Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-12 / 109. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 12. www.ujszo.com Abszurdnak tartják a rágalmazás vádját Lipšic védi Spišiakot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Mérhetetlen disz- nóság, hogy Jaroslav Spišiak távozó országos rendőrfőkapitányt a Karol Mello ügyében tett kijelentései miatt rágalmazással vádolják - jelentette ki tegnap Dániel Lipšic korábbi belügyminiszter (KDH). Véleménye szerint Spišiak kijelentése igaz volt, ezért nem lehet szó rágalmazásról, ahogy az a feljelentésben szerepel. A bírósági eljárás során Spišiak jogi képviselője épp Lipšic lesz. „Míg ők rendőrök voltak, Mello egyfolytában bujkált. Amikor elmentek, sikerült őt letartóztatnunk. Későbbi bebörtönzéséről majd szabadlábra helyezéséről mindenki saját véleményt alkothat. Ez alapján is mindenki kiderítheti, kinek érdeke az igazság védelme, és kinek nagyon nem” - mondta A védő szerepére készül a volt belügyminiszter (T. Benedikovič felvétele) 2010 októberében Spišiak. Lipšic tegnap a parlamentben megismételte ezt a kijelentést, és felszólította a főügyészséget, hogy ellene is indítsanak eljárást. Hajlandó önként lemondani büntetőjogi mentelmi jogáról. (dem, SITA) Megszűnhet a képviselők büntetőjogi mentelme Sulik szót értett Paškával ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Visszavonja a képviselők büntetőjogi menteimének eltörléséről szóló törvény- javaslatát a SaS, mert Pavol Paška (Smer) házelnök ígéretet tett, hogy őszig megszűnik ez a fajta mentelmi jog - közölte tegnap Jozef Kollár, az SaS frakcióvezetője. Paška a napokban megerősítette, hogy a parlament igyekszik mihamarabb megvitatni a kérdést. „Üdvözöljük ezt az ígéretet” - mondta Kollár azután, hogy véget ért a parlamenti pártok képviselőiből álló bizottság ülése. A testületet azért hozták létre, hogy kidolgozza a valamennyi párt számára elfogadható törvénymódosítást. Richard Sulik, az SaS elnöke szerint e kérdés körül már húsz éve csak táncot lejtenek a politikusok, s a szabálysértési mentelmi jogot is főként az SaS igyekezetének köszönhetően törölték az előző kormány idején. Emlékeztetett, a pártja kezdeményezésére tartott 2010-es népszavazáson egymillió ember követelte, hogy a képviselők mondjanak le immunitásuktól. (dem, SITA) RÖVIDEN Lajčáknál járt a magyar nagykövet Pozsony. Kultivált és nyitott párbeszédre van szükség a szlovák-magyar kapcsolatok terén, szögezte le tegnapi találkozóján Miroslav Lajčák és Balogh Csaba. A szlovák külügyminiszter és a pozsonyi magyar nagykövet szerint nem kellene traumatizálni a lakosságot a kétoldalú kapcsolatokban jelen levő nézeteltérésekkel. Pozitíyan értékelték a két kormányfő, Orbán Viktor és Robert Fico két héttel ezelőtti, varsói találkozóját, és reményüket fejezték ki, hogy Lajčák június 1-jére tervezett budapesti látogatása is hasonló légkörben zajlik majd. A miniszterelnöki tárgyaláson kerülték a vitás kérdéseket, a kettős állampolgárság sem volt téma. (SITA) Nem kerülhető el a takarékosság Pozsony. Az Európai Bizottság tegnap közzétett prognózisa szerint idén Szlovákia államháztartási hiánya eléri a hazai össztermék 4,7 százalékát, ám jövőre, ha nem kezdünk el takarékoskodni, felfuthat 4,9 százalékra, miközben 2013-ban - ha meg akarunk felelni az uniós normáknak - már 3 százalékra kell lefaragni a deficitet. Peter Kažimír arra figyelmeztetett, hogy a hiány elszaladása elfogadhatatlan számunkra. „Az év eddigi részét elvesztegettük, annál fájdalmasabbak lesznek a következő hónapok” - mondta a pénzügyminiszter. (TASR) USA: elkeltek a szlovák papírok Pozsony. Szlovákia az egyesült államokbeli intézményi befektetőknek sikeresen értékesített 10 éves futamidejű államkötvényeket, összesen 1,5 milliárd dollár értékben - közölte tegnap Peter Kažimír pénzügyminiszter. Először adtak el szlovák állampapírokat az USA pénzpiacán, ennek ellenére az akció sikeres volt, az érdeklődés meghaladta a kínálatot. A pénzügyminiszter szerint ezzel az ország idei finanszírozási igénye 90 százalékban már garantált, a fennmaradó összeget hazai piacról vesszük fel. (TASR) Pszichiátriai kezelésre küldené a saját nemük iránt vonzódókat Štefan Kuffa OlLaNO-s képviselő Homofób indulatok törtek fel a kormányprogram vitájában Pozsony. Štefan Kuffa, az Egyszerű Emberek (OľaNO) parlamenti képviselője betegnek tartja a homoszexuálisokat, szerinte nem lenne szabad hagyni, hogy „az utcán szaladgáljanak, hanem segíteni kellene nekik”. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Kuffa így reagált Martin Poliačik SaS-es képviselő szavaira, aki a melegek regisztrált partnersége mellett érvelt a kormányprogram vitájában. Az OLaNO politikusa egyebek között arról beszélt, hogy egykor az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) is betegségként tartotta számon a homo- szexualitást. Kuffa úgy véli, hiba, hogy a WHO ma már nem betegségnek tekint a szexuális másságra. A képviselő szerint a melegekkel pszichiátereknek kellene foglalkozniuk, s gyógykezelésre kellene őket küldeni. Veszélyesnek tartaná azt is, ha az azonos nemű párok gyereket fogadhatnának örökbe, szerinte egy üyen környezetben felnevelkedő gyerek szexuális irányultsága deformálódhat. Martin Poliačik felszólalásában egy szemléltető történetet mondott el „meleg Jankóról”, egy homoszexuális fiúról, akit apja kidobott otthonról. A fiú később évekig partnerkapcsolatban élt. Miután baleset érte - „elütötte egy hideg villamos” - a jogi szabályozás hiányossága miatt partnere nem kaphatott információkat egészségi állapotáról, s miután a fiú meghalt, minden vagyonát apja örökölte. „Továbbra is ignoráljuk ezt a kisebbséget? Négy évig eltűrjük, hogy vannak olyan emberek, akik nem élhetnek alapvető jogaikkal?” - kérdezte Poliačik a Smer képviselőitől. Rámutatott, a kormányprogramban csak a nemzeti kisebbségekről esik szó, más kisebbségekről nem. Štefan Kuffa nem engedné az utcán szaladgálni a melegeket (TAS R-felvétel) A vitában szó esett a nemzetiségek helyzetéről is. A kormány a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnökhelyettesi poszt megszüntetésével gyakorlatilag működésképtelenné tette a kisebbségi ügyekkel foglalkozó állami szerveket - emelte ki Rudolf Chmel (Híd). ,A kormány így likvidálta azt a nehezen felépített konstrukciót, amely biztosította a kisebbségek és az emberi jogi civil szervezetek aktív részvételét a közügyekben és a kormánnyal folytatott értelmes párbeszédben” - mondta a volt kormányfőhelyettes a parlamentben. Chmel szerint Robert Fico kormánya biztosan nem számol az emberi jogok védelméről szóló stratégia folytatásával, melyet az előző választási időszakban a kormányfő-helyettesi hivatal készített elő. „Az egyik cél az lett volna, hogy bevezessük az oktatási rendszerbe az emberi jogok tiszteletben tartásának tanítását” - magyarázta Chmel. A kormányprogramról feltehetően jövő kedden szavaz a parlament, (sán, SITA) A készülő törvények nyilvánosságra hozása előtt kell majd odahatnia, véli Bugár Nem lesz könnyű a kisebbségi biztos dolga VERES ISTVÁN Pozsony. A Híd a kisebbségekért és a polgári társadalomért felelős kormánybiztos statútumába foglaltatná, hogy a minisztériumok kötelesek a biztos véleményét kikérni törvény- tervezeteikkel kapcsolatban, mondta lapunknak Bugár Béla. A Híd elnöke szerint azért fontos ez, mert ha már tárcaközi egyeztetésbe kerül egy javaslat, nagyon nehéz változtatást elérni. „Abban a fázisban márvissza- táncolásként értékelhetnek egy apró módosítást is. így pedig, ha például a kulturális miniszter tervez valamilyen törvényt, már az elkészülte előtt megbeszélné a biztossal” - hangsúlyozza Bugár. A Radičová-kormány idején hasonló kötelezettsége volt az oktatásügyi miniszternek is a kisebbségi miniszterelnök-helyettessel szemben. Az oktatásügyben viszont ennek ellenére többször is születtek kisebbségi iskolákat érintő döntések Rudolf Chmel (Híd) akkori hivatalának tudta nélkül. ,A biztosnak kell majd elég keménynek lennie A kormánybiztos nem tagja a kabinetnek, nem felügyelheti például a kisebbségi törvények betartását. ezen a téren” - teszi hozzá kérdésünkre Bugár. Chmel egykori hivatalának két főosztályából csak az egyik marad meg, az is csak részben. Az emberi jogi főosztály a külügyhöz kerül, ugyanis a nemzetközi emberi jogokért már korábban is a külügy felelt. A kisebbségi főosztály három osztályából kettő marad meg (a kultúrákért és a kisebbségek jogállásáért felelős), az oktatási ügyekért felelős osztály megszűnik. Mivel a kormánybiztos nem tagja a kormánynak, nem rendelkezhet miniszteri jogkörökkel. Nem felügyelheti például a kisebbségi törvények betartását. A tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény végrehajtására kiszabott átmeneti időszak idén július 1-jével fejeződik be, a törvény értelmében ekkortól büntethetők azok a hivatalok vagy egyéb szervek, amelyek ignorálják a kisebbségi jogokat. A kiszabott bírságokról a kisebbségi miniszterelnök-helyettes hivatala dönt - áll a törvényben. A hivatalt viszont azóta megszüntették. Bugár szerint az az elképzelés, hogy a kormánybiztos a kormányhivatalon keresztül beléphessen ezekbe a folyamatokba, és az érintett tárcák kötelezve legyenek az együttműködésre. A kisebbségi kulturális pályázatok elbírálásával kapcsolatban a kormánybiztos szerepe hasonló lesz, mint a miniszterelnök-helyettesé: először ő írja alá a döntéseket, és csak azután Igor Federič, a kormányhivatal vezérigazgatója. A tárgyalások jelenlegi állásánál úgy tűnik, az Ifjú Szivek Táncszínház a kormányhivataltól visszakerül a kulturális minisztérium hatáskörébe. „Erről még egyeztetünk” - mondta Bugár, hozzátéve, hogy ez még nem dőlt el. Lezajlott a vizsgálat, rendben találták a Legfelsőbb Bíróság tavalyi gazdálkodását A számvevőszék szerint Harabin keze tiszta Elégedetten nyugtázta az eredményt (T. Benedikovič felvétele ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem talált hiányosságokat az Állami Számvevőszék (NKÚ) a Legfelsőbb Bíróság gazdálkodásában, tavalyi zárszámadása rendben van - tájékoztatott tegnap az NKÚ sajtóosztálya. Štefan Harabin, a legfelsőbb instancia elnöke nem sokkal később eldicsekedett, milyen jól vezeti a bíróságot, és megismételte korábbi véleményét: az előző pénzügyminiszter, Ivan Miklós törekvése a bíróság gazdálkodásának ellenőrzésére - amit egyébként Harabin egyetlen egyszer sem engedélyezett - teljesen alaptalan volt. „Beigazolódott, hogy nem folytattunk le túlárazott tendereket, gyanús szerződéseket sem kötöttünk, mint a »kék gorillák«, nem fecséreltük el az adófizetők pénzét működésképtelen rendszerekre, mintáz adóigazgatóság”-mondta Harabin. Mikloš 2010 júliusától próbálta ellenőrizni a Legfelsőbb Bíróság gazdálkodását, eredménytelenül, Harabin ugyanis a minisztérium ellenőreit sem engedte be az épületbe, az NKÚ könyvvizsgálatát követelte. Lucia Žitňanská volt igazságügyi miniszter a meghiúsított ellenőrzések miatt panaszt nyújtott be Harabin ellen az Alkotmánybíróságnál, amely igazat adott neki, s Harabint egy évre megfosztották bérének 70 százalékától, amiért Harabin az Európai Emberjogi Bíróságon kezdeményezett pert. (dem, SITA)
