Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-23 / 118. szám, szerda

16 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 23. www.ujszo.com A szemüveg lencséje kijelzőként is szolgál Google a szemüvegben ÖSSZEFOGLALÓ Szabadalmaztatta a Google azt az általa kidolgozott techno­lógiát, amely a jövőben lehetővé teszi majd, hogy szemüvegek vi­selői elé képet vetítsen ki az oku­lárék szárába épített miniszámí­tógép. Az intelligens szemüve­get hangvezérléssel lehet kezel­ni. A keresőóriás a Project Glass nevű projektje keretében dolgo­zik egy olyan szemüveg kidolgo­zásán, melynek lencséje egyben kijelzőként is szolgál, és gyakor­latilag ugyanolyan funkciók el­érését teszi lehetővé, mint egy okostelefon. A szemüveg proto­típusait már tesztelik a cég veze­tői, mit például Sergey Brin, a Google társalapítója, aki jelen­leg a cég különleges projektjei­nek vezetésével foglalkozik a többek közt sofőr nélküli autó­kat is kidolgozó GoogleX labora­tórium élén. A digitális szemüvegnek be­épített mikrofonja van, minden funkciója beszéddel való vezér­léssel érhető el. A Google pro­móciós videója szerint könnye­dén lehet szöveges üzenetet küldeni, videóbeszélgetést foly­tatni, navigálni a Google Map- sen vagy koncertjegyet venni. A készülékbe elvileg automatikus funkciók is integrálhatók, mint például ha a felhasználó reggel kinéz az ablakon, megjelenik a kijelzőn, hogy müyen időjárási viszonyok várhatóak aznap. A Google még nem kezdte meg a digitális szemüveg soro­zatgyártását, egyelőre a tesztek eredményeit várják. A cég min­denesetre levédette a hangve­zérléssel elérhető eszköz sza­badalmát, miközben az Oakley szemüvegyártó is hasonlót fej­leszt, bár azt kifejezetten spor­tolóknak szánják. A BBC brit közszolgálati médium által megkérdezett szakértő szerint a közeljövőben biztos nem fog­nak ilyet tömegesen gyártani, mert jelenleg nem tudnak elég kicsi akkumulátort gyártani ah­hoz, hogy egész nap búja és ne is legyen zavaró a szemüvegke­reten. (o) Az intelligens szemüveget hangvezérléssel lehet kezelni (Képarchívum) A legfontosabb akadályt nem sikerült legyőzni: a felhasználók nem akarják a terméket A mobiltárca semmilyen előnyt nem kínál a meglevő fizetési megoldásokhoz képest Nem kell a mobilfizetés Nem akarják a fogyasz­tók a mobiltárcát az USA- ban sem. Hiába pezseg­nek a mobilszolgáltatók, a webes cégek, a fizetési megoldásszállítók és a pénzintézetek, még a technokrata amerikai társadalom sem hajlan­dó befogadni a mobilos pénztárca elvét egy­könnyen. ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesült Államokban áll a legjobban a szénája az okoste­lefonokat a hitel- és bankkár­tyák képességeivel felruházó mobiltárcának, de a piackuta­tások eredményeiből az derül ki, hogy a technológiai háttér édeskevés a sikeres bevezetés­hez. A legfontosabb akadályt nem sikerült legyőzni: a fel­használók nem akarják a ter­méket. A Catapult marketing és pi­ackutató ügynökség márciusi panelfelmérése alapján az ame­rikai fogyasztóknak alig negye­de érdeklődik a mobiltárca és a fizikai boltokban való mobilos vásárlás iránt. Ehhez képest több mint 58 százalék teljesen érdektelen, amin belül 41 szá­zaléknyian teljességgel elutasít­ják a megoldást. Hasonló ered­ményre jutott idén januárban a TNS is, ami azt találta, hogy az amerikai mobiltelefon-haszná­lók 60 százaléka egyáltalán nem érdeklődik a mobiltárca- szolgáltatások iránt. A téma szakértői bizonyára arra gondolnak, hogy az egyet­len problémát a biztonsággal és az adatvédelemmel kapcso­latos aggályok jelentik. Az em­lített két téma valóban teríté­ken van, a válaszadók három­negyede aggódik a készülék- lopás esete miatt, illetve 91 százaléka a válaszadóknak problémásnak látja az adatvé­delmet is. A valódi akadálya a szabad és gyors terjedésnek az, hogy több mint a válasz­adók fele szerint a mobiltárca semmüyen előnyt nem kínál a meglévő fizetési megoldások­hoz képest. A fényt az alagút végén a válaszadóknak az a harmada jelenti, akik szerint kényelmesebb mobillal fizetni, illetve ezen belül az a 28 szá­zalék, akik a kuponbeváltás fogalmát is említették vagy a gyorsabb ügyintézést a kasszáknál. Az edukáció az ilyen para­digmaváltó technológiáknál műidig fontos, de a felhasználói visszajelzések szerint nem ele­gendő a technológiai problémá­kon túllendülni, az embereket arra is meg kell tanítani, hogy az új megoldás milyen kézzelfog­ható előnyt jelent. Az első kérdés sosem az lesz, hogy mennyire biztonságos, az csak a második. Először mindenkiben az merül fel, hogy miért jó ez neki? A fo­gyasztókkal kapcsolatban túl nagy kérésnek tűnik, hogy a jól bevált bőrtárcát cseréljük le egy okostelefonra. A MasterCard szintén köz­zétett egy jelentést, amelyben a fogyasztói akarat mellett a piaci és technológiai fejlettsé­get, a jogi- és infrastrukturális környezetet, illetve a szolgál­tatások összetettségét is vizs­gálja. A mobilfizetésre való felkészültséget mérő 100-as skálán a világ átlaga 33,2, de még az élen álló Szinagpúr is csak 45-ös értéket tud felmu­tatni, az igazi forradalom a MasterCard szerint a 60-as in­dex felett jönne. (hw) A nyolcévesnél fiatalabb gyerekek 38 százaléka használt már táblagépet vagy okostelefont Tabletekkel nőnek fel a gyerekek A szülök többsége azt gondolja, hogy a kütyük nemcsak lekötik a gyerekek figyelmét, hanem segítenek tanulni és növelik a kreati­vitást is (Képarchívum^ Leszoknak az e-mailről a spammerek Spam a közösségi oldalon ÖSSZEFOGLALÓ A tabletek és okostelefonok egyre jobban beépülnek a gye­rekek életébe, a tableten raj- zolgató legkisebbektől az okos­telefonnal rendelkező kisisko­lásig a gyerekek úgy nőnek fel, hogy a technológia életük szer­ves része. A szülők pedig szíve­sen adnak kütyüket a gyerek kezébe, hogy lekössék a fi­gyelmét. A Schools.com tanulmánya szerint az amerikai szülők ne­gyede ad gyerekeinek okostele­font vagy tabletet, hogy azok el­foglalják magukat, amíg a szü­lők valamilyen munkát végez­nek. A nyolcévesnél fiatalabb gyerekek 38 százaléka használt már tabletet vagy okostelefont, a tizenkét év alattiak tablet- használata tíz százalékkal nőtt tavaly nyár óta. Az egy éven aluli gyerekek tíz százalékának volt már a kezében tablet, 2-4 év kö­zöttieknél 39 százalék az arány, az 5-8 évesek között pedig 52 százalék. Az amerikai háztartá­sok tizedében volt tablet tavaly decemberben, idén januárban már ötödében - alig egy hónap alatt tehát jelentősen megnőtt a tabletek száma, főleg a karácso­nyi időszaknak és az olcsó Kindle Fire-nek köszönhetően. A tab- lettel rendelkező háztartások­ban tíz gyerekből hét már hasz­nálta is a kütyüt. A szülők többsége azt gon­dolja, hogy a kütyük nemcsak lekötik a gyerekek figyelmét, de segítenek tanulni és növelik a kreativitást is. A szülők 77 százaléka gondolja azt, hogy a tablet hasznos a gyereknek, 77 százalék gondolja, hogy növeli a kreativitást. A gyerekek leg­inkább játszani szeretnek a tableteken, 77 százalékuk használja erre, 57 százalékuk tanul is vele, 55 százalékuk utazás közben szórakoztatja magát, 43 százalékuk néz té­vét vagy filmet rajta. A gyere­kek 41 százaléka éttermekben vagy valamilyen eseményen használja a tabletet, és csak 15 százalékuk kommunikál csa­ládjával vagy barátaival a tab­let segítségével. A szülők több mint negyede töltött már le alkalmazást a gyereknek, 46 százalékuk szó­rakozás, 42 százalékuk tanulás és 28 százalék a kreativitás ka­tegóriában. (i) A közösségi oldalakon sokkal nagyobb hatékonyságot érnek el, ezért az e-mail helyett egyre több spammer a Facebookot, a Twit- tert és más hasonló oldalakat használja fel kéretlen hirdetései­nek terjesztéséhez. „A közösségi spam sokkal hatékonyabb lehet e-mailes társánál” - nyilatkozta a lapnak az Impermium nevű, spamszűréssel foglalkozó kali­forniai cég szakértője. Mark Risher szerint a szociális hálózatokon egyre nagyobb arányban jelennek meg a kéret­len reklámok terjesztői, saját becslései szerint a közösségi olda­lakon regisztrált fiókoknak akár 40 százaléka is spammerekhez köthető, az ezeken elküldött üzeneteknek pedig már 8 száza­léka levélszemét, noha fél évvel ezelőtt ezek forgalma még fele­ennyivolt. Risher úgy véli, hogy a Face- book mára számos olyan megol­dást alkalmaz rendszereiben, ami meggátolja a kéretlen reklá­mok terjesztését - bár a Sophos cég szerint még így is óránként ötvenezer darab kéretlen reklám­levelet küldenek ki az oldal hasz­nálóinak. Az olyan, évekkel ké­sőbb indult, kevesebb felhaszná­lóval bíró oldalak, mint például a Pinterest még nem dolgoztak ki hozzá hasonló hatékonyságú le- vélszemét-szűrőt. A Facebookon gyakorta élnek a spammerek a lájkeltérítés mód­szerével is, amikor például egy híresség botrányvideóját ígérő link mögé valamilyen hirdető cég oldalánaklájkgombjátrejtikel. ATwittertsem kímélik a kéret­len reklámozók: a Bloomberg szerint a társaság nemrég azért perelt be egy céget, mert az olyan szoftvert készített, amellyel au­tomatikusan lehetett nagyszámú felhasználót regisztrálni a mik- roblog-szolgáltatónál, majd azokat tömeges üzenetküldésre használni. A társaság regisztrált fiókokat értékesített is spam- mereknek. (o)

Next

/
Thumbnails
Contents