Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-15 / 111. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 15. Közélet 3 Lipšic új pártja jó esélyekkel rajtolhat, a legtöbbet nem a KDH, hanem az SDKÚ veszthetne rajta Új jobboldali párt alakulhat Lipšic valószínűleg a KDH-ban is beteszi maga mögött az ajtót (Tomáš Benedikovič felvétele) Eddig minden bomlást és lelépést túléltek KDH-s szakítópróbák Pozsony. Szinte biztos, hogy Dániel Lipšic vezetésével új jobboldali párt alakul. Mennyire lehet sikeres egy ilyen párt, egyáltalán, milyen lesz az irányultsága, azon kívül, hogy jobboldali lesz, s müyen veszteségeket okozhat ez a KDH-nak? MÓZES SZABOLCS Az utóbbi napokban sűrűsödnek azok az információk, amelyek szerint Dániel Lipšic, a KDH alelnöke és legnépszerűbb politikusa elhagyja pártját. Tegnap a kereszténydemokrata forrásokból mindig jól értesült Týždeň hetilap már kész tényként számolt be a volt belügyminiszter pártalakításáról. Lipšic az összes, kilépésével kapcsolatos kérdést azzal üti el, hogy még nem döntött. Elvileg még az is előfordulhat, hogy megpályázza a KDH elnöki posztját - hivatalosan ezt fontolgatja -, ám párton belüli források és elemzők szerint ennek az esélye egyre kisebb. Erről május végéig kellene dönteni. Állítólag akkor jelenti be, hogy nem indul az elnöki posztért, s új pártot alapít. Az örökös második Dániel Lipšic lassan már egy évtizede a KDH potenciális koronahercegének számít. Évek óta a párt egyik legnépszerűbb politikusa, az idei választásokon a legtöbb preferenciavok- sot gyűjtötte - a keresztény- demokratáknál először fordult elő, hogy nem a párt elnöke kapta a legtöbb karikát. A volt belügyminiszter egészen idáig hűséges volt pártjához, a kihívásokra mindig óvatosan reagált. Amikor 2008- ban Vladimír Palkó és társai elhagyták a KDH-t, Lipšicet is hívták, ám ő akkor azt mondta, a pártot belülről is meg lehet reformálni. Maradt. A Radičová-kormány szétesése után szintén szó volt egy új párt alapításáról, ám Lipšic akkor sem lépte meg ezt. Háttérinformációk szerint azért sem, mert az új párt másik húzóneve, Iveta Radičová az utolsó pillanatban visszakozott. Lipšic többször jelezte, ha nem sikerül változást elérnie pártjában, távozik a politikából. Legutóbb tavaly novemberben, a KDH listaállítása előtt fenyegette meg a pártvezetést, hogy ha nem kerülnek jó helyekre az ő emberei, akkor távozik a politikából. „Lipšic emberei” végül szinte mind partvonalon kívül maradtak, ám ő mégis kitartott a pártban. Új irányvonal Elemzők szerint az új pártnak komoly esélyei lennének, ám az még kérdéses, a jobboldal legerősebb pártjává tudna- e válni. „Van igény egy új pártra, sok a csalódott jobboldali szavazó” - mondta lapunknak Martin Slosiarik, a Focus vezető elemzője. Az, hogy erős párttá válhat-e egy új tömörülés, szerinte nagyrészt azon fog múlni, kik csatlakoznak még hozzá. Ezzel kapcsolatban az egyik nagy kérdés az, Lipšic meg tudja-e szólítani a csalódott jobboldali szavazókat, illetve tud-e új választókat hozni a jobboldali táborba. Lipšic szándékai mellett azt sem lehet tudni, müyen irányvonalú lesz az új párt. Állítólag nem kimondottan kereszténydemokrata irányultságú formációról lenne szó, hanem egy ideológiailag nyitottabb jobboldali platformról. Slosiarik szerint is akkor lehet esélye, ha szélesebb alapokra helyezi a pártot, egyfajta jobboldali gyűjtőpártot alakítva. A Týždeň információi szerint egyébként Lipšic több SaS-es politikust is megszólított - többen csatlakoznak is majd hozzá. Tárgyalt többek között a Richard Sulikkal elégedetlen Juraj Miškowal és Daniel Kraj- cerrel is - ám ők állítólag még kivárnak. A liberálisoknál jövőre lesz tisztújító közgyűlés, a Miškov-szárny akkor szeretné átvenné a hatalmat. Ki tart vele? Egyelőre az is kérdéses, a KDH-ból hányán tartanának Lipšiccel. Radoslav Procházka, akit a Lipšic vezette szárny legerősebb figurájának tartanak, a hétvégén kijelentette, hogy mindenképpen marad a KDH- ban. Jana Žitňanská, aki 2009-ben lett a párt alelnöke, kitérő válaszokat ad a jövőjét firtató kérdésekre. A volt belügyminiszter távozásával pártja sokat veszthetne, egyesek szerint a jelenlegi, stabilan 8 százalék körüli támogatottságról a bejutási küszöb környékére kerülne. Slosiarik ezzel szemben úgy véli, a KDH- ban mindig több vezető személyiség volt, a párt választóbázisa stabünak mondható, így nem kényszerülnének élet-halál harcra Lipšic távozása miatt. Az SDKÚ is vesztene A KDH-nál sokkal érzékenyebben érintheti a pártalapítás az SDKÚ esélyeit. Dzurinda volt pártja - amely annak idején szintén jobboldali gyűjtőpártként alakult meg - saját magát keresi, a hétvégén elnökválasztást tart. Elemzők szerint Lipšic új pártja pont az SDKÚ-tól tudná elvenni a legtöbb szimpatizánst. Michal Horský politológus szerint Lipšic túl hamar akar pártot alakítani, standardnak az számít, ha másfél-két évvel a választások előtt alakul egy új formáció. Slosiarik szerint ez igaz, ám Lipšic számára most kedvező a helyzet: a választásokon megelőzte a pártelnököt, belügyminiszterként pedig nagy volt a támogatottsága. A szociológus szerint: ha most nem alakít pártot, lehet, hogy valaki más tölti ki az űrt a jobboldalon, ezért bizonyos fokig Lipšic lépéskényszerben van. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Oberhäuser, Dzurinda, Palkó, Mikloško - többek között ezek a politikusok is a KDH-ból távoztak. A Kereszténydemokrata Mozgalom fennállása 22 éve alatt többször osztódott, ám eddig az összes bomlást és lelépést túlélte. Igaz, az utóbbi egy évtized összesen négy parlamenti választásán szinte bebetonozta magát 8 százalékra - mindig 8 és 9 szá- zalékközötti eredményt ért el. A 90-es évek elején a nacionalista szárny távozott a pártból. A mára jórészt elfeledett Ján Klepáč és Viliam Oberhäuser vezette szárny Szlovákia önállósulását támogatta, míg a KDH Csehszlovákia egyben maradását tűzte zászlajára. A távozók Szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (SKDH) néven alakítottak pártot, majd fokozatosan az SNS-be olvadtak, Oberhäuser 2002-ig volt Slotáékparlamenti képviselője. A párt legnagyobb szakítópróbája Mikuláš Dzurinda távozása volt 2000-ben. A volt kormányfő egy ideológiailag szélesebb bázisú párttá szerette volna transzformálni a KDH-t, ám ez az elképzelése nem nyerte el a küldöttek nagy részének tetszését. Dzurinda már 1996-ban jelöltette magát a KDH elnökének, ám vereséget szenvedett Ján Čarnogurskýval szemben. Ezután belátta, nincs esélye átvenni a párt vezetését, így első miniszterelnöki megbízatása idején az SDK alapjain egykori KDH-s párttársaival, valamint a DÚ és a DS több prominens tagjával új pártot alapított. Akkor egy ideig úgy tűnt, a kereszténydemokraták elbukják a soron következő választást, ám végül 8,25 százalékos eredménnyel - ami akkor számukra pozitív meglepetésnek számított-bejutottak. A következő szakadás 2008-ban zajlott le. Ekkor a Hrušovský-féle pártvezetéssel elégedetlen Vladimír Palkó vezette szárny távozott, saját pártot alapítva. A Szlovákia Konzervatív Demokratái (KDS) végül csak a 2009-es EP-választá- son indult, mivel a vezetés belátta, csak pár tizedszázalékos eredményt tudnának elérni. Tagjai tavaly novemberben az Egyszerű Emberek listáján köszöntek vissza, ahonnan végül az Igor Matovičcsal támadt nézeteltérésük miatt távoztak. Az egykori távozók közül idővel páran - politikaüag amor- tizáltan - visszatértek a kereszténydemokratákhoz. Klepáč 2010-ben adta be ismét kérvényét. Ugyanabban az évben tért vissza egykori első pártjába Ivan Šimko is - 2000-ben Dzurinda mellett ő számított a második legnagyobb távozó névnek a KDH-ban. (MSz) Mikuláš Dzurinda 2000-ben távozott a kereszténydemokratáktól, új pártjában végre elnök lehetett (Pavol Funtál felvétele) Kollégiumban lakva, menzán kosztolva, tömegközlekedéssel utazva sem olcsó a diákélet-Trencsén és Nyitra között több mint 400 euró a különbség Botrányoktól hangos, megkérdőjelezhető színvonalú, mégis Tren- csénben kerül a legtöbbe egy akadémiai év (Képarchívum) Mennyibe kerül az egyetemista lét? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Több mint 400 eu- rós különbség lesz a legdrágább és a legolcsóbb egyetem között a 2012/2013-as tanévben, derül ki a Študentské financie internetes portál májusi felméréséből. A húsz állami egyetemet felsorakoztató lista első helyén a trencséni Alexander Dubček Egyetem szerepel. Aki erre az egyetemre nyer felvételt, az az elkövetkező évben alsó hangon is 1506 eurónyi kiadással számoljon. A rangsor második és harmadik helyén a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem és a Comenius Egyetem áll. A felmérés szerint a legkevesebb kiadásra azok számíthatnak, akik a nyitrai Szlovák Mező- gazdasági Egyetemen folytatják tanulmányaikat, a haüga- tók éves költsége itt 1078 euró lesz. A komáromi Selye János Egyetem a lista alsó felében, a 14. helyen végzett. Az itt tanuló egyetemisták éves kiadását 1277 euróra becsüli a portál. Ebből 1207 eurót tesznek ki a tanulmányok folytatásához kapcsolódó költségek, beleértve a kollégiumi elszállásolást (átlagos havi díja 60 euró) és a menzai ebédeket is (úgyszintén havi 60 euróval számolva). További 70 euróra rúgnak a belépő költségek - pl. a felvételi, a beiratkozás díja. A komáromi intézménynél picivel drágább a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, ahol az elsősök jövő évi költsége várhatóan 1297 euró lesz. A költségek nagysága karoktól függően más és más lehet. Patrik Lučan, az internetes oldal szerkesztője szerint a költségek kiszámítása során egy nappali tagozatos, elsős egyetemistát vettek példaként, aki kollégiumban lakik, igénybe veszi a tömegközlekedést, és naponta egyszer az egyetemi menzán étkezik. Figyelembe vették még a felvételi költségeit és a diákigazolvány kiadásának költségét is. A kiadások egy teljes akadémiai évre vonatkoznak, tehát 10 hónapra. Az oldal emellett összehasonlításként az egyes egyetemek végzett hallgatóinak átlagos munkanélküliségi mutatóját, valamint havi átlagbérét is közli. (TASR, bm)
