Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-12 / 109. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2012. MÁJUS 12. REJTVÉNYSZIGET 17 álló kezdetleges gyógyszerekkel ke­zelték szifilisz ellen. A nemi beteg­ség okozhat agyvérzést, de Lenin esetében a boncoláskor tapasztalt tünetek ezt nem bizonyították. A szovjet vezetőnek az apja is 54 éves korában halt meg, és mindket­ten hajlamosak lehettek az érelme­szesedésre. A stressz is az agyvérzés egyik rizikófaktora, márpedig a kommunista forradalom kétségkí­vül igencsak stresszes időszak volt - mondta az ideggyógyász. „Például állandóan meg akarták ölni” - em­lékeztetett Vinters. Lev Lurije szentpétervári történész, az orosz történelem és politika szak­értője, aki szintén a konferencia elő­adója volt, elmondta: bár Leninnek több agyvérzése is volt, ő azt hiszi, hogy Sztálin mérgezte meg. Ennek a lehetőségét Vinters sem zárta ki. Lenin egészségi állapota idővel egy­re romlott. 1921-ben egy fontos beszédben nem találta a szavakat, és az egyik agyvérzés után újra meg kellett tanulnia beszélnie és a bal kezével írnia. Egy későbbi nagyobb agyvérzés után fél oldalára megbé­nult, és nem tudott beszélni. Lurije szerint 1924 elejére mégis eléggé összeszedte magát ahhoz, hogy megünnepelje az újévet és elmenjen vadászni. Lenin, aki tá­mogatta Joszif Sztálin hatalomra kerülését, felfoghatta, hogy hibát követett el, és elkezdett Lev Troc- kijhoz igazodni, ami miatt Sztálin megmérgezte - mondta a törté­nész. Mint hozzáfűzte: a mérge­zés valóban Sztálin egyik kedvenc módszere lett az ellenségeitől való megszabadulásra. A kommunizmus összeomlása után bő húsz évvel Lenin bebal­zsamozott holtteste még ma is a moszkvai Vörös téren álló mauzó­leumban látható. Vinters, aki átvizsgálta a boncolási jegyzőkövet és Lenin kórtörténe­tét, elmondta, hogy a boncoláskor nem végeztek toxikológiai vizsgá­latot, amely kimutathatta volna a mérgezést. A korabeli jelentések szerint Lenin halála előtt néhány órával aktív volt és beszélt. „Ezután többször is csúnyán begörcsölt, ami rendkívül szokadan egy agy­vérzéses beteg esetében” - mondta Vinters. (MTI) cselezés a labda­rúgásban ~T S.O. vékony esik —¥— afúvós tngszei Tusi ^ír­nézet idea alpesi rágcsáló fél pond! —¥— flamand zenesz v fél dokk! puha fém 3/3 iA baszk szerveze eme T~ Bem er. ker. neve dehogy! ► semmi­kor —¥---­Szabó Lőrinc verseiből ism. fia súroló­eszkőz finis-¥— teng.állat ► ádventi hajn.misí alkalmaz­kodó kilo­M filmes ötlet (foneti­kusan) müholdai tv-csat. Ô.M. ébred cégtábla szövege ▼ keresztül ► fél Volt! sürgető szócska —¥----­a földre tárgyrag —¥----­kifőzött frissítő ital kén jele lóerő, röv. 212 jelfogó bellii sima! legismer­tebb színhá­zunk idegen női név(: ELIANA) Dl fociklut ▼ kender­rostok fésülése ipszilon száz centis cikomyás díszek fr. város ► dél, röv. ► szélső igéje B i végén dönt! hozzáül ► írónő(Bo­ris,+1983 dunántúli hegység gulya n­folyó duz­zadása fi érinti —¥~ AAA! műterem -----¥----­a-ről ragpárja borit római ezer erdélyi magyar kanadai tartom nekiront —¥— cári lovas ► ném.op- Sn.(René ¥----­...-elv; hi- baelemz. nordikus somogyi falu-beli kaptatós vegyszert. alkalmaz* sltanácso V beszél a majom ázs. kel­mefestés besűrités ol. Író (Alberto) Si-^gy. ivarsejt. szapori­tósejt P.N. ... Elek; meselró görnyedt pocok­jelző T szesz, argóban OA —1¥“ Énekek. iszlám ák lam-beli -----¥ ÖS.É tört han gulatú kínai sútyegys teng.rák barát, koma politikai, r.-én párja szósszal ellátott V.A.I. Gibraltár névadója polónium ► horgany zenetör­ténész V. (Kálmán) alvég! ► kenyeret ken kubai pol. ► zenei kif. halkan álomba ringat névelő -¥— antik római pénzecs­ruhátlan alak szobra, TSW szk.-i kikötő­a ném.-or zoológus [Kari Ems El vál. nemei focista v (Manfred) dk.-ázsiai nép tagja P.G. ► a szo­bába japán női ru­hadarab rakat, helyez­tet tantál vegyjele lány név idő.ném máltai autójel Bartók.. ang.drá­gakösúly R.C.T. lócse­mege Sl.l gyakori gyümölcs forgalom másfelé irányítása T szamán- um jele tartó luxem­burgi autójel lehető­ség szerint

Next

/
Thumbnails
Contents