Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)

2012-05-12 / 109. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 12. Vélemény És háttér 7 Kérdés, folytatni kell-e a politikai nyomást a labdarúgó-világbajnokság bojkottálásával Sport és politika Közép- és Kelet-Európa államfőinek hétvégi, jal­tai találkozója Viktor Ja- nukovics ukrán elnök rendszerének propa­gandaakciója lett volna. Nem lesz. JURAJ HRABKO A találkozónak azt kellett volna megmutatnia, hogy Ja- nukovics elnököt tisztelik az európai országok köztársasági elnökei. Nem mutatják meg. Igazolni kellett volna, hogy a legmagasabb körökbe tartozik. Nem tartozik. A tárgyalás - diplomatiku­san szólva - azért marad el, mert „elhalasztják”. Tucatnyi európai államfő vagy elutasí­totta részvételét, vagy nem ér rá, mert Ukrajnában nem a megszokott módon bánnak Julija Tyimosenko exkor- mányfővel. Ő a harkovi fog­házban tölti hétéves börtön- büntetését miniszterelnöki jogkörével való visszaélés miatt. A meghívást csak Len­gyelország, Szlovákia és Lit­vánia elnöke fogadta el, de Viktor Janukovicsnak szava­tolnia kellett Litvánia állam­főjének, hogy találkozhat a bebörtönzött Tyimosenkóval. Helyes, sőt hasznos volt, hogy az államfők visszautasí­tották a meghívást, mert Uk­rajna kénytelen volt „elna­polni”. Nem arról van szó, hogy Tyimosenko börtönben van - az embereknek nem okoz gondot elképzelni volt kormányfőket a hűvösön. A gond az, hogy Ukrajna csak azt bünteti, akit kiválaszt, és akitől politikai okokból meg akar szabadulni egy időre. Az államfők távolmaradásá­nak az ilyen praktikák eluta­sítása az üzenete. Bár nem zárhatjuk ki, hogy a köztár­sasági elnökök közt akad­Hasznos volt, hogy az államfők visszautasí­tották a meghívást, mert Ukrajna kénytelen volt „elnapolni". nak, akik elvből és általában elutasítják a közjogi méltó­ságok megbüntetését. Csak azért, mert közjogi méltósá­gok. Akár így, akár úgy, a kol­légák nyomása eredményes volt, Janukovics elnök meg­szégyenült. Kérdés azonban, folytatni kell-e a politikai nyomást a labdarúgó-világ­bajnokság bojkottálásával, amire Angela Merkel német kancellár szólított fel. Egy­részt azért, mert továbbra is érvényes, hogy a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Másrészt azért, mert jóból is megárt a sok. Ráadásul több másfajta módon hatékonyabban meg lehet bénítani Viktor Janu­kovics politikáját, mint az­zal, hogy egyes országok sportolói nem vesznek részt egy világversenyen. Igaz, a politika is egyfajta sport, de távol áll a focitól. Ezt a köz­jogi méltóságok is tisztelet­ben tarthatnák. Fiúk, nyerjetek olyan fölénnyel, ahogy az alkohol győz felettem! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Kiskacsák az úton LAMPL ZSUZSANNA Virágzott az orgona, ami­kor a nő szüle­tett, ezért a la­kásához közeli orgonaliget il­lata minden májusban az újrakezdés bi- zsergető izgalmával töltötte be a lelkét. De miként a ter­mőföldeken golfpályák épül­nek, az orgonaerdőt is leta­rolták, és betonfalakkal kö­rülvett luxuserődítményeket emeltek a helyére, amelyek eltakarják a napot a lakótelep házaitól. Magántulajdon lett az erdőbe vezető út is, nagyot kell kerülni, ha az emberek a zöldbe vágynak. Morgolód­nak, de végül rátérnek az újonnan kitaposott ösvényre, amely a tisztáshoz vezet. Szép időben az egész lakótelep itt nyüzsög, mint a hangyák, amelyeket a nő akaratlanul megzavart, amikor a leszakí­tott virággal együtt kij ött a gyökér is. A porhanyós föld­ben hirtelen feltárult a han- gyavüág. Emberszemmel néz­ve ész nélkül tülekedtek a hangyák, oda-vissza cipelve to­jásaikat, egymásnak ütközve, összegabalyodva, megzavaro- dottan és döbbenten a hirtelen rajtaütéstől. A nőnek eszébe jutott egy kollégája, aki a glo­balizáció és a kóla nagy ellen­sége. Tudod, milyen szemetet isznak az emberek literszám­ra? Ablakot lehet vele tisztíta­ni! A nő meg akarta kérdezni, hogy nem ragad-e utána az ab­lak, de a kolléga nem hagyta szóhoz jutni. Ha permetezel vele, megöli a férgeket! Ha be­leöntöd a hangyabolyba, szétmaija a hangyákat! Az emberszemmel nézve bu­ta, céltalanul menekülő han­gyákra pillantva a nő hirtelen szadista késztetést érzett, hogy fekete vízesésként rájuk zúdítson egy újabb csapást, egy liter kólát, pusztán csak kíváncsiságból, hogy lássa, tényleg megöli-e azokat az apró élőlényeket. De nem volt nála kóla. Hatalma teljes tudatában jólesően megke­gyelmezett a lába előtt heve­rő mikrovilág lakóinak. Csak nézte őket. Es nézte a tisztá­son levő családokat. A sikon­gató kisgyerekeket, amint pe­lenkájukat billegetve elbotla- nak az első buckában. A fia­ikkal felszabadultan focizó apákat, s az anyákat, amint paradicsomot szeletelve el­néző, egyben boldog mo­sollyal figyelik, ahogy a pár­jukból előtör a kisfiú. Néhány kiskutya felvillanyozva szi- matolgat, érzi a kosarakba csomagolt finomságok kipá­rolgását. De mintha őket is megérezné valami: megszó­lalnak a luxuserődítmények harci kutyái. A sétáló ebek megtorpannak az erőszakos hangok hallatán. Mintha arra gondolnának: micsoda világ ez, én itt békésen szagolga­tok, ezek meg alattomosan figyelnek a kerítés mögül, és képesek lennének lemészá­rolni! A nő továbbszövi az ebek gondolatát a világban működő gonosz, alattomos erőkről, amelyek bármikor lecsaphatnak ránk. Aztán eszébe jut a tegnap. Az üzlet- központból kanyarodtak ki a sztrádához vezető útra. Az úton megjelent egy vadkacsa pelyhes kicsinyeivel. Békés tudatlanságban vonultak át a toporzékoló autótáltosok előtt, amelyek pillanatok alatt pépet csinálhattak volna belőlük. És akkor a türelmet­len sofőrök mosolyogva lefé­keztek, és tiszteletteljesen ki­várták, míg a kacsák átto­tyognak. Igen, szerencsére van jóság is a világon, és van kegyelem. KOMMENTÁR Jó, ha van BALÁZS BENCE Jó bizony, ha egy országban van nemzeti ki­sebbség. Ha nem lenne, ki kellene találni. Fő­leg ilyenkor, választási évben. Mert amióta vi­lág a világ és kitalálták a politikát, mindig is lehetett kampányolni vele. Vagyis inkább el­lene, mert azzal mindig nagyobb haszon járt - és jár sajnos még most is, amikor az ember azt hinné, hogy a nagy, közös Európában már mindegy, ki mi­lyen nyelvet beszél. A kisebbség, annak puszta léte, gondjai, jogai mindig is kü­lönösen érdekelték a többséget. És ez az érdeklődés általá­ban periodikusán, 4 évenként fokozódott a politikusok ré­széről, mint ahogyan fokozódik most is. Mert biztos vagyok benne, hogy ha idén Romániában nem lennének helyható­sági és parlamenti választások, akkor a Marosvásárhelyi Gyógyszerészeti és Orvostudományi Egyetemen kormány- határozattal létrehozott magyar kar körül nem lenne ennyi cirkusz, sőt, a kar megalakítása kapcsán benyújtott bizalmat­lansági indítvány sem ment volna át. Már csak azért a puszta tényért sem, mert ha nem idén lettek volna választások, ak­kor nem idén lépett volna át a - közvélemény-kutatások sze­rint vezető - ellenzékbe az a tucatnyi kormánypárti politi­kus, aki a következő mandátumban is a húsosfazék mellett akar maradni, és aki miatt a kormánypárt és az RMDSZ al­kotta koalíció számbeli kisebbségbe került a parlamentben. A MOGYE-ügy mindenesetre kapóra jött a román politiku­soknak, különösen azoknak, akik a négy évvel korábban a parlamenti küszöböt el nem érő nacionalista pártból „igazoltak” át a liberálisokhoz és szociáldemokratákhoz. Persze azért senki ne gondolja, hogy e két párt „született” tagjai között nincsenek olyanok, akiknek szintén vannak na­cionalista beütései: mindkét párt bizonyított már a régebbi választások során. Ilyen körülmények között pedig egyértelmű, hogy a MOGYE-ügy - a magyar kar megalakulá­sát lehetővé tevő kormányhatározat visszavonása, a magyar kisebbség által megszerzett jog törlése - még jó ideig rágható csont lesz a politikai csatározásban. Pedig - alapjában véve és leegyszerűsítve a dolgokat - csu­pán az a tét, hogy néhány tucat magyar fiatal magyarul (is) elsajátítsa az orvosi nyelvet és szakmát - és hogy ez a lehető­ség évek múlva is megmaradjon... Ettől pedig összességében nem lesz se rosszabb, se jobb az ország helyzete, gazdasági teljesítőképessége, nem erősödik a lej az euróval szemben, és nem lesz olcsóbb a földgáz. De sajnos ez utóbbiak nem is következnek be egyhamar. Legalábbis addig nem, amíg a többségi politikusok hazafisá- gukat egy egyetem kisebbségi karának a megalakításában vagy meg nem alakításában mérik... A szerző az erdélyi Szabadság munkatársa TALLÓZÓ NÉMET LAPOK Németországban a Frank­furter Allgemeine Zeitung (FÁZ) című konzervatív lap a kelet-európai gazdaságról, a Berliner Zeitung internetes kiadásában a hajléktalanokra vonatkozó szabályozásról írt. A FÁZ egy Bécs környékén honos, különböző szőlőfaj­tákból készített borfajta, a Gemischter Satz nevét válasz­totta a kelet-európai gazda­ságok kilátásait elemző cik­kéhez. Michaela Seiser írása elején kifejtette: Európában „a posztkommunista piacok továbbra is a növekedés egyik motorját alkotják”, továbbra is nagy a felzárkózási szükség­let a javak, a szolgáltatások és az infrastruktúra területén, ebből adódóan a GDP-növe- kedés üteme 2-3 százalékos, jóval meghaladja a Nyugat- Európát jellemző mértéket. Ugyanakkor a térség nem egységes, az államadósságot tekintve például az alacsony mértékű eladósodottság a jel­lemző. A kivétel Magyaror­szág, „a régió egykori minta­tanulója, ahol a GDP négy­ötödét kitevő adóssághegy tornyosul, a nemzeti konzer­vatív kormány pedig kiszá­míthatatlan gazdaságpoliti­kát folytat” - írta Seiser. A Berliner Zeitung című baloldali lap internetes kiadá­sa olyan cikket közölt a hajlék­talanokra vonatkozó magyar- országi szabályozásról, ame­lyet a lap nyomtatott kiadásá­ban április 18-án már közöl­tek. Silviu Mihai budapesti ri­portja akkor Hajléktalan = bűnöző címmel jelent meg, ezúttal pedig a Pénzbírság haj­léktalanságért címet kapta. A szerző írásának elején kiemel­te, hogy „Magyarországon pénzbüntetésre ítélnek embe­reket azért, mert az utcán élnek”. Megjegyezte: a tavaly decemberben hatályba lépett új törvény miatt az ÉNSZ is til­takozik. A budapesti viszo­nyokat bemutatva kiemelte: „az elrettentés olyan jól működik”, hogy sok hajlékta­lan elkerüli a nyolcadik kerü­letet. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents