Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-12 / 109. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 12. www.ujszo.com RÖVIDEN Batman mint befektetés? Dallas. Borsos áron, 850 ezer dollárért vette meg az első Batman-képregény egyik példányát egy befektetési társaság. Soha senki nem fizetett még ennyit egy Batman-füze- tért. A névtelenségbe burkolózó eladó egyébként két évvel ezelőtt 315 ezer dollárért vásárolta a képregényt, amely megjelenésekor, 1940-ben mindössze 10 centbe került. A magas vételár egyik oka, hogy a füzet kifogástalan állapotban van. (MTI/juk) Újra dalra fakad a volt first lady Párizs. Ismét énekesként kíván megjelenni a közönség előtt és új albumon dolgozik a leköszönő francia elnök felesége. Carla Bruni-Sarkozy valójában nem is szüneteltette zenei karrierjét az elnökség évei alatt, folyamatosan komponált, csupán a fellépésekről mondott le praktikus okokból. Mostantól viszont a koncertezést is folytatni kívánja. Tíz évvel ezelőtt megjelent, Quelqu'un m'a dit című lemeze mostanáig kétmillió példányban kelt el, és a karácsony elé időzített új albumával szeretné ezt a sikert megismételni. Carla Bruni legutóbbi lemeze négy évvel ezelőtt látott napvilágot Com- me si de rien n'était címmel. (MTI) Csapiár Vilmos a rozsnyói Könyvkuckóban A megosztott tér átka AMBRUS FERENC Rozsnyó. Ha a szépíró merész, már-már provokatív címet ad könyvének (jelen esetben tárgyalt szépírónk ezt így csi- náljajó néhány éve), akkormár indításként jókorát lök olvasóján valamilyen irányba. így van ez akkor is, ha ez a valaki A magyarok cím alá még odaírja A honfoglalástól a 2010-es választásokig alcímet. Mert lesz olvasó, aki ez alapján egy átfogó, nagy nemzetképet remél. De szépíróról van szó, Csapiár Vilmosról, aki szeretett mindig meghökkentő címeket adni könyveinek: Magyarország, te dög, Igazságos Kádár János vagy legutóbbi remek regénye, a Hitler lánya. E két utóbbit, lévén csak néhány éve jelentek meg, nem tudtam kihagyni a májusi Könyvkuckó-esten. Legfőképpen azért, mert a huszadik századi magyarság három olyan meghatározó eseményét mutatja meg, igen különböző írói technikákkal, amelyek árnyaltabbá, hitelesebbé tehetik a magyarországi zsidóüldözés és az 56-os forradalom képét (Hitler lánya), valamint egészen egyedi módon láttatják a magyarságot máig súlyosan nyomasztó, sőt sok elemében visszatérni látszó Kádár-rendszert és névadóját (Igazságos Kádár János). De vissza A magyarokhoz. Csapiár Vilmos kiváló megfigyelő és forrásfelhasználó. Könyv terjedelmű esszéje hihető, igazolható múltbeli példákon mutatja meg, hogyan s miért vált ketté végzetesen évszázadok alatt a magyar elit. S miért szorul újra meg újra a perifériára ez a társadalom. Ahol az együttműködő helytartók és az ellenálló lázadók között húzódik a törésvonal. Amiről ezt mondja Csapiár Vilmos: „Lappangva, kimondatlanul állandósult egy virtuális, megosztó tér, a konkrét okoktól függetlenedett, fantomizálódott...” Majd eljut a nyugtalanító mába is: „A túl gyorsan felkerültek is szédülnek, ha visszanéznek a múltjukra. Mohók, de önbizalomhiányosak, agresszívek, egyúttal félnek, hogy visszakerülnek a „szegénységbe”, ezért készek a náluknál nagyobbak függőségi rendszerébe beilleszkedni.” A moderátor és vendége Száz éve született Várkonyi Zoltán legendás színész és rendező, egy sor tehetség felfedezője „Sehogy se illik hozzá a múlt idő” Talán Kern András mesélte, hogy amikor a fiával a Vas utcában sétált, szembejött velük. „Ott jön Várkonyi Zoli bácsi”- mondta Kern lelkendezve a fiának. „Hol” - vetette fel fia a fejét. „Amott megy” - mutatott az a háta mögé. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Szinte senki sem volt képes felvenni a tempóját. Egyszerre volt színész, rendező, legendás filmek megálmodója, egyetemi tanár, a Vígszínház igazgatója és a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora. Sokan szerették, még többen imádták, a kevésbé tehetségesek pedig egyenesen gyűlölték. Nehéz lehetett ugyanis elviselni, hogy többnyire nem élt vissza a hatalmával, sőt megengedte magának azt a luxust, hogy színészi pályáját feláldozva, élete jelentős részét fiatal színészek, írók, valamint klasszikusok felfedezésére fordította. „Ha bárhol a világon megjelenik, egy perc alatt színház támad körülötte” - mondta róla Gábor Miklós. Holott nem is készült színésznek. Apja, Várkonyi Titusz nyomdokain haladva, újságíró szeretett volna lenni. Kamaszkorában hadar és sokat gesztikulál, mégis meggyőzi a felvételi bizottság tagjait. 1934-ben ő adja át a Meseautó kulcsait Perczel Zita Kovács Vera kisasszonyának, s bár játszik még pár filmben, Pirandello IV. Henrikje jelenti számára a belépőt a magyar színház halhatatlanjai közé. Később már a Vígben Latinovitsra ruházza egykori sikerszerepét. De Pün- kösti Andor Madách Színházában lehetett Hamlet is, s mozgalmi emberként a nyilasok által halálra üldözött magánember. A háború után négy évvel létrehozza a huszadik századi magyar színház egyik legfényesebb társulatát: a Művész Színházban Apáthi Imrével csodákat művelnek, s nem utolsósorban felfedeznek pár színészt a halhatatlanságnak, így Pécsi Sándort, Darvas Ivánt, Bárdy Györgyöt, de játszik náluk Bili- csi Tivadar, Tolnay Klári, Ajtay Andor és Gobbi Hüda is. A repertoáron Steinbeck Lement a holdja, Shakespeare Makrancos hölgye, Anouilh Euridikéje, Dosztojevszkij Bűn és bűn- hődése mellett elfért a Tíz kicsi néger vagy az Arzén és levendula is. A hatalom és a vetélytár- sak annyira rossz néven veszik a páratlan sikerszériát, hogy a színházat nem is államosítják, egyenesen megszüntetik. Vár- konyit ez nem töri meg, bár az első beugró a Néphadsereg Színházba (Vígszínház) nem sikerül különösebben. Ahogy Pándy Lajos írja, akkoriban Várkonyi nem volt népszerű ember, mert gőgösen lenézte a társulatot. Sőt, színészileg is megbukott, a Cyrano címszerepe, amelyet aztán Szabó Sándor vitt sikere, nem az ő szerepe volt. Két év után a Nemzeti tagja lesz, filmrendezőként is debütál, a Keserű igazság évtizedekig dobozban marad (csak halála után hét évvel mutatják be), 1963-ban rendezi első bűnügyi filmjét, a Fotó Hábert. A műfajhoz később sem marad hűtlen, s már itt fényesen bizonyítja, hogy nézhető filmekhez nézhető színészek kellenek. Több évtizednyi szünet után találkozik egykori barátjával, Er- dődy Jánossal, s megszületnek a Jókai- és Gárdonyi-adaptációk. Egy magyar nábob, Kárpá- thy Zoltán, Egri csillagok, s a hattyúdal, a Fekete gyémántok. Ezekbe egy-egy mikroszerep erejéig belerendezi önmagát is, elméjét vesztő Haynauja hát- borzongató teljesítmény. S még egy Hattyúdal, Keleti Márton legendás filmje Págerrel, Béres Ilonával, Sztankayval és Bodrogival. Várkonyi mellett talán Keleti tudta még, hogyan kell szakmailag igényes, mégis nézőbarát filmet csinálni. Várkonyi hat filmjében is játszott. A hatvanas évek elején visszatér a Vígbe, főrendező, majd igazgató lesz. A legenda kiteljesedik, a színház húszéves története méltó folytatása a Művész Színház megakasztott sikersorozatának. Várkonyi színészcentrikus színházat csinál, fiatal tehetségek sorát építi be a társulatába, nem fél ismeretlen, kezdő írókat alkalmazni, s a Petőfi Színház rövidre szabott korszaka után felfedezi a magyar színház számára a musical műfaját. 1973-ban Presser Gáborral megíratja a Képzelt riportot, ezt követi a Jó estét nyár, jó estét szerelem, és a Harmincéves vagyok. Látván a szolnoki sikert, megrendezteti Székely Gáborral Örkény Macskajátékát, színpadra viszi Páskándi Géza Vendégségét, Szakonyi Károly Ó, vidd csak szépen a sálat is című darabját (bocsánat, a bemutatón a darab már az Adáshiba címet viseli), nála mutathatja be Horvai István Csurka István darabjait, s élete utolsó rendezése is Örkényhez köti, a Pisti a vérziva- tarbant már Marton László fejezi be. Persze, a sikerek ellenére sem voltak ezek könnyű évek, megannyi harcot kellett vívni a mindenkor szemfüles hatalommal és a legendás társulat sztárallűijeivel is. Latino- vitscsal való kapcsolatát ma sem ítéli meg az utókor egyértelműen. 1961-ben Rutt- kai javaslatára hozza Várkonyi a még igencsak kezdő vidéki színészt Rómeónak, s bár tőle kapja színháztörténeti jelentőségű munkáit, kapcsolatuk több ideiglenes szakítás után végleges (sokak szerint végzetes) válással zárul. Színészi pályáját ekkoriban már elhanyagolja, mindössze Horvai rendezéseiben játszik, az Ördög Molnár darabjában, Möbius Dürrenmatt Fizikusok című ab- szurdjában, Szerebjakov a Vá- nya bácsiban, Széchenyi István az Eörsi-ősbemutatóban és búcsúként James Tyrone szerepét választja az Utazás az éjszakába című 0 'Neill klasszikusban Ruttkai Éva, Tordy Géza és Tahi Tóth László partnereként. A Vígszínház május 11. és 13. között három teljes napot szentel egykori legendás igazgatója emlékének. Lesz az életét és munkásságát megelevenítő konferencia, dokumentumest, kiállítás, filmvetítés s pályázati eredményhirdetés. „Nagyon nehéz rá emlékezni. Sehogy se illik hozzá a múlt idő” - mondta róla Huszti Péter. S a végére álljon itt egyik kedvencének, Halász Juditnak a visszaemlékezése: „Ma is gyakran kapom azon magam, hogy megyek a színház felé, és arra gondolok, mindjárt szembe jön. Nem is lepődnék meg. Még a pletykát sem tartanám érdemesnek elmondani: Képzeld, azt mesélték rólad, hogy meghaltál”. Dayka Margittal 1935-ben (Képarchívum’ Marcellus Mihály írónak két énje van, a történelmi regények mellett a horrorműfajt is műveli A Római Birodalom pannon provinciáján MÉSZÁROS GYÖRGY Dunaszerdahely. Tavaly novemberben Macellus Mihály A veterán című regényével mutatkozott be a Historium Kiadónál. Idén pedig a Pannónia Ro- manum sorozat második kötete, az Aquincum farkasa - Kelta szív című regénye is megjelent a dunszerdahelyi kiadó gondozásában. A kötetet a helyi Csemadok Házban mutatták be. Bíró Szabolcs, a kiadó vezetője elmondta, hogy aki kézbe veszi a regényt, egy izgalmas, összetett, sokszereplős történetet olvashat, melyben komoly jellemfejlődésen esnek át a karakterek. Hozzátette, hogy Marcellus Mihály regénye igazi unikumnak tekinthető, mivel a cselekmény a Római Birodalom pannon provinciáin játszódik, pontosabban Aquincum, azaz a mai Óbuda területén. Marcellus ezzel is igyekszik hazája ókori történelmére irányítani az olvasó figyelmét. A történet középpontjában egy kelta ifjú áll, akinek családját lemészárolják, őt magát pedig rabszolgasorsra ítélik. Előbb egy gazdag házba kerül, majd megjárja az arénák poklát, végül tíz éven keresztül egy kőfejtőben végez kényszermunkát. Társai sorra hullanak mellőle, de őt valamennyiüknél erősebb dolog élteti: a bosszú és egy különleges ajándék, amelyet nagyapjától kapott. Az íróról tudni kell, hogy saját neve mellett Michael Mansfield néven is tevékenykedik, a horror és a thriller műfajában. Elmondása szerint nem akad gondja a két stílus elkülönítésével. Mindkét írói alteregója kap felkéréseket, de jelen esetben Marcellus Mihályt és a történelmi regényeket helyezi előtérbe. Értékesnek tartja ezt a műfajt, ami persze nem jelenti azt, hogy a horror műfajában már nem kíván írni. Nagy álma Mózes élettörténetének regényes feldolgozása, bár tudja, hogy ez óriási vállalkozás, így valószínűleg örökre vágyálom marad. Marcellus Mihály az Aquincum farkasának megjelenésekor töltötte be ötvenedik életévét. Bíró Szabolcs meglepetéssel is kedveskedett neki: az író egy igazi gladiust kapott ajándékba. (A gladius a római légionáriusok szúrófegyvere volt.) A beszélgetés és az ajándékozás után dedikálás következett. Az író könyve mellett a finom borokból és a különleges magos kenyérből is jócskán fogyott az est folyamán.
