Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-24 / 119. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 24. www.ujszo.com Finomítaná a munkanélküliség mutatókat is (Képarchívum) Olajfinomító épülhet Rimaszombat mellett Megaberuházás Gömörben SZASZl ZOLTÁN Rimaszombat. Szlovákiában példátlan nagyságrendű olaj­ipari beruházás előkészítését hagyta jóvá Rimaszombat kép- viselő-testülete tegnap, a terve­zett beruházás értéke megköze­lítheti a 900 millió eurót. Az Oil Production and Trade OPT Sk részvénytársaság képvi­selője, Ján Tehlár szerint mint­egy 30-33 hektárnyi területen, a Rimaszombat mellett vezető Ba­rátság kőolajvezeték átemelő ál­lomásához közel épülhetne fel egy kőolaj-finomító és biopoli­mereket gyártó üzem, nemzet­közi összefogással. A vállalat uk­rajnai tulajdonosának saját olaj- kútjaiból szállítanák Rima­szombat mellé a nyersanyagot. A tervezett üzemben a legmo­dernebb amerikai technológiá­val dolgoznák fel a nyersanya­got. Kezdetben mintegy ötszáz főnek, a gyártás felfutása után pedig akár ezer embernek is munkát adnának. A beruházó a város önkor­mányzatától csupán egy határo­zatot kért, amelyben támogatná a vállalkozás elindítását, vala­mint megfelelő ellenszolgálta­tás fejében önkormányzati tu­lajdonú területeket bocsát a cég rendelkezésére. Az Oil Produc­tion and Trade OPT Sk szerint a részvénytársaságban a tervek szerint akár 10%-os részesedést is kaphatna a város. A beruházással kapcsolatban elsősorban környezetvédelmi aggályok merültek fel. Tehlár el­ismerte, nőni fog a térség kör­nyezetvédelmi terhelése, de a város és a régió fejlődése szem­pontjából mégis fontos a nagy- beruházás. A cég képviselői a környezetvédelmi aggályokkal is számoltak, ígéretük szerint minden érvényben lévő környe­zetvédelmi előírást és törvényt a legszigorúbban betartanak a gyár tervezésekor, építésekor és üzemeltetésekor. Viliam Vaš képviselő szerint ugyanakkor olyan visszajelzések érkeztek hozzá, hogy az itt élők akár atombomba gyártásába is bele­egyeznének, csak végre javuljon a foglalkoztatottság. A Rima- ' szombati járásban jelenleg 34,38%-os a munkanélküliség. RÖVIDEN Zsíros szerződés a Microsofttal Pozsony. A kormány tegnapi döntése alapján az állam mégis aláírja a Microsoft társasággal azt a licencszerződést, amelynek értelmében az elkövetkező három évben 51,5 mil­lió euró fejében több mint 82 ezer szoftverprogramot hasz­nálhatnak az állami intézmények. Az összeg végül 701 ezer euróval csökkent a Radičová-kormány által előzetesen kial­kudott vételárhoz képest. Peter Pellegrini pénzügyi államtit­kár szerint az állam már nem tudott kibújni a szerződés alá­írása alól, azonban sikerült kedvezményeket kiharcolni, és a szerződés műiden évvégén felmondható. (SITA) Újabb leváltások Pozsony. Tovább folytatja a kormány a tisztogatást az állami hivatalokban. Tegnap leváltotta mind a nyolc kerületi környe­zetvédelmi hivatal vezetőjét és újakat nevezett ki. A miniszter- elnök már korábban jelezte, megszünteti a speciális kerületi hivatalokat, feltehetően jövő januártól. A kormány a múlt hé­ten 43 járási munkahivatalvezetőjét is leváltotta. (TASR) Pártokhoz nem köthető jelölt került a posztra, kérdéses, miért pont rá esett a választás Fico kisakkozta az ellenzéket Pozsony. Az ígéretek elle­nére nem lesz ellenzéki vezetője a Közbeszerzési Hivatalnak (ÚVO). ÚJ SZÓ-HÍR Robert Fico eddig ellenzéki politikusként és kormányfőként is azt állította, ez a poszt az el­lenzéket illeti. Most sem állít mást, ám olyan feltételeket sza­bott, amelyeknek egy ellenzéki jelölt sem tudott megfelelni. Újabban Fico szerint a posz­tot nem töltheti be pártpoliti­kus, szakemberre van szükség. Olyanra, akinek jelölésébe a Városok és Falvak Társulása (ZMOS) és a munkáltatói szer­vezetek is beleegyeznek. Utób­biak viszont nem kértek az el­lenzéki jelöltből, a ZMOS-nak ráadásul saját jelöltje is volt. A posztra az ellenzéki egyez­ség szerint a KDH jelölhetett. A párt első jelöltjét Fico a múlt héten utasította el. Ján Figeľ KDH-elnök szerint az új jelölt­ről tárgyalni akartak a ZMOS- szal. „A ZMOS főnöke, aki a Smer tagja, egyhetes haladékot kért. Ez alapján a kormányfő saját kezébe vette az ügyet” - mondta Figeľ. Fico azt mondja, tovább nem várhatott, a hiva­talnak egy éve nincs elnöke. Az ellenzéki pártok szerint Fico megszegte a szavát. Úgy vélik, az ÚVO-elnöki posztja az ellenzéket illeti, mivel a kor­mányzatot ellenőrző pozícióról van szó. Ám ők sem vallották mindig ezt. Tavaly, amikor Iveta Radičová nem fogadta el a Smer jelöltjét - alkalmatlan­nak tartotta a funkcióra -, ab­ban egyezett meg az akkori ko­alíció, hogy pályázatot ír ki a poszt betöltésére. Akkor a jobboldali pártok üdvözölték, hogy független szakember irá­nyíthatja a hivatalt. Fico a Radičová-féle váloga­tás döntősei közül választott, kérdés, a három jelölt közül miért éppen Zita Táborskát. Táborská korábban referensi posztokon dolgozott az állam- igazgatásban, egy ideig az ÚVO alkalmazottja is volt. Fico sze­rint a hivatal egyik feladata az új közbeszerzési törvény meg­alkotása lesz. (MSz, SITA) Paška szerint méltatlan ellenőrizni, kísértésbe esnek-e a honatyák a jelenléti ív láttán Leszerelték a képviselőket ellenőrző kamerát ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Méltatlan a parla­menthez - ezzel az indokkal sze­reltette le Pavol Paška (Smer) házelnök tegnap a törvényho­zásban azt a térfigyelő kamerát, amellyel ellenőrizhető volt, hogy a képviselők nem esnek-e kísértésbe, és esetleg távollévő kollégáik helyett is aláírják a je­lenlétiívet. A kamerát az előző házelnök, Richard Sulik (SaS) szereltette fel, mivel szerinte az méltatlan a parlamenthez, hogy egyes képviselők aláírást hamisíta­nak. „Csakjáijanak be szépen és szavaznak, ha már fizetjük őket” - mondta. „A parlament nem cég, az SaS módszerei, a megfigyelés és lehallgatás nem valók ide” - mondta tegnap Paska, mire Sulik csak annyit válaszolt: „Nagyon vicces”. A kamera eltávolítása után Pavel Chovanec, Paška szóvivője kije­lentette, a képviselői jelenlétért és munkáért a frakcióvezetők felelnek, és bizonyos értelem­ben a választók is. 2008-ban Rafael Rafajról, az SNS frakcióvezetőj érői derült ki, hogy rendre a jelenléti ívre ha­misítja Ján Slota aláírását annak távollétében, következményei az ügynek nem voltak. A rendőr­ség szerint nem történt törvény- sértés, ezért nem foglalkozott vele. Akkor is Paška volt a házel­nök, azt mondta, elhiszi Slotá- nak, hogy ő írta alá az ívet. Az Eurea civil szervezet jelenleg is pereskedik azért, hogy kiadják a bizonyítékként szolgáló video­felvételt. A parlament sajtóosz­tálya szerint már megsemmisí­tették. (TASR, sme, vps) A Híd a regionális együttműködés beindításáról tárgyalna, az MKP az alapkérdésekről Híd-MKP: keresgélik a közös nevezőt VERES ISTVÁN Pozsony. Regionális együtt­működés, önerőre épülő gazda­ság, autonómiamodellek, a nemzetközi szervezetek kisebb­ségekkel kapcsolatos ajánlásai: néhány téma a jövő szerdán esedékes, alelnöki szintű Híd-MKP tárgyalásról. Az MKP főleg az Országos Tanácsa által áprilisban elfoga­dott kilenc pontról beszélne, melyet tárgyalási alapnak te­kint hazai politikai és civil szer­vezetekkel való együttműkö­désében. „Van miről beszélni, előzetesen csak ennyit mon­danék” - válaszolta kérdésünk­re Bárdos Gyula, az MKP OT el­nöke. A Híd eredetileg a jövőre ese­dékes megyei választásokon va­ló együttműködés miatt szólí­totta meg az MKP-t. Azt akarják elkerülni, hogy a magyarok lak­ta területeken kiüssék egymást a két párt jelöltjei. Az MKP a megyei választásokkal kapcso­latban érdemben nem tud tár­gyalni, nyilatkozta nemrég he­rényi József pártelnök a Bumm hírportálnak. Mint mondta, en­nek két oka van. Az egyik, hogy az MKP alapszabálya szerint a regionális együttműködésről mindenekelőtt a regionális szervezetek döntenek, másrészt a pártban tisztújítás várható, ami decemberre zárul le. Bugár Béla lapunk kérdésére nem kí­vánta részletezni a Híd delegá­ciójának konkrét javaslatait. „Nem kell most megegyezni, elég eldönteni, hogy továbbra is egymással szemben akarunk-e politizálni, vagy egyfajta jelzést küldünk a regionális szerveze­teknek, hogy törekedjenek az együttműködésre” - vélekedik a Híd elnöke. Szerinte ezt a pártvezetésben szereplő szemé­lyektől függetlenül is el lehet dönteni. „Ehhez politikai akarat kell. Csáky Pál legutóbbi nyilat­kozatát olvasva azt látom, hogy ez az MKP részéről hiányzik” - tette hozzá Bugár. Csáky szerint a Híd együttműködési ajánlata kétszínű és nem aktuális. Emlé­keztet, hogy a megyei önkor­mányzatokban az MKP képvise­lői 40:2 arányban fölényben vannak a hidasokkal szemben, és Bugár alighanem csak az MKP fölényétől tart. Csáky sze­rint az együttműködést a komá­romi és a dunaszerdahelyi kép­viselő-testületben lehetne le­tesztelni, ott van ugyanis a leg­nagyobb ellentét a két párt kö­zött. Viszont továbbra is úgy lát­ja, a Híd a Smer trójai falova a parlamenti ellenzékben. Bugár szerint az a kérdés, hogy ezt az MKP szűk vezetése is így gon­dolja-e, vagy csak Csáky. „Ha igen, akkor ez csak egy színjá­ték. Megyei szinten ők a 40-ből csak veszíthetnek, mi a 2-nél biztosan több helyet szerzünk. Csak ki ne üssék egymást a jelöltjeink” - jegyzi meg a poli­tikus. Az SDKÚ szerint a közpénzek konszolidációját nem a nagyvállalatok és a gazdagok, hanem az egyszerű állampolgárok fogják megfizetni Többet vesz el a kormány a nyugdíjszámlákról, mint a bankoktól ÚJSZÓ-ÖSSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az SDKÚ szerint a közpénzek konszolidációját nem a nagyvállalatok és a gaz­dagok, hanem az egyszerű ál­lampolgárok fogják megfizetni. Ezt támasztják alá a kormány­nak a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatos tervei: je­lentősen csökken a második pil­lérbe irányuló összeg. Az új arányról, amely most 9:9 száza­lék az első pillér, és a második pillér között, a kormány ugyan még döntött, de Ján Richter munkaügyi miniszter azt mond­ta: a legvalószínűbb, hogy 3 és 5 százalék között lesz a második pillérbe elvezetendő arány. Ro­bert Fico annyit jelzett: a csök­kentés során feltehetően a cseh vagy a lengyel példát követik. „Csak azt nem említette a mi­niszterelnök, hogy Lengyelor­szágban most emelték a nyug­díjkorhatárt 67 évre” - mondta Miroslav Beblavý, az SDKÚ kép­viselője, aki szerint a kormány döntése miatt az ügyfelek akár 70 százaléka is távozhat a máso­dikpillérből. Az SDKÚ szerint az a pénz, amit az embereknyugdíjszámlá- járól elvesz az állam, akár 5-ször akkora is lehet, mint amennyi adót pluszban a nagyvállalatok és a bankok fognak fizetni, rá­adásul ez utóbbiak csak ideigle­nesen, míg a második pillér „megcsapolása” tartós. A nyugdíjakat a Fico-kor- mány 2017-ig fix összeggel eme­li, utána pedig százalékosan, az ún. nyugdíjasinfláció (a nyugdí­jasok által leggyakrabban vásá­rolt termékek) arányában. A fix összegű emelés azt eredmé­nyezné, hogy a kisnyugdíjasok (főleg a 2004 előtt nyugdíjba vonultak) járadéka magasabb arányban nőne, mint a valami­vel magasabb nyugdíjjal rendel­kezőké. (sán) Levétel indul. A Smer megelégelte, hogy a képviselők nem írhat­ják alá egymás helyett a jelenléti ívet. (SITA-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents