Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-21 / 116. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 21. www.ujszo.com RÖVIDEN Anasoft litera 2012 Pozsony. A hétvégén véget ért a többnapos és több helyszínen zajló Anasoft irodalmi fesztivál. A hetedik évfolyam is az előző évi szlovák irodalmi könyvprodukció népszerűsíté- sénekjegyében zajlott. A141 versenyző könyv közül kiválasztott legjobb tízes listába bekerült a Hraničný prípad című Hunčík Péter-regény is (Kalligram). A tízezer euró jutalommal járó verseny győztesét szeptemberben hirdetik ki. (ú) Csevej a Nappaliban Pozsony. A Pozsonyi Magyar Intézet rendezvénysorozatának aktuális vendége Grendel Lajos lesz, témák: Abszur- disztán és New Hont működési elvei, a négyhetes időintervallum és a távszerelem. Beszélgetőtárs: Garajszki Margit. Az estre május 22-én (kedden) 18 órától kerül sor. (ú) A folyóirat legújabb számának tartalmából Jelenkor, május LAPAJÁNLÓ „A hús lélegzik, a hús figyel/ A hússal vigyázni kell! ” A lapszám élén Keresztesi József tragikomédiája olvasható, amely megosztott harmadik díjat nyert az Örkény István Színház Örkény születésének 100. évfordulójára kiírt drámapályázatán. A lírarovat Garaczi László, G. István László, Poós Zoltán, Me- liorisz Béla, Éhes Miklós és Darányi Sándor verseit közli. A prózarovatban Oravecz Imre regényének részlete és Kaszás Máté novellája olvasható. Mesterházi Mónika esszéje G. István László költészetével foglalkozik. Lábass Endre Charles Dickensről és Robert Seymour- ról ír. Sz. Koncz István Hegedűs Attila genetikussal beszélget. A kritikarovatban Borbély Szilárd G. István László verseskötetét méltatja. Máijánovics Diána Nagy Ildikó Noémi könyvéről ír. Gyürky Katalin Edurad Limonov regényét recenzeálja. Várkonyi György Ferkai András Molnár Farkas-monográfiájáról értekezik, (ú) HUNKOR IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI FOLYÓIRAT rurtsAiute.itt lttCíUOS ATOAK»«uv«auw> A1MU» I*wt, wimsvttá ^ Ki .IU-.AÜÍ « ätóa VAMI «Vll r.íöecY A wMMMljeeee«« <M> fftvtt. 2012 MÁJUS Kurátor: Jirí Fajt neves cseh művészettörténész Europa Jagellonica MT1-H1R Mintegy 350 értékes műtárgy - amelyet a világ több mint 120 múzeuma bocsátott a csehek rendelkezésére - látható szeptember végéig az Europa Jagellonica elnevezésű nagyszabású kiállításon, amely vasárnap nyílt meg a közép-csehországi Kutná Horában. A nemzetközi tárlat szervezői a műtárgyakkal a mai Csehország, Szlovákia, Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Horvátország területén a 15. és a 16. században, tehát az akkori lengyel, a magyar és a cseh trónuson ülő lengyel Jagelló-házi királyok korában virágzó késő gótika és korai reneszánsz kultúrát és művészetet kívánják bemutatni. Nagy érdeklődésre tarthatnak számot egyebek között Lucas Cranach és Albert Dürer festményei, Lőcsei Pál mester oltára vagy a zágrábi és a gniezdói katedrálisok kegytárgyai. Emília Vášáryová az Európai Irodalom Éjszakáján Dragomán György regényét népszerűsítette A „királynő” és a fehér király Hetvenedik születésnapján szebb irodalmi ajándékot, mint Dragomán György harminc nyelvre lefordított regényét, A fehér királyt nem is kaphatott volna, mondta Emília Vášáryová, a Szlovák Nemzeti Színház jeles művésze. SZABÓ G. LÁSZLÓ A Kalligram gondozásában, Gabriela Magová fordításában szlovákul is megjelent művet a népszerű pozsonyi színésznő az Európai Irodalom Éjszakája elnevezésű nemzetközi rendezvény alkalmából vette kezébe. E kivételes éjszaka ötlete hat évvel ezelőtt Prágában született, alapgondolata azóta is változatlan: az irodalomkedvelők késő délutántól egészen éjfélig különböző helyszíneken a lehető legtöbb ország irodalmából kapjanak ízelítőt neves művészek tolmácsolásában. Emília Vášáryová a Štúr utcai Zahorian Galleryben várta az érdeklődőket, aldk közül a legtöbben most szereztek tudomást a magyar regényről, s annak szerzőjét is általa ismerhették meg közelebbről. Mint bevezetőjében elmondta: a harminckilenc éves Dragomán György 1988-ban hagyta el szülővárosát, Marosvásárhelyt, azóta Budapest az otthona. A „bevándorlás” után négy évig Szombathelyen élt, ott járt gimnáziumba, ott ismerte meg későbbi feleségét, Szabó T. Anna költőnőt, akivel írásban udvaroltak egymásnak. Minden versre egy rövid novella volt a válasz. A gimnázium után az ELTE angol-filozófia szakán folytatta tanulmányait Dragomán György. Első regényét, A pusztítás könyvét öt évig írta, s abban az évben (2002-ben) jelent meg, amikor nagyobbik fia született. Három esztendővel később már A fehér királyt fogta a kezében, és kisebbik fia is akkortájt született. A Bródy Sándor-, Déry Tibor-, Márai Sándor- és József Attila-díjas író lenyűgöző novellafüzérből álló regénye, A fehér király egy tizenegy éves fiú szemével láttatja a körülötte zajló eseménye„ Elsőre beleszerettem..." két, miután apját a Ceausescu- rendszer a Duna-csatoma munkatáborába viszi. A nyolcvanas évek Erdélye, Romániája és a felnőtté válás terhei, a hétköznapok humora, abszurditása és drámája elevenedik meg a könyv lapjain, az élet minden területén megnyilvánuló erőszak. Az író mindezzel együtt kamasz hősének belső rezzenéseit is lélektani pontossággal ábrázolja, ahogy a szocializmus utolsó pusztító éveiről is szemléletes képet fest. Ez fogta meg Emília Vášá- ryovát is, aki egykori főiskolai növendékét, Zuzana Fialovát váltotta a felolvasói székben. A regénybeli történések felkavaró sora, a kötetet jellemző realista szemléletmód, a szereplők mesteri karakterrajza, a humor és a tragikum finom váltogatása. Fialová a regény tizenharmadik fejezetével, a gesztenyés alagúttal brillírozott, Vášáryová a regény záróakkordját, a temetést szólaltatta meg, minden szereplőnek más hangszínt, más érzelmi töltetet kölcsönözve. Nem pusztán felolvasás volt ez, inkább afféle felolvasó színház, amelyet néző és előadó egyaránt élvezett. A tizenöt perces szüneteket tizenöt perces „előadások” követték, miközben a közönség állandóan változott, a belváros más helyszíneiről, más felolvasóktól, más történetekből érkezett, majd a Dragomán-részlet meghallgatása után ismét nyakába vette a várost, hogy egy új holland, lengyel, olasz, szlovák, szerb, román, angol, bolgár, francia, cseh, portugál, osztrák vagy német regényből is ízelítőt kapjon. „Kiváló ötletnek tartom az európai irodalom tizennégy országot összekötő éjszakáját - mondta Emília Vášáryová remek módja az irodalom népszerűsítésének. Külön öröm számomra, hogy megismerhettem Dragomán Györgyöt, ezt a fiatal magyar írót, aki most valósággal berobbant az életembe. Túlzás nélkül állíthatom: felfaltam a könyvet. Annyira lenyűgözött, ahogy egy kisfiú szemével vetíti elénk a vüágot, hogy óhatatlanul eszembe jutott Kertész Imre Sorstalansága és Roberto Benígni Oscar-díjas filmje, Az élet szép, ahol ugyanez történik. A gyerek mint főhős, különböző drámai szituációkban. A fehér királyban az elbeszélés tempója, ritmusa is megragadó. Gyorsan ráéreztem, de amikor otthon elkezdtem hangosan olvasni, készülve erre a nagyszerű estére, rá kellett jönnöm, nem kis erőre van szükségem ahhoz, hogy egy egész fejezetet szünet nélkül nyújthassak át a jelenlevőknek. Ä hosszú mondatokat Kerouac, Hrabal, Már- quez és még sokan mások ugyanolyan szívesen alkalmazzák, mint Dragomán, olvasóként megszokni ezt nem nehéz, felolvasóként azonban ugyancsak próbára teszi az embert. Szerencsére kiváló a fordítás, ami nagyban megkönnyítette a feladatomat. És van ennek az írói formának a színészre nézve egy igazi pozitívuma is: ott veszek levegőt, ahol jólesik, ott teszem ki a pontot, ahol a legmegfelelőbbnek érzem. Elsőre mindenesetre úgy olvastam végig a regényt, akár egy forgatókönyvet. Olyannyira filmszerűen peregnek előttem az események, hogy csodálkoztam is, miért nem vitték még filmre? Mire várnak a magyar rendezők? Hogy egy külföldi alkotó elorozza előlük a lehetőséget? A magyar irodalom gyerekkorom óta jelen van az életemben. Természetesen én is Jókaival kezdtem, aztán Petőfi versei következtek, hiszen ott laktunk a Selmecbányái líceum mellett, ahol a költő is tanult, majd felfedeztem magamnak Karinthy Frigyest, de akkor már tizenhat-tizenhét éves voltam. Emlékszem, mindig apámat nyaggattam, hogy ő is ugyanazt olvassa, amit én, mert frissiben akartam megosztani vele a gondolataimat. Ő meg, szegény, mindig azt hitte, hogy vizsgáztatni akarom, pedig nem, csak egyszerűen élveztem, ha irodalomról beszélhettem vele. Az elmúlt években Márai Sándortól olvastam a legtöbbet, hozzá gyakran visszatérek. Nagy élményem számomra Esterházy Péter Egy nője is, azt sem tudtam letenni, míg a végére nem értem. És most itt ez a fiatal író, Dragomán György! Nem mondhatok mást: elsőre beleszerettem!” A kétnyelvűség, ezzel kapcsolatban a kisebbségi nyelvtörvény és a matricakampány volt a központi témája az idényzáró Komáromi Szalonnak. A több mint käórás beszélgetést Kocur László újságíró vezette, kérdéseire Szalay Zoltán jogász, Talamon-díjas prózaíró és Orosz Örs geográfus, a Nyelvében él a národnostná menšina című kiállítás kurátora válaszolt. A Komáromi Szalon beszélgetőestjei szeptemberben folytatódnak. (Molnár Mónika felvétele) Sean Perm estélyt adott, Robert de Niro könnyeket ejtett Cannes: fesztiválhangulat, befutójelöltek MTl-KÖRKÉP Több mint 1,3 millió eurót gyűjtött össze Sean Penn amerikai színész-rendező a 2010 januárjában földrengés sújtotta Haiti megsegítésére a 65. can- nes-i filmfesztiválon péntek este rendezett jótékonysági esten. A Giorgio Armani divattervező által vezetett gálát a cannes-i Fesztiválpalota vörös szőnyeges lépcsősorától néhány méterre felállított hatalmas sátorban rendezte három humanitárius amerikai szervezet. A legnagyobb felajánlott összegért két VIP-jegy kelt el egy U2-koncertre, Bono gitárjáért 200 ezer eurót fizetett egy bőkezű adakozó, három személy pedig külön-külön 100 ezer eurót adományozott azért, hogy három napot eltölthessen SeanPeannel Haitin. A fesztivál eddigi legmegha- tóbb pillanatát Robert De Nirónak köszönheti Cannes. A tavalyi seregszemle zsűrielnöke idén egy régi filmje miatt kapott meghívást a fesztiválra. A nagy filmklasszikusok felújított változatait bemutató program, a Cannes Classics sorozatában vetítik a Volt egyszer egy Amerika restaurált változatát. Amikor a péntek esti bevonuláskor a Croi- sette-en felcsendültek a fűm En- nio Morricone által komponált legendás zenéjének első taktusai, az amerikai filmsztár teljesen elérzékenyült a vörös szőnyegen, és nem győzte törölni könnyeit. „Ez volt az egyik leghosszabb film, amelyben valaha dolgoztam. Azt hiszem, Sergio Leone sem akarta, hogy véget érjen” - mondta a bevonulás előtt, még nevetve de Niro. A Cannes Classics sorozatának záró filmjeként május 26-án este mutatják be Pálfi György Final Cut - Hölgyeim és Uraim című montázsfilmjét. A versenyfilmek mintegy negyedének bemutatása után eddig egyértelműen a francia Jacques Audiard De Rouille et d’os (Rozsda és csont) című drámája számít a favoritnak a fődíjra. Az Oscar-díjas Marion Cotillard főszereplésével készült filmet találta eddig a legjobbnak valamennyi filmes szaklap. A május 27-ig tartó mustrán 91 filmet mutatnak be, a hivatalos versenyprogramban 22 alkotás verseng a fődíjért, az Arany Pálmáért.
