Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-17 / 113. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 17. www.ujszo.com Több jut az állami biztosítónak, a többi rovására Nővérbérek: emelés ősszel ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az egészségügyi nővérek leghamarabb szeptemberben kapnak magasabb bért, holott a törvény szerint már április hónapért járna. A kormány ugyan júliustól felszabadítja az 50 millió eurós tartalékalapját erre a célra, de adminisztratív okok miatt csak ősztől lesz magasabb a bér. A kormány a pénzt először az egészségbiztosítóknak adja, mégpedig úgy, hogy megemeli a saját biztosítottjai után fizetett járulékot. Ehhez törvénymódosítás szükséges, így szeptembertől korábban a kórházak és a magánrendelők nem jutnak hozzá a pénzhez. A csúszás további oka, hogy a biztosítók ugyan megígérték, az államtól kapott teljes összeget a bérekre költik, viszont júliustól új szerződéseket kötnek a kórházakkal, magánorvosokkal, ez további adminisztrációt jelent. Eközben tegnap a parlament jóváhagyta az egészségbiztosításról szóló törvényt. Lényege, hogy a betegség alapján kapják a biztosítók az állami támogatást. Mivel legtöbb betege az Általános Egészségbiztosítónak van, így a legtöbb „betegsége” is - ezért évi 30 millió euróval többet fog kapni. A két magánbiztosító viszont kevesebbet, a Dôvera 22 milliótól esik el, az Union 9 milliótól, (sán, hn, SITA) Segített Fico ultimátuma, a ZMOS bezavarhat Megegyezett az ellenzék Pozsony. Tegnap megegyezett az ellenzék a neki szánt ellenőrző posztok elosztásáról. A Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) vezetőjét a KDH jelöli, az Állami Számvevőszékét (NKÚ) az SaS. A Közbeszerzési Hivatalt Peter Mach, a Statisztikai Hivatal korábbi elnöke irányíthatja, de jelölését jóvá kell hagynia a Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának (ZMOS) és a munkáltatói szervezeteknek - ez volt Robert Fico kormányfő feltétele. Ezzel gond lehet, a ZMOS elnöke tegnap jelezte, saját jelöltet állítanak, Remo Cicutto pös- tyéni polgármestert. Jozef Dvonč nem zárta ki, hogy végül megegyeznek a KDH-val. Fico kedden adott ultimátumot az ellenzéknek, hogy tegnapig egyezzenek meg. A kormányfő szerint az ellenzéki vezetők tegnap délelőtt riadtan hívtak a kormányhivatalba, nehogy valakit kinevezzen a kabinet, mert megszületett a megegyezés. Azt sokáig a KDH és az Egyszerű Emberek vitája hátráltatta, Matovičék független szakembereket akartak az ellenőrző posztokra, ezzel egyetlen másik ellenzéki párt sem értett egyet. Más funkciók elosztásában is megegyeztek a pártok. A Nemzeti Bank „ellenzéki” alelnöke Ján Tóth, a pénzügyminisztérium korábbi szakértője lesz. A Fiskális Tanács „ellenzéki” tagja Odor Lajos lesz. Mindkét szakembert az SDKÚ jelölte. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) felügyelőbizottságának elnökét a Híd jelöli, az RTVS tanácsának tagját az SaS, a Szlovák Földalap igazgatótanácsába a Híd és az SDKÚ jelölhet. „Több potenciális jelölt is van, az elnökség még nem döntött” - mondta lapunknak Sólymos László, a Híd frakcióvezetője. (MSz, SITA) Népakarat vagy populista javaslat? Nem lesz 100 fős parlament ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Továbbra is 150 parlamenti képviselő lesz. A törvényhozás tegnap nem fogadta el az SaS indítványát, amellyel 100-ra csökkent volna a képviselők száma, a javaslatot az SaS -en kívül csak az Egyszerű Emberek 7 képviselője támogatta. A többi ellenzéki párt és a Smer szerint Sulíkék populista húzásáról van szó. Az SaS azzal argumentál, hogya2010-es - általa kezdeményezett - népszavazáson 926 ezren szavaztak a karcsúbb parlamentre. „Nincs szükség 150 képviselőre. Egyesek egész évben egy szót se szólnak, semmüyen tevékenységet nem fejtenek ki” - mondta Sulik. Az SaS Magyarországot is példaként állította - az Országgyűlésnek 2014-től 386 helyett 200 tagja lesz. A vitában felszólaló Andrej Hrnčiar (Híd) szerint egy üyen kérdésben nem lehet a takarékoskodás a fő argumentum. „A demokrácia a legdrágább politikai rendszer” - véli. A parlamenti képviselők számáról az alkotmány rendelkezik, módosításához legalább 90 szavazat kell. (MSz, SITA) RÖVIDEN Tamás Ilonka néni százéves Rimaszombat. Századik születésnapját ünnepelte tegnap Tamás Ilonka, akit megfosztottak szlovák állampolgárságától, miután nyilvánosan vállalta, hogy felvette a magyar állampolgárságot. Lánya, Fehér Judit elmondta, édesanyja jó egészségnek örvend és korát meghazudtolva viseli az újságírók rohamát is. Tiszteletére vasárnap a rimaszombati református templomban tartanak istentiszteletet, majd ünnepséget egy helyi étteremben, közel kétszáz vendéggel. (MTI) Az Európai Unió kifizette az élelmiszersegély árát, mégsem jutott el a rászorulókhoz Hogyan lehet eltüntetni 3500 tonna élelmiszert? Az EU segítene, ha hagynák. Több régióban sikerült kiosztani az élelmiszercsomagokat, de 3500 tonna eltűnt. (Gabriel Kuchtafelv.) Pozsony. Ismeretlen tettes ellen tett tegnap bűnvádi feljelentést Ľubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter, amiért az Európai Unió által finanszírozott élelmiszersegélyből 3500 tonnának nyoma veszett. A tárca előző vezetőjét, Simon Zsoltot hibáztatja, aki a bírálatot visszautasítja. DEMECS PÉTER Az uniós élelmiszersegélyprogram lényege az volt, hogy az állam segítsen a szociálisan hátrányos helyzetben levőknek. Az unió ldfízette a búza árát, és abból a pályázat győztesének, az Euromills-Trade társaságnak 20 ezer tonna lisztet és tésztát kellett volna készítenie. Az állam kezében egy biztosíték is volt: a cég az állami Mezőgazdasági Kifizető Ügynökség (PPA) számláján letétbe helyezett 1,2 millió eurót arra az esetre, ha nem szállítaná le az élelmiszert. Mégis még körülbelül 90 ezer, szociálisan hátrányos helyzetben élő személy vár arra, hogy megkapja az uniós pénzből fizetett élelmiszert, összesen 3500 tonnányi lisztről és tésztáról van szó. Hogyan szerezzük vissza a letétet? Sebaj, mondhatnánk, hiszen ott van a letétbe helyezett összeg, ami így az államot illeti. Azonban az állami ügynökség tavaly november 25-én szerződéskiegészítést írt alá az Euromillsszel, amely szerint ha az élelmiszerszállítmányt február 27-ig nem veszik át a cégtől, akkor minden további kötelezettsége megszűnik, úgy kell tekinteni, mintha teljesítette volna a szerződést, és a letétbe helyezett 1,2 millió eurót vissza kell fizetni a társaságnak. Nos, ezek után az állami ügynökség nem biztosította be, hogy a 3500 tonna élelmiszert átvegyék a cégtől. Ezzel megsértette a szerződési feltételeket, tehát a cégnek már nem is kell leszállítania a segélycsomagokat. Összegezve: a 3500 tonnányi élelmiszer árát az állam kifizette, segélycsomag pedig sehol. Most már az is kérdéses, az Euromüls előállította-e egyáltalán a búzából a lisztet és a tésztát, ugyanis a cég egyeden egyszer sem engedte meg a PPA képviselőinek, hogy ellenőrizzék raktáraiban az élelmiszercsomagokat. Az ügyben tegnap a PPA főnöke, Vadim Haraj is feljelentést tett, szintén ismeretlen tettes ellen. Mit csinált Simont? ,A szerződés-kiegészítés nagyon furcsa. Gyakorlatilag az élelmiszer fiktív leszállításáról szól. Ha senki nem veszi át a segélycsomagokat, akkor olyan helyzet áll elő, mintha kiosztották volna a lisztet és a tésztát” - mondta a kormány tegnapi ülése után Jahnátek, azzal, hogy az egész helyzetért elődje, Simon Zsolt (Híd) a felelős. „Nem tudom elképzelni, hogy a PPA főnöke ilyen kiegészítést közvetlen felettese, a miniszter tudta nélkül aláírhatott volna” - fűzte hozzá Jahnátek. Simon a bírálatot elutasítja s állítja, a minisztérium jelenlegi vezetőségét terheli a felelősség, mert eddig tétlenkedett és nem lépett az ügyben. „Jóval korábban figyelmeztettem, hogy a tárca új vezetőségének legelőször az élelmiszersegély problémával kell foglalkoznia” - mondta Simon. A probléma szerinte az, hogy az élelmiszert senki nem vette át, a PPA pedig nem büntette meg az élelmiszer szétosztásáért felelős szervezetet, a Szlovák Élelmiszerbankot (PBS). Simon emlékeztetett, hogy az élelmiszersegélyről szóló szerződés szerint a PPA-nak lehetősége volt arra, hogy több ezer eurós bírságot adjon a PBS-nek, amiért nem juttatta el az élelmiszert a rászorulókhoz. „Miért nem határozott a PBS arról, hogy az Euromills által kifizetett letét az állam tulajdonában marad?” - kérdezi Simon. Lejár a liszt szavatossága A földművelésügyi minisztérium jelenlegi vezetése azt állítja, törvénytelen volt, hogy az Euromills elállt a szerződéstől. A PPA már tárgyalt az Euromills képviselőivel és arra a megállapodásra jutottak, hogy a társaság hétfőn teszi közzé, hogy kitart-e eddigi álláspontja mellett, vagy mégis leszállítja a 3500 tonna élelmiszert. A továbbiakban a bíróságnak kellene eldöntenie, hogy jogos volt-e a szerződés felbontása, vagy sem. Mindenesetre ha az Euromills valóban előállította a lisztet, akkor minél előbb el kellene juttatni a rászorulókhoz, mert június végén lejár a szavatossága. A kisebbségi nyelvtörvény elkészítésekor nem gondoltak a vasúti közlekedésre Nem lehetnek magyar állomásfeliratok ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az állami vasúttársaságnak nem megy a magyar nyelv. A vasúti pályákat és állomásokat üzemeltető Szlovák Vasutak (ŽSR) a napokban informálta a komáromi Fontos vagy! civil kezdeményezést arról, hogy nem lehet magyarul kiírni a komáromi vasútállomáson a város nevét. A társulás április közepén fordult a ŽSR-hez azzal a kéréssel, hogy magyarul is tüntessék fel az állomás nevét. Štefan Hlinka vezérigazgató válasza szerint a kisebbségi elnevezés kihelyezése „a gyakorlatban kivitelezhetetlen”. Az állomásnak nincs magyar neve! A vasúttársaság szerint a magyar név kihelyezése nem plusz- információnak, hanem az állomás neve megváltoztatásának minősülne. A cég három indokot is felsorol. A vasúti törvény értelmében az állomások nevének megváltoztatásáról a Vasúti Szabályozó Hivatal dönt. Ahiva- tal viszont nem rendelkezik a kisebbségi elnevezések kihelyezésével kapcsolatos jogkörökkel. Továbbá az állomások elnevezéséről rendelkező műszaki norma „nem ismeri a községek kisebbségi megnevezése” kifejezést. Emellett a vasút szerint a kisebbségi nyelvtörvény nincs összhangban a vasúti törvénnyel - ugyanis a vasútállomáson nem a község, hanem az állomás neve van feltüntetve. A ŽSR állítja, az állomás hivatalos megnevezésének elhelyezése mellett csak a járatok érkezéséről és indulásáról informáló táblák kihelyezéséért felel, az összes többi felirat elhelyezése a vasúti közlekedési társaságok (ZSSK, illetve a magáncégek) feladata. Elvileg tehát az összes többi információt magyarul is ki lehetne helyezni, csak az emlí- tettkettőtnem. Jogilag igazuk van Amit a társaság leírt, jogilag megállja a helyét - mondta lapunknak Lancz Attila, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának munkatársa. Szerinte a kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi átfogó módosítása során nem gondoltak erre, így ha önszorgalomból a ŽSR ki is helyezné a magyar megnevezéseket, ezzel törvényt sértene. „Ilyen alapon bárki más is kitehetne bármit. Ebben a kérdésben a ŽSR-nek nincs döntési jogköre” - mutatott rá. A nyelvhasználati törvényben emellett terminológiai hiányosságok is vannak. A RegioJet magántársaság, amely tavasszal indította járatait a Pozsony-Komárom útvonalon, a napokban helyezett ki négy megállóra kétnyelvű szlovák-magyar feliratokat. Lancz szerint ez más történet, információs táblákról van szó, ezek elhelyezéséről más paragrafusok rendelkeznek. A jogász szerint a helyzetet törvénymódosítás nélkül nem lehet megoldani. Hiányzik az akarat Boldoghy Olivér, a Fontos vagy! mozgalom szóvivője lapunknak elmondta: a vasúttársaság hozzáállása ellenére nem adják fel, tovább harcolnak a magyar feliratokért. A jogi lehetőségek kihasználása mellett a nyilvánosság tájékoztatásával, társadalmi nyomásgyakorlással is hatni akarnak a vasút illetékeseire. „Felvesszük a kapcsolatot a komáromi önkormányzattal, hogy határozatban emelje fel szavát a magyar nyelvű feliratok elhelyezése ügyében” - tette hozzá. Boldoghy úgy vélte, végleges megoldást a kisebbségi nyelvhasználati törvény megfelelő végrehajtó rendelkezéseinek elfogadása jelentene. (MSz, vkm)
