Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-22 / 117. szám, kedd

10 Pénzvilág-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 22. www.ujszo.com A bankok alaposan megnézik, hogy a hitelt igénylő vállalkozónak milyen a pénzügyi előélete, a takarékszövetkezetek esetenként nagyvonalúbbak Segítséget jelenthetnek a hitelszövetkezetek Sok vállalkozó manapság reménytelenül kopogtat hitelért a bankoknál, hi­szen ezek továbbra is ala­posan megnézik, kinek adnak pénzt. Az ilyen vál­lalkozóknak sem kell azonban feladniuk a re­ményt, számukra a hitel- szövetkezetek jelenthetik az alternatívát. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A szlovákiai pénzintézetek a gazdasági válság kirobbanása óta egyre óvatosabbak a hitele­zés során, hiszen egyre több cég és vállalkozó képtelen visszafi­zetni a korábban felvett hiteleit. Emiatt sokkal jobban megszűrik a leendő ügyfeleiket, olyan fel­tételeket szabva, amelyeknek sokan képtelenek megfelelni. A bankok például alaposan meg­nézik, hogy a hitelért folyamodó vállalkozó becsületesen fizette- e a korábban felvett hiteleit, és azt is, hogyan ment a vállalkozá­sa az előző években. Ez esetben azonban gondjaik akadhatnak a kezdő vállalkozóknak, hiszen ők egyelőre semmit sem tudnak felmutatni, így a bizalmatlanság is nagyobb velükszemben. Veszélyes feketelista Áthatolhatatlan falnak üt­közhetnek azok is, akiknek tar­tozásaik vannak az adóhivata­lokkal, a Szociális Biztosítóval vagy az egészségbiztosítókkal szemben. Sok esetben azonban könnyebb feketelistára kerülni, mint azt gondolnánk. A ban­koknak gyakran már az is ele­gendő, ha az ügyfél korábban elfelejtette kifizetni a hitelkár­tyája havi díját. Gyakran meg­történik ugyanis, hogy valaki aktiválja ugyan a kártyáját, ám sohasem használja. A havi díjat azonban ebben az esetben is ki kell fizetni. Ha ezt elmulaszt­ják, az adósok feketelistáján ta­lálhatják magukat, a későbbi­ekben reménytelenül kilincsel­ve hitelért. Ugyanígy feketelis­tára kerülhetnek azok is, akik kezességet vállaltak egy hite­lért, ám ezt nem fizették vissza. Mit tehet egy vállalkozó, ha ilyen helyzetbe kerül? Először is alaposan fel kellene mérnie, hogy egyáltalán szüksége van- e a hitelre, aztán pedig körül­nézni a piacon, hiszen kölcsö­nöket nem csupán a bankok kí­nálnak. Létezik persze renge­teg, gyorshitelt nyújtó társaság is. Ezekkel azonban nem árt az óvatosság. Elérhetőbb hitelek Ezeknél sokkal biztonságo­sabb és főként előnyösebb meg­oldásnak számítanak a takarék- és hitelszövetkezetek, amelyek a jegybank felügyelete alatt áll­nak, és kedvező kamatozású hi­teleket képesek nyújtani. A hi­telszövetkezet önsegélyezésen és kölcsönösségen alapuló hitel- intézet. A takarék- és hitelszö­vetkezeti mozgalom Németor­szágból indult el. A takarékszö­vetkezetek megteremtője Her­mann Schulze-Delitzsch volt, aki az első kölcsönös hiteltársa­ságot 1850-ben alapította. Célja az volt, hogy megoldja a városi kisiparosok és kiskereskedők hi­f Komplett mix vagy kívánság szerinti készlet Branko Drgala, a Cash management osztályvezetője ■ Üzleti sikereiért mindent megteszünk Nálunk, a VÚB banknál mindent „egy fedél alatt intézhet". Legyen az önálló termék vagy termékkombináció, amelyet készek vagyunk úgy keverni, hogy a legjobban megfeleljen igényeinek. Részletes tájékoztatást kérhet a 32 fiókunk bármelyikében vagy a www.vub.sk/firemny-mix weblapon olvashat. 3 VUB BANKA S t/ami tnyslívytc na budúcnosť 'lénom skupiny INTIM □ telgondjait. Ma is többnyire kis­iparosok vagy kisgazdák alapít­ják, saját gazdasági hitelszük­ségletük kielégítésére. Mint­hogy a befizetett üzletrésztőkék és az esetleges betétek többnyire nem elégségesek a hiteligények fedezésére, a hitelszövetkezetek külső kölcsönt vagy állami se­gélyt vesznek igénybe. Az investujeme.sk pénzügyi portál szerint üyen hitelintézmények jól működnek például Csehor­szágban, ahol a tavalyi harma­dik negyedévben 900 mülió eu­ró hitelt folyósítottak, az elmúlt év elejéhez képest 40%-os növe­kedést produkálva. (mi) Éljünk az állami pénzintézetek hitelforrásaival Kedvező kamatlehetőség ÖSSZEFOGLALÓ A kis- és középvállalkozások minden gazdaság gerincét ad­ják. Ez érvényes Szlovákiára is, nálunk a bruttó hazai összter­mék (GDP) 40 százalékát állít­ják elő, és ezek a cégek alkal­mazzák a munkaerő közel két­harmadát. Szerepük tehát vi­tathatatlan, ehhez képest a kis­vállalkozások finanszírozása korántsem zökkenőmentes. Kü­lönösen a lassan levonuló vál­ság idején okozott komoly gon­dot a banki hitelekhez való hoz­záférés. A Szlovák Nemzeti Bank összesített adatai szerint 2011 januárjában a kereske­delmi bankok hitelkihelyezése elérte a 14,7 milliárd eurót, ami 2010 elejéhez viszonyítva csu­pán 300 millió euró növekedést jelent. Azonban a kisvállalko­zók, egyéni vállalkozók kategó­riájában még jelképes növeke­dés sem mutatható ki: az év ele­jén az általuk felvett banki hitel 591 millió euróra rúgott, s ez 33 millióval kevesebb, mint egy évvel korábban. Azaz előttük alaposan beszűkültek a hitel- felvételi lehetőségek. Ebben természetesen az is közrejátsz­hatott, hogy a 2008 őszétől egy­re erősödő válság negatív hatá­saként egyre többen adták vissza vállalkozói engedélyüket - a statisztikai hivatal kimutatá­sa szerint az elmúlt évben az egytizedével csökkent a szlová­kiai vállalkozók száma, ráadá­sul e negatív irányzat idén to­vábbfolytatódott. Bár az összkép nem éppen biztató, azonban számos pénz­intézet nyújt egyéni és kisvál­lalkozókat megcélzó hitelcso­magot. A pénzpiacon egyre éle­ződik a verseny, ezért nem rit­ka, hogy egy-egy banknál akár tízfajta, különböző hitellehető­ségből lehet választani. A hely­zetet bonyolítja, hogy a bankok távolról sem elégítik ki az összes igénylőt, a vállalkozónak élet­képes vállalkozói tervvel kell előrukkolnia, meg kell győznie a pénzintézetet, hogy a befekte­tése, ami miatt a hitelt igényli, megtérül. A bankok többnyire az előző két év vállalkozásainak eredményét rögzítő kimutatá­sokra kiváncsiak, ritkán elé­gednek meg ennél rövidebb időtartammal. Éppen ezért az újonnan alapított vállalkozások hitelhozzáférési lehetőségei módfelett korlátozottak, hiszen nem tudnak felmutatni leg­alább 2 éves tevékenységet. Számukra érdemes próbálkozni az állami pénzintézeteknél, amelyek mikrohitelt is nyújta­nak. Választhatják a szlovák ke­zesbank (SZRB), továbbá a Kis- és Középvállalkozások Nemzeti Ügynökségének (NARMSP) mikrohitelezési programját. A kezesbank a kereskedelmi pénzintézeteknél kedvezőbb feltételekkel nyújt hitelt, a mik- rohitelezés felső határát 50 ezer euróbán, a NARMSP esetében pedig 1700 és 50 ezer euró kö­zötti intervallumban szabták meg. Ráadásul a hiteligénylő­nek nem kell hosszabb vállalko­zói múltat sem felmutatnia. A krízis kezelésének keretében feltőkésítette a kezesbankot, a pénzügyminisztérium, mint az egyetlen részvényes 32 millió euróval 120 millió euróra emel­te az állami bank alaptőkéjét, ami intenzívebb hitelfolyósítást tesz lehetővé. A kis- és közép- vállalkozók számára lehetővé tették, hogy akár 340 ezer hitelt is felvehessenek, az állam a fel­vett összeg 55%-ának erejéig nyújt hitelgaranciát. Ami a hitelek kategóriáit ille­ti, megkülönböztethetjük őket a futamidő hossza és a felhaszná­lás célja szerinti forrásokat. A fu­tamidő lehet rövid (egy éven be­lül törleszteni kell), közepes (5 évig) és hosszú futamidejűt (5 év feletti törlesztési idő). Ami pedig a felhasználás célját illeti, a hitel fordítható a vállalkozás működtetésére vagy új beruhá­zás finanszírozására. Ä működ­tetést segítő hitelek döntően rö­vid futamidejűek (főleg revol­ving vagy más néven rulírozó hi­tel), hiszen csupán a bevétel és a kiadás közötti időeltolódást kell vele áthidalni, míg a beruházást finanszírozó hitel lehet akár hosszú futamidejű is. (só) RE120256 Nem csupán a bank nyújt megoldást

Next

/
Thumbnails
Contents