Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-11 / 108. szám, péntek
20 Kertészkedő _____________________________________ ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 11. www.ujszo.com Vannak olyan tájfajták, amelyek nem tudatos keresztezéssel, hanem évek, évtizedek alatt kiválogatással jöttek létre Szelekciós növénynemesítés - házilag (Fotó: képarchívum) Ma már inkább minden évben megvásároljuk zöldséges- és a díszkertünk egynyári virágainak magjait, az előző évi saját magfogásból származó növények nevelésével kevesen foglalkoznak - sajnos. Akinek ideje és kedve van azonban, akár kísérletezhet is ezzel. ÖSSZEFOGLALÓ Legrosszabb esetben nem történik semmi, csak minden ősszel bajlódunk kicsit a magtisztítással, ám szerencsés esetben akár új fajták kinemesítése is megtörténhet kezünk között. A hibridekből ne fogjunk magot A kereskedelemben kapható vetőmagok többsége manapság FI hibrid. Ez azt jelenti, hogy a nemesítő cég tudja, hogy mely anya-, és apavonalú növényfajták keresztezésével tud létrehozni olyan FI (első nem- zedékes) hibridet, amelynek magjait elvetve nagyon szép termést adó zöldséget lehet majd felnevelni. Ám ha ebből a szép termésből magot szedünk, és következő évben újra elvetjük, valószínűleg nagyot csalódunk, mert az eredmény már lesújtó lesz: a második év növényei tulajdonságaikban valamelyik szülőre vagy elődre ütnek majd vissza, és korántsem nyújtják az előző év alapján elvárt teljesítményt. Azért lett ez így „kitalálva”, hogy a nemesítők a következő évben is el tudják adni majd a hibrid magokat, amelyek neme- sítési vonalát csak ők ismerik. Hiszen ha minden évben jó termést adnának a termesztők által begyűjtött magokból felcseperedő növények, akkor senki nem vásárolná a vetőmagokat, hanem gyűjtené a saját kertjében. A dolog másik oka, hogy az FI hibridek a két szülő genetikai állományát örökölve sokkal jobb teljesítményt adnak (méret, termésátlag, íz), mint amit a két szülő adna, ám ez a jó teljesítmény csak az első nemzedékben jelenik meg, a korábbi ősökre való visszaütés miatt azonban ez nem tartós. Kísérletünk alapjai a tájfajták Vannak olyan tájfajták, amelyek nem különböző tudatos keresztezési vonalak kialakításával jöttek létre, hanem sok év, évtized alatt szelekciós nemesítéssel, azaz kiválogatással. Az ilyen tájfajtákat évrőlévre elvetették az emberek, és gondoskodva a jövő évi szükséges magmennyiségről is, ősszel magot szedtek a termésből. Értelemszerűen a legszebb, legnagyobb, legízletesebb termést adó növényegyed lett a következő évi magdonor. E kiválogatás eredményeképp évrőlévre jobb tulajdönságok- kal rendelkező növények kerültek termesztésbe. Ez a szelekciós növénynemesítés alapja. A lényeg, hogy ha ilyenbe kezdenénk, akkor semmiképp ne hibrid magot vessünk el, bár évek alatt újravetve abból is létrejöhetnek érdekes dolgok. A zöldség-, virág- és fűszer- növény tájfajták megmentésére ma már nemzetközi magcsere és génbank-program is van. Ezek a programok az interneten főként angol nyelven hozzáférhetők, de kis nyelvtudás is elegendő a rendszer megismeréséhez. E tájfajtákat itt heritage, azaz örökségfajtának nevezik. Ezek megőrzésére azért van szükség, mert e fajták nagyüzemi termesztésbe soha nem kerültek, emiatt fennmaradásuk attól függ, hogy kiskertekben tartja-e valaki őket, vagy elfelejtik. Bár kisebb a termésátlaguk, mint a hibrid fajtáknak, általában ellenállóbbak, kevesebb növényvédelmi kezelést igényelnek. A szelekciós növénynemesítés Szelekció magyarul kiválasztást, kiválogatást jelent. A növénynemesítés legrégibb, és ma is egyik fontos módszere. Szelekciónál a változatos formákkal rendelkező alapanyagokból kiválasztjuk, és tisztán tenyésztve tovább szaporítjuk a termesztési célnak legjobban megfelelő tulajdonsággal rendelkező nö- vényegyedeket, ezek lesznek a következő évi anyatövek. A szelekció lényegét, formáját, irányát és módját tekintve különböző lehet. A természetben végbemenő természetes szelekciónál a körülményekhez, környezeti feltételekhez legjobban alkalmazkodott egyedek maradnak fenn, és szaporodnak el, míg a kevésbé alkalmazkodók kipusztulnak. Mesterséges és pozitív szelekciónál az ember a gazdasági céljainak legjobban megfelelő egyedeket választja ki és szaporítja tovább, míg negatív szelekció esetén a nem megfelelő egyedeket távolítjuk el az állományból. A dolog lényege tehát, hogy elvetjük a növényeket, és a kikelő példányokat folyamatosan figyelve meghatározzuk a szelekciós célt. Mondjuk paradicsomtöveink között lesznek olyanok, amelyek különösen nagy termést hoznak, és az a célunk, hogy minél nagyobb paradicsomaink legyenek jövőre is, akkor logikai alapon azoknak a terméseknek tesszük el a magját a következő évre, amelyek nagy méretű termést hoztak. A kicsiket nem szaporítjuk tovább. Következő évben ugyanígy teszünk, 2-3 év alatt kialakul, hogy már egyre több nagytermésű paradicsomunk lesz az állományban, és egyre kevesebb kicsi. Szép lassan kialakulhat így egy új fajta. A szelekciós cél lehet az is, hogy mondjuk azoknak a paradicsomoknak a magjait tesszük el továbbszaporításra, amelyek vegyszerezés nélkül sem betegeskedtek tavasztól őszig. Ebben az esetben a nemesítői célunk arra irányul, hogy egy betegségeknek ellenálló fajtát hozzunk létre az évek alatt. Virágok esetén csinálhatjuk azt is, hogy a körömvirágokból (melyek gyógynövénynek is kiválóak) mindig azon egyedek magját szedjük le, amelyek a legnagyobb és legtömöttebb fészekvirágzattal rendelkeztek. így a vegyes állományunk pár év alatt átalakulhat csupa nagyvirágúvá. A tömegszelekció lényege A legkorábbi nemesítési módszer, a szelekció legegyszerűbb és legrégebbi módja öntermékenyülő növényfajoknál. A kedvező tulajdonságú genotípusok felszaporításának módszere. Ez annyiban különbözik az előzőekben leírt egyedszelekcióktól, hogy itt nem megjelölünk egy-egy továbbszaporításra érdemes egyedet, és abból szedünk magot, hanem a tömegesség elve alapján az állományból kiirtjuk azokat, melyekre nem lesz szükségünk. így a megmaradók jóval több magot adnak a további szaporítási kísérleteinkhez, mintha csak egy-egy egyeddel foglalkoznánk. Faj és fajta A faj a legkisebb rendszertani kategória, bár az alatti egységek is vannak. A természetben egy fajhoz azok az egyedek tartoznak, amelyek képesek egymással szaporodni. A faj alatti egység az alfaj, amely olyan egyedeket jelöl, amelyek valamiben egymáshoz hasonlítanak, de a faj többi egyedétől valamiben eltérnek: színben, méretben stb. Az alfajok kicsit a többségtől eltérő tulajdonsága természetes úton jön létre. A fajta pedig egy mesterséges úton (például kertészeti nemesítéssel) létrehozott alfaj megnevezése. Tehát faj például a paradicsom, fajtái lehetnek a Caspar, Brigade, Draco, Dual Early... Ezeket emberi beavatkozással nemesítették, ezért ezek a paradicsom növényfaj fajtái. A paradicsomnak alfajai is lehetnek, de csak a vad paradicsomnak, és a természetben kialakult körülmények között. Térségünkben - bár nem köztudott - számos lelkes amatőr hobbikertész rendelkezik saját nemesítésű növényekkel, melyek közül vannak államilag elismert fajták is. Tehát növényt nemesíteni nem lehetetlen dolog, főleg kitartás kérdése. (Az Ezermester nyomán) PIACI ÁRSÉTA Pozsony május 9-én Komárom május 9-én Rimaszombat május 9-én Zselíz május 9-én Losonc május 5-én Szepsi május 9-én Kassa május 9-én sárgarépa 0,80 euró/kg 0,60-0,80 euró/kg 0,70 euró/kg 0,60 euró/kg 0,670-0,95 euró/kg 0,60 euró/kg 0,50 euró/kg petrezselyem 1,40 euró/kg 1,10 euró/kg 1,50 euró/kg 1 euró/kg 1,205-1,25 euró/kg 2 euró/kg 0,70-1,20 euró/kg burgonya 0,60 euró/kg 0,30 euró/kg 0,60 euró/kg 0,30 euró/kg 0,25-1,20 euró/kg 0,35-0,95 euró/kg 0,15 euró/kg hagyma/fok hagyma 0,50-0,60/5 euró/kg 0,30/4 euró/kg 0,60/5 euró/kg 0,50/6 euró/kg 0,35-0,40/4,50 euró/kg 0,55/4,90 euró/kg 0,35/3,60 euró/kg paprika 2,50-4 euró/kg 0,40-0,50 euró/db 4,30 euró/kg 0,50 euró/db 3,80 euró/kg 2,30 euró/kg 1,85-2,20 euró/kg paradicsom 2,50 euró/kg 1,20-1,40 euró/kg 2,80 euró/kg 2,90 euró/kg 2,20-3 euró/kg 2,10 euró/kg 1,85-2,20 euró/kg zeller 0,90 euró/kg 0,60 euró/kg 0,90 euró/kg 0,60 euró/kg 0,80-0,95 euró/kg 1,50 euró/kg 0,60 euró/kg alma/körte 0,90-1,50/1,50-2,50 euró/kg 0,0,80/x euró/kg 1-1,60/2,50 euró/kg 1/x euró/kg 0,40-1,20/1,50 euró/kg 1,30/1,55 euró/kg 0,49-0,95/1,90 euró/kg tojás 0,19 euró/db 0,14-0,16 euró/db 0,14 euró/db 0,12 euró/db 0,13-0,15 euró/db 0,143 euró/db 0,14 euró/db kel/káposzta 1/0,60 euró/kg 0,60/0,40 euró/kg 1/0,60 euró/kg X 1,20/0,25 euró/kg 1,20/0,55 euró/kg 0,60/0,38 euró/kg karfiol/karalábé 1,50/0,50 euró/db 1-1,10/0,35 euró/db 2,20 euró/kg/0,60 euró/db x/0,30 euró/db 2/0,60 euró/db 1,60 euró/db/0,60 euró/db 1,40 e/db/0,45 euró/kg salátauborka 2 euró/kg 0,80 euró/kg 1,80 euró/kg X 1,50-2 euró/kg 2,20 euró/kg 2,10 euró/kg fejes saláta/retek/újhagyma 0,50/e/db, 0,50/0,50 euró/cs 0,25/ e/db /0,30/0,30 euró/cs 0,50/e/db, 0,50/0,30/ e/csomó 0,350 e/db/0,30/0,30/ e/cs 0,50/ e/db/0,45/0,30-0,50 e/cs 0,60/e/db/0,45/0,60 e/cs 0,60 e/db/0,450/0,60 e/cs
