Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-11 / 108. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 11. Vélemény És háttér 7 A költségvetéseket azért kell kiegyensúlyozni, hogy ne termeljünk további adósságokat Forró nyár jöhet Elég volt két választás, és ismét 180 fokot fordult a helyzet az euróval kapcsolatban. MÓZES SZABOLCS Év elején sikerült tető alá hozni a szigorú költségvetéés- ről szóló szabályozást - melyet nagyrészt a németek erőltettek rá a többi tagállamra, nagyon okosan a francia elnökválasztás eredménye miatt máris megkérdőjeleződött ennek betartása. Pedig az, hogy az elmúlt hónapokban fokozatosan eltűnt a címlapokról az euró- zóna összeomlásának réme, nagyrészt a relatíve szigorú szabályozást lefektető egyezségnek volt köszönhető. A szocialista jelölt viszont úgy döntött, tesz egy exkurziót a szociális 20. századba - a nagy kérdés az, hogy ez csak a kampánynak szólt, vagy megválasztása után is kitart-e programja mellett. Amely első látásra akár szimpatikusnak is tűnhet - ne csak a spórolásra gondoljunk, legyen a növekedés a cél! -, ha viszont megkarcoljuk a felszínt, láthatjuk, ez úgy, ahogy az európai szocik gondolják, nem megy. Egyrészt a spórolás nem öncélú. A költségvetéseket azért kell kiegyensúlyozott állapotba hozni, hogy ne termeljünk további adósságokat. Ha hiánnyal gazdálkodunk, ezt valakinek állnia kell. Magyarán: kölcsön kell kérnünk. (Ugyanúgy, ahogy egy család is, ha havi 700 euróból gazdálkodhat, de 800-at költ.) Az utóbbi két évben pedig egyre kevesebb befektető gondolja úgy, jó ötlet a féktelenül eladósodó európai államoknak hitelt adni - pláne a déli országoknak. Ha pedig mégis kölcsönt adnak, annak a magas kamatokkal megkérik az árát. Másrészt - gazdasági növekedés kell. Világos, helyes meglátás, ám itt a lényegi kérdés úgy szól: miből és hogyan? A tipikus szocialista recept szerint az állam vegyen fel hitelt, építtessen belőle sztrádát, vasutat vagy bármi mást, ennek következtében csökken a munkanélküliség, épül az állam, s beindul a növekedés. Ez viszont amellett, hogy ismét csak eladósodáshoz vezet, hatástalan is. Ha nem lenne az, az elmúlt negyedszázadban az infrastruktúrába - főként uniós forrásokból - milliárdokat ölő déli államok ma virágoznának. Csakhogy nem így van, hiába van irigylésre méltó gyorsvasúthálózata Spanyolországnak, ezzel együtt is közel 25%-os arrafelé a munkanélküliség. Ami valóban növekedésösztönző lehetne, attól pedig ódzkodnak a baloldali pártok: a munkapiac liberalizációjától, az állami beavatkozások és a regulációk leépítésétől. Az egészséges növekedés motorja ugyanis nem az állami beruházás, hanem a magán- fejlesztések. Ahogy feljebb írtuk, a nagy kérdés az, hogy az új francia elnök kitart-e elképzelései mellett. A hazai nagy kérdés pedig úgy hangzik: mikor vált nótát Robert Fico. Eddig azt dalolja, hogy jövőre mindenképpen betartjuk a 3%-os hiánykritériumot, ami nagyon dicséretes. Ám ha ez így lesz is, még nincs vége a történetnek. A következő években ugyanis fokozatosan még lejjebb kell szorítanunk a deficitet. Meglehet, hogy a kormányfő most arra játszik: első körben eleget tesz vállalásainknak - a kormányzás első évében még könnyebb lenyeletni a békát a lakossággal -, közben pedig hangosan bólogat a francia javaslatokra, majd 2013-ban kijelenti, nincs több takarékoskodás, nem tudunk többet megspórolni, éljenek a fejlesztések, gyerünk hitelből még több sztrádát építeni! Bárcsak ne lenne igazunk! Persze lehet, hogy addigra mindez már tárgytalan lesz. Görögországban ugyanis várhatóan júniusban megismétlik a választásokat, miközben egyre több európai politikus jelzi: végképp elfogyott a türelem a görögökkel szemben. Ha pedig ők csődbe mennek, s kilépnek az eurózónából, az alapjában ír felül minden történetet. Mozgalmas hetek következnek.- Ha kiállítom, nincs joga lelépöre! (Peter Gossónyi rajza) A pártvezető furcsának tartja azt is, hogy Szabadkán háromezer érvénytelen szavazócédula volt Meglopták a Vajdasági Magyar Szövetséget MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Pásztor István elnökjelöltként a vasárnapi esti adatok szerint 91 401 szavazatot kapott, ez a szám kedd délutánra már csaknem 30 ezer szavazattal lett kevesebb, s csak 63 262 lett a vok- sok száma - idézi a Vajdasági Magyarok Szövetsége elnökének szerdai sajtótájékoztatóján elhangzottakat a Vajdaság ma hírportál. Ä pártvezető szabadkai sajtó- értekezletén számos ellentmondást is felsorolt állítása alátámasztására, és a szavazatok újraszámlálására szólított fel. Kifejtette, hogy a szavazás lebonyolítása és a szavazatok megszámlálásának időpontja között olyan események történhettek, amelyek „átláthatatlanok, de felülírták a választók akaratát”. „Szilárd meggyőződésünk, hogy a vasárnapi választásokon a Vajdasági Magyar Szövetséget meglopták” - jelentette ki Pásztor István. Elmondása szerint kedd délután, amikor a kisebb számról jelent meg az új adat, a szabadkai, a topolyai, a kishe- gyesi és a magyarkanizsai vok- sokat tartalmazó zsákok még Szabadkán voltak. A VMSZ listája a vasárnap éjjeli adatok szerint 2,4 százalékot kapott a leadott szavazatokból, szám szerint 95 375-öt, keddre ez a szám 67 841-re csökkent. A 7 köztársasági mandátum helyett, így már csak 5-re jogosult a VMSZ. Pásztor István igen talányosnak érzi ezt a szavazatcsökkenést. „Hogyan lehetséges, hogy más pártok jelöltjei és listái esetében ekkora eltérés nincs, csak épp a VMSZ esetében lett 30 százalék” - tette fel a kérdést Pásztor István az újságírók előtt. Hozzátette, irreális adat az is, hogy Szabadkán csak 16 ezer szavazatot kapott volna a VMSZ. Emlékeztetett arra, hogy az év elejétől kezdve a Demokrata Párt (DS) közvélemény-kutatása szerint a VMSZ támogatottsága folyamatosan 30 százalék felett volt. Furcsának tartja azt is, hogy Szabadkán háromezer érvénytelen szavazócédula volt. A szerdai szabadkai sajtótájékoztatón az is elhangzott, valószínűtlen, hogy a VMSZ voksolói az elnökválasztáson és a parlamenti választáson szétszavaztak volna. Önkormányzati szinten előfordult, hogy nem a VMSZ- nek szavaztak bizalmat a párt biztosnak hitt szavazói. A VMSZ elnöke közölte: a vasárnapi választások eredményeit nem tartják elfogadhatónak, és követelik a szavazatok újraszámolását. Kezdeményezni fogják a felülvizsgálatot. JEGYZET Szépséghiba PÉTERFISZONYA Az egészségüggyel kapcsolatban többnyire vészjósló híreket hallunk, olvasunk, mintha ebben az ágazatban nem történne semmi jó. Pedig vannak kedvező hírek is. Például a- szerencsére ritka -lupusz betegségben (az ember immunrendszere a szerveket idegenként érzékeli és elpusztításukra törekszik) szenvedőknek sokat jelent, hogy kifejlesztettek egy olyan gyógyszert, amely enyhíti az autoimmun betegség kellemetlen, fájdalom- maljáró tüneteit anélkül, hogy a káros mellékhatások gyógyítására további szerekre lenne szükség. Mert ennek a gyógyszernek alig vannak káros mellékhatásai. Nemcsak a betegek, hanem az orvosok is fellélegezhetnek, hiszen 50 év után végre olyan orvosság kapható, amellyel jelentősen javulhat a beteg egészségi állapota, életminősége . A gyógyszert hazánkban is törzskönyvezték, igaz, a kezelés az egészségbiztosítók felülvizsgáló orvosának beleegyezéséhez kötött, ami gondot jelenthetne, ha a kezelőorvosjavaslatát nem vennék figyelembe. További kedvező hírnek a jóindulatú méhizomdaganat- ban szenvedő hölgyek örvendezhetnek. Általában vérzészavarok utalhatnak a miómákjelenlétére, és ha a daganat túl nagy, műtéttel a méhvel együtt - lehetett csak orvosolni. Sajnos, nem azonnal, de feltehetőleg fél éven belül kíméletes, három hónapos gyógyszeres kezeléssel elkerülhető az operáció. Bár az Európai Unió tagországaiban az orvosság már megkapta az engedélyt, Szlovákiában is törzskönyvezni kell, ami eltart egy ideig. A neheze ez után következik: a gyártónak egyezkednie kell az egészségbiztosítókkal, hogy a térített gyógyszerek kategóriába sorolják. Mert szinte biztos, hogy a betegek többsége képtelen lenne vállalni a kímélő és korszerű kezelés anyagi terheit. És mert három a magyar igazság, ugyancsakjó hír, hogy a melanoma - bőrrák - gyógyításában is előrelépés történt. Az utóbbi harminc évben a bőrrák gyorsan áttéteket képző fajtája nem reagált megfelelően a hagyományos kemoterápiás és sugár- kezelésre, olykor az immunoterápiára sem. Tavaly viszont piacra került egy új gyógyszer, amely áttörő sikert jelent a gyógyításban. A rákos sejtben levő proteinre hat, s lassítja a sejtburjánzást, a daganat kisebb lesz, sőt el is tűnhet, ám ez még nem jelenti azt, hogy a melanoma nem tér vissza. De mert a beteget rendszeresen ellenőrzik, a korán észlelt elváltozások gyógyítása sikeres. Tanulmányok igazolják, hogy az első molekuláris célzott kezelés növeli a túlélés esélyeit. Sajnos, ebben az esetben sem a szakorvosok, hanem az egészségbiztosítók döntenek arról, ki milyen gyógykezelést kap. Ami a jó hírek egyedüli szépséghibája. TALLÓZÓ ROSSZIJSZKAJA GAZETA A gazdaságpolitikai káosz elkerülése érdekében ellensúlyozná a német dominanciát az Európai Unióban Romano Prodi, az Európai Bizottság volt elnöke, aki a Rosszijszkaja Gazeta című orosz kormánylapnak adott interjút. Az interjú szerint az olasz politikus az unióban tapasztalt német dominanciáról kifejtette: „Helyes lenne, ha Franciaország változtatna politikáján, s a kétoldalú, csak Németországgal folytatott csúcstalálkozókról áttérne az együttműködésre Spanyolországgal, Olaszországgal és az Európai Unió többi tagállamával.” Prodi szerint kizárólag a közös európai érdekeket képviselő stratégia érdekében volna erre szükség, amely nem Németország ellen irányul, s célja a könyörtelen gazdaságpolitika és a magas munkanélküliség elleni küzdelem lenne. „A gazdaságpolitikai káosz elkerülése végett nagyon is hasznos lenne a német vezetéssel szembeni ellensúlyként másfajta politikát ajánlani. Ugyan Németország az Európai Unió legnagyobb állama, aligha sikerül neki egyedül irányítania Európát és megvalósítani valamennyi uniós tagállam érdekeit.” Szerinte az Unióban senkinek nem érdeke az euró összeomlása. „Ebben a legkevésbé érdekelt Németország, amelynek az egységes európai valuta megjelenése után annyi tőkét sikerült összegyűjtenie, mint soha azelőtt” - mondta Prodi. Az olasz politikus kifejtette: az Európai Unió nem eshet szét, mint a Szovjetunió, mert annál sokkal rugalmasabb szerkezet. Még ha válságban van is, a tagállamok egyáltalán nem akarják azt szétverni. Az viszont nyilvánvaló, hogy ebben a globalizálódó világban egyszerűen nem lehet egyedül túlélni. Ezért is kell erősíteni a kapcsolatokat Oroszországgal-vélte Prodi. A volt európai bizottsági elnök szerint nem fordulhat elő, hogy az unióban „első és másod- osztályú” tagokra osszák fel a tagállamokat. „Ha ez megtörténne, ugyanúgy elszánnánk, mint a Szovjetunió. Ez valóságos atombomba-robbanás lenne Európa számára” - ér- veltRomano Prodi. (MTI)
