Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-22 / 117. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 22. www.ujszo.com RÖVIDEN Szavazás levélben Chicago. Hamarosan megszületik az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy levélben is szavazhassanak a kettős állampolgárok a magyar parlamenti választáson - közölte Orbán Viktor vasárnap Chicagóban, helyi magyarok előtt tartottbeszédében. (MTI) Putyin hívei a kormányban Moszkva. Vlagyimir Putyin jóváhagyta tegnap az új orosz kormány összetételét. A kabinet jelentős részben, 75 százalékban megújult. Dmitrij Med- vegyev kormányfő hozzátette: az új kormánytagok nagy része vagy nemrég kapott tisztséget, vagy először került be a kabinetbe. A Putyin vezette előző kormányban dolgozók közül többen megtarthatták tisztségüket. Közöttük van Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes és Szergej Lavrov külügyminiszter. Ugyancsak a helyén maradt Anatolij Szer- gyukov védelmi miniszter, Anton Sziluanov pénzügyminiszter és Alek- szandr Konovalov igazságügyiminiszter. (MTI) Katonákat robbantottak Szanaa. Legkevesebb 96 katona vesztette életét tegnap a jemeni fővárosban, Szanaában: öngyü- kos merénylő robbantotta fel magát díszszemlére gyakorlatozó katonák között. A robbantásnak több mint 300 sérültje is van. A kamikaze katonai egyenruhában vegyült el a parádéra készülök között, amelyet a mai nemzeti ünnepen, Észak- és Dél- Jemen egyesülésének 22. évfordulóján mutattak volna be az elnöki palota közelében. (MTI) Nem lesz ciprusi akció Jeruzsálem. Izrael tegnap cáfolta, hogy 20 ezer katonát akarna Ciprusra vezényelni azért, hogy megvédje érdekeltségeit a szigetnél tervezett nagyszabású földgáz- és olajfeltárás során - amit Törökország ellenez. Az egyik török hírügynökség vasárnap azt közölte: Izrael maga szeretné irányítani ciprusi energiaprojektjeit, s az ebben részt vevő, 30 ezer fős személyzet védelmére 20 ezer fős csapatot vezényel Ciprusra. Az izraeli külügy szerint a zsidó állam nem akar külföldön csapatokat bevetni. (MTI) Alapszinten már működik az európai rakétapajzs - a francia erők idei távozása nem változtat a kivonulás ütemtervén Afganisztán nyeli a milliárdokat Chicago. Nem tervez a NATO katonai beavatkozást Szíriában a felkelők támogatására. Ezt a szövetség vezetői erősítették meg vasárnap kezdődött, kétnapos csúcs- értekezletükön. Lesz viszont rakétapajzs, okos védelem, a franciák pedig hamarabb kivonulhatnak Afganisztánból. ÖSSZEFOGLALÓ Egyébként Afganisztán volt Chicagóban az egyik vezető téma a tegnapi zárónapon is, nemhiába hívott meg a házigazda Barck Obama hatvan állam- és kormányfőt. A nemzetközi koalícióban részt vevő országok tegnap felszólították Pakisztánt, újból nyissa meg az Afganisztánba vezető szárazföldi tranzitútvonalakat a szövetség előtt. A tegnapi közös közleményben a NATO elismerését fejezte ki Oroszországnak és a közép-ázsiai országok kormányainak, amiért átengedik területükön a NATO után- pódást szállító konvojait. A jövő év közepére a NATO az afgán erőknek engedi át az irányítást az országuk biztonságának szavatolásában; az ott harcoló külföldi erők a harci feladatokról fokozatosan a támogatói szerepre térnek át. A NATO tagállamai megerősítették korábbi elhatározásukat, hogy 2014 végére kivonják harcoló egységeiket Afganisztánból és egy kiképző missziót hagynak hátra. 2020-ralesz teljes Előzőleg, vasárnap döntöttek az Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozásáról. A bejelentés szerint a védelem működik és alapszinten képes rá, hogy megsemmisítse a bejövő rakétákat. A szövetség ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó, Aegis osztályú amerikai fregattok, valamint a Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása. A rendszer létrehozása négy fázisból áll, teljes hadrendbe állítása 2020 körül várható. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár kijelentette: továbbra is érvényben van a NATO Oroszországnak szóló meghívása, hogy működjön együtt a rakétavédelem kiépítésében. Irán megnevezése nélkül kijelentette: valós fenyegetést kell elhárítani. Okos védelem A tagállamok úgy döntöttek, az „okos védelmet” teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. „Ez azt jelenti, hogy közös a terrorfenyegetést erősítené. Angela Merkel kancellár is kijelentette, hogy Németország nagyon határozottan kiáll az együtt be, együtt ki elv mellett. Egymilliárd hiányzik Vitathatatlanul ők voltak a NATO-csúcs főszereplői (balról jobbra): Barack Obama, Francois Hollandé, Angela Merkel és Anders Fogh Rasmussen (TASR/AP-felvétel) alapba gyűjtjük és megosztjuk kapacitásainkat, prioritásokat tűzünk ki, és jobban koordináljuk erőfeszítéseinket.” Rasmussen szerint az okos védelem keretében mintegy 20 projektet hagytakjóvá. Együtt be, együtt ki « A szövetség növeli a hadgyakorlatok és kiképzések számát, kiszélesíti az oktatást és e projektekbe bevonja a partnerországokat is. Ez Rasmussen szerint megerősíti a Líbiában, Afganisztánban és Koszovóban kialakított együttműködést. Barack Obama szerint nehéz napok várnak még a szövetségre, de megerősítette: a francia erők idei kivonása nem változtat a szövetség ütemtervén, miszerint harcoló alakulatait 2014 végéig vonja ki Afganisztánból. Jelenleg 130 ezer szövetséges és partnerországbeli katona állomásozik Afganisztánban. A NATO-erők 2013 második felétől az afgánoknak adják át a vezetést a harci műveletekben és túlnyomó többségük 2015 elejéig elhagyja az országot. Guido Westerwelle német külügyminiszter figyelmeztetett: a „kivonulási verseny” csak Az USA afganisztáni szövetségesei és partnerei részéről vasárnapig mintegy 1 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az afgán biztonsági erők 2014 utáni támogatására. Amerikai becslés szerint az afgán hadsereg és rendőrség fenntartása évi több mint 4,1 milliárd dollárba fog kerülni. Ehhez Kabul 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, és a koalícióban részt vevő többi országtól 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár. Ausztrália évi 100, Nagy-Bri- tannia 110, Olaszország 125, Németország pedig 195 millió dollár befizetését ígérte. Franciaország még vár a felajánlással. Az afgán erőket 2015 végéig 352 ezer főre fogják felduzzasztani, majd később ezt a létszámot takarékosságból a 230 ezer fős, fenntartható szintre csökkentik. A tanácskozás idején több ezer tüntető demonstrált a McCormick Place előtt. Anarchista jelképeket viselő tiltakozók és a rendőrök között szórványos összetűzések alakultak ki. A demonstrálok közül többtucatnyit őrizetbe vettek, többen megsérültek. (MTI, TASR, ú) Országosan bonyolódik a helyzet, a Vajdaságban demokratikus kormányzás marad Nikolics földrengésszerű győzelmet aratott Nikolics hívei egész éjszaka ünnepeltek (TASR/AP-felvétel) A szerb nacionalisták kaméleonja ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád. Alaposan rácáfolva a közvélemény-kutatásokra, Tomiszlav Nikolics, az ellenzéki Szerb Haladó Párt (SNS) elnökjelöltje nyerte a szerbiai elnök- választás vasárnapi, 2. fordulóját. Nikolic a szavazatok 49,55 százalékát szerezte meg, míg Borisz Tadics, a kormányzó Demokrata Párt (DS) jelöltje - aki eddig két ciklusban volt Szerbia államfője - a voksok 47,3 százalékát kapta. A részvételi arány alacsony, csak 46 százalékos volt, s ez lehet Tadics - aki már vasárnap este gratulált legyőzőjének - vereségének egyik oka. A nacionalistának és populistának tartott Nikolics első nyilatkozatában fogadkozott: Szerbia nem tér le az európai útról. Erre szólította őt fel tegnapi, közös nyilatkozatában Herman von Rompuy, az Európai Tanács és Jósé Manuel Bar- roso, az EB elnöke is. Mindketten a Koszovóval való megbékélést célzó erőfeszítések folytatását sürgették. Jól alakult a helyzet a a vajdasági parlamenti választáson, ahol Tadics pártja, a DS fölényesen győzött. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) nyolc képviselőt küldhet az újvidéki tartományi parlamentbe, s valószínűleg tagja marad a tartományi kormánynak. A tartományi Belgrád. A 60 éves Nikolics a többpártrendszer bevezetése után otthagyta a kommunista pártot, először a Népi Radikális Párthoz csapódott, majd a Szerb Csetnik Mozgalomhoz igazolt, s végül a Szerb Radikális Pártnál (SRS) kötött ki. A jelenleg háborús bűntényekkel vádolt Vojiszlav Seselj vezette SRS egyetlen olyan tagja volt, aki 1992 óta minden választáson mandátumot szerzett a szerb parlamentben, vagyis húsz éven át volt képviselő. Keveset lehetett róla hallani, amíg Seselj 2003 februáijában fel nem adta magát a hágai törvényszéknek. Seselj távollétében sikeresen vezette a pártot. Indult a 2004-es és a 2008-as szerb elnökválasztáson, de mindkétszer Tadics győzte le. 2008 októberében kilépett az SRS-ből, és megalakította a Szerb Haladó Pártot (SNS), magával vitte az új pártba az SRS vezetőinek és párttagjainak zömét. Retorikája eleinte unióellenes volt, most már támogatja az EU-tagságot, de a szerborosz kapcsolatok erősítésének szükségességét is gyakranhangsúlyozza. (MTI) képviselők egyik felét pártlistákról, a másik felét egyéni körzetekben választják meg. Ez utóbbi választást tartották vasárnap az észak-szerbiai tartományban. Nikolics pártja, az SNS összesen csak26 mandátumot szerzett. Sokkal rosszabbak a kilátások egész Szerbia viszonylatában. Tadics vasárnap este közölte azt is, nem kíván miniszterelnök lenni a majdani kormányban. Szerbiában két hete országos parlamenti választást is tartottak, Nikolics pártja győzött ugyan, de egyedül nem tud kormányt alakítani. Tadics pártja, illetve a vele együtt kormányzó, Ivica Dacsics belügyminiszter vezette szocialisták (SPS) előzetes megállapodást kötöttek arról, hogy folytatják az együttműködést. Dacsics tegnap hajnalban közölte, pártja tiszteletben tartja a DS-el kötött megállapodást, és az elnökválasztási eredmények ezen nem változtatnak. Valószínű azonban: Nikolics államfőként legelőször saját, választásokon győztes pártját fogja megbízni kormányalakítással. Szerb politológusok földindulásnak minősítették az elnökválasztást, és egyöntetűen úgy látják, hogy a kormányalakítás nehézségekbe fog ütközni. Minden lehetőséggel számolni kell, s a nagykoalíció létrejötte sem kizárt. (MTI, ú) DSK újabb botránya Párizs. Dominique Stra- uss-Kahn, az IMF volt vezére egy washingtoni hotelszobában erőszakolt meg egy lányt David Roquet, az Eiffage cégcsoport leány- vállalata egykori vezetőjének segítségével. DSK és Roquet nagyon be voltak rúgva, alig emlékeznek valamire. Nafissatou Diallo New York-i szobalány és Tristane Bánon francia újságírónő ügye után ez DSK harmadik szexbotránya. Lille város ügyésze ugyanis nyomozást indított DSK ellen, azzal a váddal, hogy 2010 decemberében - akkor még az IMF élén állt! - egy washingtoni partin nemi erőszakot követett el egy prostituált ellen. Most azt vizsgálják, DSK elkö- vette-e a bűncselekményt. Az ügyben két belga prostituáltat hallgattak ki; egyikük elmondta, hogy 2010. december 16-án Strauss- Kahn a beleegyezése nélkül közösült vele. A nő eddig nem nyújtott be panaszt az IMF volt elnöke ellen. DSK egyébként utólag elismerte, szexuális kapcsolatban állt a lille-i prostituálthálózat több nőtagjával, de állítólag nem tudta, hogy a nők prostituáltak. (MTI)
