőt. Csapataink izgalommal és nagy szorgalommal készültek. Már a házi feladatul kapott korabeli helytörténeti plakátot is nagy gonddal kiviteleztük. A több hé­tig tartó tanulás után elindul­tunk felkészítő tanárnőnkkel, Dr. Deák Irénnel Nagyváradra. Igazi nemzetközi mezőny jött össze romániai (partiumi, erdé­lyi), magyarországi, szerbiai (vajdasági) és szlovákiai diá­kokból, akiket azonban szoros szállal köt össze magyarságuk. Odaérve szusszanásnyi időnk sem volt: már indultunk is a többi csapattal városnézés­re. Közben szorgalmasan jegy­zeteltünk, hiszen tudtuk, más­nap még hasznát vesszük az új információknak. A városnézés során sok érdekességet tud­tunk meg a Szent László-temp- lomról, gyönyörködhettünk a Székesegyházban, és megcso­dálhattuk a kincstárát. A vá­rosnézés és egy nemzetközi hamburgerezés (egy magyar fiú segítségével egy töröktől román nyelven kértük azt az ételt, mely Németországból származik, de Amerikában lett híres) után a verseny ünnepé­lyes megnyitóján vettünk részt. Meghallgattuk Dr. Draskóczy István és Dr. Fleisz János törté­nészek előadását Várad múltjá­ról, Szent László király törté­nelmi nagyságáról. Szombaton kezdetét vette a nagy megmérettetés. A verseny során rájöttünk, érdemes volt figyelni az előző napi előadá­sokon, hisz a villámkérdések zöme Szent László király és Vá­rad kapcsolatáról, történelmé­ről szólt. Sok nehéz feladat és izgalom után a többórás ver­senyvégéhez értünk. A délutá­ni eredményhirdetés örömteli­nek bizonyult, hisz iskolánk di­ákjai megnyerték a versenyt. Dobai Szabolcs, Deák Veronika és Lábik Nikolett a tavalyi siker után ismét az 1. helyen végzett. Szintén tiszteletre méltó 7. he­lyet ért el Dolník Judit, Bauer Réka és Duba Gergely. Miután elbúcsúztunk régi és új ismerőseinktől, boldogan indultunk haza. Két ilyen fá­rasztó nap után az út jelentős részét már átaludtuk, nem cso­da, hogy nyertes plakátjainkat valahol az úton elhagytuk. A verseny során szép élmények­kel gazdagodtunk, sok barátot szereztünk, jól éreztük magun­kat. A nagyváradi történelem­verseny maradandó emlék ma­rad mindannyiunk számára. Dolník Judit, III.A A Nádszegi Magyar Taní- tási Nyelvű Alapiskola „Menyhártok” csapata (Menyhárt Ádám, Meny­hárt Csaba és Menyhárt Máté -VIII. B) tarolt a ta­vaszi történelemverse­nyeken. PINT SZABOLCS Az első „ütközetet” Magyar- országon, Lakitelken vívták a fiúk, Nádszegtől mintegy 300 kilométerre. A „Hadak Villáma” elneve­zésű Kárpát-medencei törté­nelmi vetélkedőt a nándorfe­hérvári diadal 555. évfordulója alkalmából rendezték. A ver­seny témája Magyarország tör­ténelme volt a Hunyadiak ko­rától a török Magyarországról való kiűzéséig, 1699-ig. Összesen 119 csapat neve­zett be, s a három fordulóból ál­ló levelezős rész után húsz csa­pat jutott be az országos dön­tőbe. Egyedüli felvidéki csa­patként még éppen a huszadik helyen végezve kerültünk be. Március 12-13-án volt a döntő Magyarországon. Az utazás felért egy kaland­túrával (ez egy külön cikket érdemelne), viszont maga a verseny mindenért kárpótolt bennünket. A délutáni közép­döntőben a fiúk írták a legjobb tesztet, majd másnap végig az élbolyban tanyázva végül a fantasztikus harmadik helyet szerezték meg rengeteg ma­gyarországi iskolát megelőzve. A második „csata” helyszíne Érsekújvár volt, ahova már régi ismerősként, sőt címvédőként tértünk vissza. A tavalyi évben sikerült el­hódítanunk a „Régis Hungária” országos történelemverseny el­ső helyéért járó vándorserle­get. Az idei verseny témája az Árpád-házi királyok kora volt. Május 4-én volt az országos döntő, ahol végig fej fej mellett haladva a komáromi Munka utcai alapiskola csapatával, végül óriási küzdelemben, fél pont előnnyel sikerült a cím­védés. így a vándorserleg visszakerülhetett méltó helyé­re, iskolánk gyűjteményébe. A tavaszi hadjárat harmadik, egyben utolsó állomása Duna- szerdahely volt május 18-án. A Katedra folyóirat hagyo­mányos történelemversenyé­re, melynek témája a honfog­lalás és az Árpád-kor törté­nelme volt, idén 61 csapat nevezett be. A levelező fordulók után 13 csapat kapott meghívást az országos döntőbe. Itt már na­gyon készültek ránk a csapa­tok, a „Menyhártok” név hal­latán már „rettegtek” ellenfe­leink. Nagy riválisaink, a ko­máromiak itt is a nyomunk­ban voltak, de csak megszo­rongatni tudtak. Nagy csata után újabb első helyezés. Két héten belül két országos cím! Fantasztikus eredmény, nehéz lesz túlszár­nyalni. Gratulálunk a fiúknak a ragyogó sikerekhez. A LEGGYAKRABBAN FELTETT KERDESEK A WALDORF-PEDAGOGIAVAL KAPCSOLATBAN - 2. RÉSZ A Waldorf-pedagógián alapuló oktatás egyenlő hangsúlyt helyez a gyermekek és az ifjak értelmi, művészi, gyakorlati és szociális képességeinek fejlesztésére (Képarchívum) A Waldorf-pedagógia most ismét „benne van a levegő­ben”. Sokakat érdekel, sokan szeretnének még többet tudni róla, néhányan téves informá­ciók alapján ismerni vélik. Rendszeresen jelentkező összeállításunkban a legfon­tosabb jellemzőket szeret­nénk bemutatni. Mi a fő különbség a Wal- dorf-iskolák és a hagyomá­nyos iskolákközött? A Waldorf-pedagógián ala­puló oktatás egyenlő hangsúlyt helyez a gyermekek és az ifjak értelmi, művészi, gyakorlati és szociális képességeinek fejlesz­tésére. A diákok első osztályos koruktól két idegen nyelvet ta­nulnak. A lányok és fiúk egy­aránt körnek, horgolnak, varr­nak a kézimunkaórákon, és ka­lapálnak, reszelnek, csiszolnak a kézműves órákon. Az osztá­lyok minden tanév végén egy- egy színdarabot adnak elő. A nyolcadik és a tizenkettedik év végén egyénenként elmerül­nek egy általuk szabadon vá­lasztott bármilyen témában, s annak előadására elméletben és gyakorlatban is egyaránt ké­szülnek. Eközben szem előtt tartják, hogy elsősorban nem a végeredmény a fontos, hanem az odáig vezető „út”. Mit jelent az életkornak megfelelő oktatás a Waldorf- iskolákban? Rudolf Steiner munkássága során egészen mély emberis­meretre tett szert, amit többek között a pedagógiában is kivá­lóan lehet hasznosítani. Szá­mos tanítását azóta igazolták is a kutatások. Nem mindegy, hogy a fogváltás előtt, a fogvál­tás és a nemi érés között és a nemi érés után mit tanítunk és hogyan. Sőt, az egyes életévek­re is le lehet ezt bontani. Talán több szülő tapasztalta már, hogy gyermekét alig érdekli az iskolai tanulás. A Waldorf-isko- lákban is előfordul ilyesmi, de sokkal kevésbé jellemző. Ennek fő oka, hogy a részletekbe menő emberismeret alapján végzik az oktatást. Például nem akármi­kor fogékony a gyermek a me­chanikai törvények megisme­résére vagy az emberről szóló biológiai ismeretekre. Mindent akkor kell hallania és tanulnia, amikor lelkileg éretté válik ezek bizonyos szintű befogadására. Ha idő előtt tanítjuk nekik, még ártunk is a lelki-tudati fejlődés­nek. Ha túl későn, akkor lehető­ségeket mulasztunk el. Hogyan követik a Waldorf- iskolákban a természeti rit­musokat? A Waldorf-pedagógiában mindent a valóságos természe­ti környezetben ismertetnek meg a tanulókkal; nem képek vagy film segítségével. Minden iskolában vagy osztályban van egy ún. évszakasztal, amelyen mindig az aktuális természeti történések követhetők nyo­mon a természetben gyűjtött termések, színes selymek, ne­mezfigurák segítségével. Az évkör történéseire vannak ráfűzve az ismeretek is, és szé­pen, időt szánva rá megülik az ünnepeket. Csak a nagyobba­kat említve: Mihály-nap, Már- ton-nap, adventi kert, húsvét, Szent Iván-éj. Lehetőség sze­rint az iskola saját kis kertjé­ben kerti munkákkal egybekö­tött növénytermesztés is fo­lyik. így eleve könnyebben meg is tanulhatók, követhetők a természeti tények, másrészt a világ és a természet szerete- tét ilyen módon könnyebben lehet érlelni a gyermeki lel­kekben. Ez jó alap a környe­zetbarát nevelésre is. A Waldorf-iskolákban sza­badon vannak hagyva a gye­rekek? A tévedés onnan adódik, hogy a német nyelvben szabad iskoláknak nevezik a Waldorf- iskolákat, és ez a gondolkodás szabadságára utal. A viselkedés terén a Waldorf-iskolák több­ségére inkább nagyfokú fegye­lem a jellemző, mert sosincs üresjárat. Két tevékenységet például egy közösen énekelt, jelzésként szolgáló rövid da­locska köt össze, miközben nincs idő és mód „rendet­lenkedni”. A gyermekeket nem engedik szabadjára, hanem az egész nevelést és oktatást úgy irányítják, hogy a gyermekből a későbbiekben kreatív és gon­dolkodó felnőtt legyen, aki le­hetőleg szabadon dönt min­denben. Ezt például úgy érik el, hogy a történelemtanítás során jelentős történelmi eseménye­ket különböző szemszögből mutatnak be. így a gyermekek­nek alkalmuk nyílik elsajátítani egy tárgyilagos, sokoldalú és nyitott hozzáállást, ami szük­séges ahhoz, hogy felnőtt ko­rukban szabadon és ne vala­mely nézet hatására alkossanak véleményt. Miért nincs osztályzás? Mi motiválj a a gyerekeket? Az emberi faj legfontosabb mozgatórugója a táplálékszer­zés és a fajfenntartás után a tu­dás utáni vágy. Ha ez nem így lenne, még mindig kőbaltával ügyködnénk. A Waldorf-isko­lákban az egészséges kisgyer­mekben meglévő természetes érdeklődést és az életre való rá- csodálkozást, kíváncsiságot tartják fenn. A büntetés-jutal­mazás és a becsvágy felkeltése helyett arra törekszenek, hogy a tanulók soha ne veszítsék el a tudományok, művészetek és az élő valóság iránti érdeklődésü­ket. S végül mit ír erről Vekerdy Tamás, a híres pszichológus? „Mit mér az osztályzat? Nem méri az intelligenciát - az intel­ligencia fontosabb, ún. cselek­véses faktorai egyáltalán nem szerepelnek az iskolai mérlege­lésben -, nem méri a kreativi­tásnak egyetlen tényezőjét sem (ellenkezőleg: bünteti a divergens gondolkodást), nem méri, nem jelzi előre a későbbi »beválást«. Az osztályzat egy­fajta, igen szűk körű, verbális és rövid távú emlékezeti telje­sítményt mér, amelynek ké­sőbb nincs szerepe semmiféle életpályán. Arra viszont na­gyon alkalmas az osztályzás, hogy a szorongást és a jó jegyre törekvést egyszerre kiváltva csökkentse a tárgyra irányuló érdeklődést és a valódi telje­sítményt.” (m)

Next

/
Thumbnails
Contents