Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-21 / 116. szám, hétfő
10 Évforduló-hirdetés ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 21. www.ujszo.com Száznegyven esztendeje született Bertrand Russell, a 20. század széles látókörű tudósa, aki számos tudományterületen alkotott maradandót Az utolsó reneszánsz zseni Bertrand Russell 1872-1970 (Képarchívum) Fél évezreddel ezelőtt nem ment ritkaságszámba, hogy egy széles látókörű zseni egyaránt foglalkozzon tudományokkal, műszaki kérdésekkel és művészetekkel. Erre a legismertebb példa Leonardo da Vinci, aki az élet szinte minden területén otthonosan mozgott. OZOGÁNYERNŐ Csakhogy a későbbi évszázadok folyamán akkora tudásanyag halmozódott fel, hogy szinte átjárhatatlan fal választja el egymástól az egyes tudományágakat, a többi tevékenységről nem is beszélve. Szinte hihetetlen, de igaz: a zaklatott, ellentmondásos, olykor érthetetlen 20. században akadt egy olyan ragyogó elme, Bertrand Russell, aki egyaránt maradandót alkotott a matematika, a fizika, a filozófia, a közgazdaságtan, a pszichológia, a politológia, az etika, a szociológia, a politika- és vallástudomány területén. Csaknem évszázadnyi életében küencvennél több műve jelent meg. Életművéről elmondható: szinte minden szellemi tevékenységet felölel, a szépirodalmat kivéve. így aztán nem kis fejtörést okozott a Nobel-díjat odaítélő bizottságnak 1950-ben, hogy épp ebben az elismerésben részesítették. A Svéd Tudományos Akadémia hivatalos indoklása szerint „sokoldalú és jelentős tevékenységéért, a humanizmus és a szabad gondolkodás elveinek érvényesítéséért” léphetett be a halhatatlan szépírók társaságába. E faramuci vélemény is bizonyítja, hogy a múlt század egyértelműen legsajátosabb zsenijéről van szó. Amit még az is aláhúz, hogy főrendi származása ellenére meggyőződé- ses baloldali volt egész életében. Ez is bizonyítja, milyen ellentmondásos korban élt és alkotott. Főúri családban született 1872. május 18-án a walesi Trelleckben. Nagyapja, Russel első grófja 1846-1852 és 1865-1866 között isNagy-Bri- tannia miniszterelnöke volt. Édesapja a liberális párt egyik vezetőjeként komoly szerepet játszott az ország életében, egészen korai haláláig: a kis Bertrand mindössze kétéves, amikor szülei a torokgyík áldozatai lesznek. Néhány év múltán ez a tragédia már nem következhetett volna be: a neves német orvos, Edmund Rose kidolgozza azt a gégemetszési eljárást, amely sok százezer fuldokló beteget ment meg a biztos haláltól. Az árvaságra jutott gyermeket nagyapja, John Russel a legjobb nevelésben részesíti. Társadalmi helyzetének és a kor szokásainak megfelelően iskolába nem jár, házitanítóktól sajátítja el a legfontosabb ismereteket. Mivel komoly eredményeket ér el a matematika és a filozófia területén, 1890-ben a világ legrégebbi műegyeteme, a cam- bridge-i Trinity College hallgatója lesz, ahol a legnagyobb hatással filozófus tanára, Alfred North Whitehead van rá, a későbbiek folyamán egy sor fontos művet vele együtt publikál. Tanulmányai befejeztével 1894-ben kinevezik attasénak Párizsba, viszont ez a tevékenység nem köti le figyelmét. Ráadásul családja haragját is magára vonja Alys Persall Smith amerikai kvéker hölggyel kötött házasságával. Emiatt ifjú feleségével Berlinbe távozik, ahol közgazdasági tanulmányokat folytat. A harag nem tart túl sokáig, annál is inkább, mivel hamarosan elválik. A későbbiek folyamán - nyughatatlan természetének megfelelően - még három alkalommal köt házasságot. Kilencvennél is több alkotásból álló életművének első darabja A német szociáldemokrácia címen a porosz fővárosban jelenik meg 1896-ban. De már egy évvel később tanújelét adja az egzakt tudományok iránti elkötelezettségének a Tanulmány a geometria alapjairól című munkájával. Ekkor alakul ki a későbbiekben rá oly jellemző filozófiai hitvallás: nem az etika, az erkölcstan vagy a valláselmélet, hanem a természettudományok képezik műveinek alapját. Ezt követi hamarosan A matematika alapjai, majd 1910-13 között a tanárával, Whiteheaddel közösen írt háromkötetes Principia Mathematica, amelynek címe nem véletlenül rímel Isaac Newton hasonló alkotására, a Philo- sophiae Naturális Principia Mathematica (A természettudományos filozófia matematikai alapjai) címűre, amelyet minden idők legnagyobb hatású természettudományos műveként tartanak számon. A halmazelmélet egyik legfontosabb paradoxonét róla nevezték el, ez az egymást kizáró logikai események matematikai tarthatadanságát taglalja. A nagyközönség számára ez érthető formában a katonai borbély esetével jellemezhető: a laktanya borbélya a szolgálati szabályzatnak megfelelően csak azokat a katonákat borotválja, akik maguk nem borotválkoznak, de nem borotválhatja azokat, akik maguk borotválkoznak. Kérdés: magát megborot- válhatja-e? Ha megborotválja magát, akkor olyan katonának számít, aki maga borotválja magát, ergo a szolgálati szabályzat megtiltja, hogy megborotválkozzon. Ha ennek megfelelően, nem borotválkozik, akkor a szolgálati szabályzat értelmében, olyan katonának számít, akit borotválnia kell. Bármit is tesz tehát: akár megborotválja magát, akár nem, vét a szolgálati szabályzat ellen. Russell korszakalkotó gondolataira aránylag korán felfigyelnek, ennek eredményeként 1908-ban megválasztják az akadémia tagjának, két évvel később kinevezik a cambridge-i egyetem professzorának. Sínen lenne az élete, ha éppenséggel nem lenne megrögzött pacifista. Az első világháború idején a katonai szolgálatot megtagadók mellé áll, amivel kivívja maga ellen a hivatalos körök haragját, ennek eredményeként 1916-ban elbocsátják állásából, 1918 elején pedig félévi börtönbüntetésre ítélik. Ő ezt a kényszerpihenőt arra használja fel, hogy megírja Bevezetés a matematikai filozófiába című művét. 1920-ban ismét megnősül, ezt követően Kínában és Szov- jet-Oroszországban tölt el hosszabb időt, Leninnel is találkozik. Tapasztalatait A bolse- vizmus elmélete és gyakorlata című könyvében összegzi, melyben nem rejti véka alá a véleményét, megjósolva a későbbi sztálinista rendszer túlkapásait. A két háború között sokat utazott, emellett maradt ideje, hogy Petersfieldben saját kísérleti iskolát nyisson, amelyet a későbbiekben felesége igazgatott, akitől időközben ugyancsak elvált. A háborút megelőző időszakban következő, immár harmadik feleségével az Egyesült Államokba költözött, ahol egyetemi tanári kinevezését a bíróság azzal az indokkal törölte, hogy a szexuális szabadosság híve, amit egyetemi katedrájáról is hangoztatott. Hamarosan ismét visszatér Cambridge-be, ahol az egyetemen tanít. 1945-ben nagy port vert fel A nyugati filozófia története című művével, amelynek hatására a közszolgálati televízió, a BBC műsorainak rendszeres vendége lesz. Országos ismertségét és népszerűségét még csak növeli, amikor 1950-ben megkapja az irodalmi Nobel-díjat. Negyedszer 1952-ben lépett házasságra. Agg kora ellenére megmaradt meggyőződéses békeharcosnak, amit az is bizonyít, hogy 1954-ben nyilvánosan elítélte a hidrogénbomba- kísérleteket a Bikini szigeteknél, majd Albert Einsteinnel és további Nobel-díjasokkal közzétette felhívását a világ tudósait az atómleszerelés érdekében összehívandó konferenciára. Ezt követően az atomleszerelést követelők élére állt, majd 1960-ban létrehozta a Százak Bizottságát, amely polgári engedetlenségre buzdított. Az atomleszerelésért 1961-ben tömeges ülősztrájkot szervezett, amiért két hónap börtönre ítélték. A hatalom hamarosan ráébredt, hogy a nyolcvankilenc éves Nobel-díjas egyetemi tanár fogva tartása túl kínos a számára, így hét nap börtönbüntetés után megromlott egészségi állapotára hivatkozva szabadon engedték. Betegségét illetően elmondható, hogy ezután még csaknem egy évtizedig élt. Teljes mellszélességgel kiállt a vietnami háború ellen, az atrocitások kivizsgálására Nobel- díjas barátjával, Jean-Paul Sart- re-ral összehívta a Háborús Bűnök Nemzetközi Bíróságát. Az igazságba vetett hite arra sarkallta, hogy haláláig küzdjön az üldözöttek, elnyomottak oldalán. Ahogyan azt egykori Nobel-díjának indoklása is tanúsítja: a humanizmus és a szabad gondolkodás elveinek érvényesítéséért. Számunkra életműve már amiatt is ismerős, mivel 1932 és 2004 között tizenegy műve jelent meg magyarul. Eseményekben gazdag, hosszú élete kilencvennyolc éves korában ért véget, a walesi Perhyndeudraeth-ben hunyt el Russell harmadik grófjaként 1970. február 2-án. Hozzá hasonló széles látókörű tudóst, megrögzött humanistát egyhamar aligha hord hátán a föld. legyen az Egészség a háziorvosa! Óriási változás az allergia és az asztma megítélésében, kezelésében 2012. májút 7., hé«*, 10. évfolyam, IS Itt az alkalom: jövő hétfőn vizsgáltassa meg a bőrét! + Rendelje meg a hétfői Úi Szót, tázmérttt kap btúits á cttirájn m r m r m m ____■ kadéaMmkttit IklAMnAIfllAl neatlyt yf ai3Klu6KD3! Az ajándék értéke 15 C. Az ajánlat 2012. június 10-ig érvényes! is 11 * 01 4* a 01 N + IIP M IN ® tr, 41 JárÖnnek! ÚJ SZÓ-S E £ ÍS C un 'ÍO c 2= £ QJ _ .a>-Ž c? <v <-» o N l/> 'Š-C <Q CL c 10 C SS ± ■8 “S ž ! s í oi ® Q| Qj N SS ^ E '(o N t/1 15 o E D < a E '«3 N i/l N 'fü _C ISI '0J a ÍZ Q_ «3 Q) £ (D O P CL E E ü o S « E IS I s tt .a. ~lí J2 ~ r o 'O , £. S’S g t *- K 22 > } š s H3 E £ or " as č-O m oj ■och sl? pt £ 8 1 S « € jfl ft; f!! f*f Sie 'O 'OJ Cj N (U ä Š K S
