Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-10 / 107. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 10. Vélemény És háttér 7 Nicolas Sarkozy veresége nem a jobboldalé, hanem elsősorban a populizmusé Merkozy után Frai^ois Hollandé és a szocialisták szoros győzelme Franciaországban nem egyfajta európai baloldali fordulat hírnöke. RAVASZ ÁBEL A francia választók legalább annyira Sarkozy elnök ellen, mint Hollandé mellett szavaztak - ideológiától függetlenül. Ezért csak részben okolható Sarkozy sokak számára nehezen megemészthető, celebsze- rű stílusa. A háttérben sokkal inkább két kulcskérdés, a gazdaságpolitika, valamint a bevándorlás témái fedezhető fel. Sarkozy a kampány során egyfajta jobboldali fordulatot hajtott végre, amikor retorikailag a szélsőjobbos Nemzeti Front (FN) felé közeledett. A bevándorlókkal szemben korábban is kemény hangot megütő exelnök most tovább fokozta erőszakos, muszlimellenes stílusát, amellyel az FN egyre nagyobb szavazóbázisának átcsábítására törekedett. Ez a terv azonban jelentős részben kudarcot vallott: az elnökválasztás első körében az FN jelöltje, Marine Le Pen 18%-ot elérve kimagaslóan jól teljesített, igaz, nem jutott be a második fordulóba. Le Pen mégis megtagadta Sarkozytől támogatását, helyette üres szelvények leadását javasolta híveinek. Miközben a szélsőjobbot nem sikerült maga mögé állítani, Sarkozy veszteségeket könyvelhetett el középen. Francois Bayrou centrista politikus, aki az első körben 9%-ot ért el, a második forduló előtt Hollandé támogatására szólította fel híveit Sarkozy retorikája miatt. Ez számottevő fordulatot jelentett a jelöltek esélyeiben, mivel a francia közép hagyományosan jobbra húz, most viszont a republikánus érdekek védelmében balra zárt. Sarkozynek gondot okozott gazdaságpolitikai irányultságának megvédése is. A francia elnök olyannyira szorosra fűzte viszonyát Németországgal, hogy a köznyelv „Merkozy”- tengelyről beszélt. Ez a tengely harcolta ki az európai kompromisszumot a fiskális mértékletességről, azaz a költségvetési deficitek visszaszorításának szükségességéről. A jelek azonban arra utalnak, hogy önmagában a pénzügyi szigor nem lesz elég a válságból való kilábaláshoz. Bár Németország valóban sikeres, ezt a sikert még a legjobb tanítványok sem tudták megismételni - Spanyolország pedig kifejezetten kritikus helyzetbe került korábbi takarékossága ellenére. Hollandé a kampány során egy növekedési paktum megkötésének szükségességéről beszélt, mintegy kiegészítve a takarékossági intézkedéseket. Angela Merkel kancellár és a német fél erre nem reagált túlságosan pozitívan: most azonban Hollandé hatalomra kerülésével kénytelenek lesznek valamilyen kompromisszumot kidolgozni. Sarkozy veresége nem a jobboldalé, hanem elsősorban a populizmusé. A szavazók többsége nem kért a szélsőjobbtól kölcsönzött retorikából, a bombasztikus politizálási stílusból, a nagy (és beváltatlan) ígéretekből, egyben a német takarékosságból sem. Kérdés persze, mekkora tér nyílik Hollandé előtt a politizálásra. Egy hónap múlva parlamenti választásokat rendeznek Franciaországban: a baloldalnak ott is nyernie kellene ahhoz, hogy Hollandé mögött igazi erő legyen. Az azonban már most, politikai irányultságtól függetlenül pozitív fejleménynek tűnik, hogy a francia kampányt az nyerte meg, aki kevesebbet ígért, kevesebbet támadott és visszafogottabb volt. Jó hír ez az európai politikai kultúra szempontjából.- Jó magasra ugrasz, de az árakat nem tudod elérni! (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Ördögi kör? PÉTERFl SZONYA Szlovákiában nemzeti sport a törvényekbe nem tartása, kijátszása. Ha a kisember vét ellenük, nemcsak kérdőre vonják, hanem meg is büntetik. Ám amint az állam teszi ezt, senkinek sem esik bántódása. Vegyük szemügyre a nővérek béremeléséről szóló törvényt, melynek értelmében a napokon belül esedékes fizetésnapon jóval több pénz járna nekik. Előreláthatólag viszont, a kormány beleegyezésével, az egészségügyi miniszterjóváhagyásával a kórházigazgatók, a magánrendelőket működtető orvosok törvényt sértenek. Ugyanis forráshiányra hivatkozva nem emelik az ápolónők bérét. Sőt, az is előfordulhat, hogy ugyanazért a munkáért kevesebbet kapnak, főleg azok, akiket a törvény kijátszása érdekében adminisztratív dolgozókká minősítették át a munkáltatók. Az egészségügyi miniszter ígéretet tett arra, hogy az előző kormány által elkülönített 50 millió eurós tartalékot átutalja az egészségbiztosítóknak, s azok továbbítják a kórházakba, rendelőkbe, de az ügyintézés hónapokat vesz igénybe. Ennek okát nem magyarázta meg, azt ajánlotta, egyelőre saját forrásokból oldják meg a fizetésemeléseket. Holott tudnia kell(ene), hogy ezek régen kiapadtak, az ágazat évek óta milliós adósságokat görget maga előtt. Azok a kórházigazgatók, akik a leváltások ellenére nem tartoznak a smeres akolba, tartanak attól, hogy haveri alapon osztják el a pénzeket. Aggodalmukat megerősítette a malackai magánkórház igazgatójának elszólása (bekapcsolt mikrofonok előtt), aki elégedetten nyugtázta: az állami egészségbiztosító új igazgatója a „mi” emberünk, s ez a lobbi szempontjából kedvező. Egyvalami biztos, a normális demokráciában a törvény be1 tartása mindenki számára kötelező. Sajnos, kis hazánkban olykor „fentről” szentesítik a törvénykerülést. így aztán törvényt sérthetnek azok az igazgatók, magánorvosok, akik nem emelik az ápolónők fizetését. Ám törvényt sértenek azok is, akik ugyan kifizetik a magasabb béreket, de adósak maradnak a gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-, egyéb szállítók stb. számláinak rendezésével, vagy akár a munkavállalók társadalmi járulékának befizetésével. Ördögi kör? KOMMENTÁR Főrendőr-keringő KOCUR LÁSZLÓ Mégsem Stanislav Jankovič lesz az országos rendőrfőkapitány, hanem valószínűleg a Korrupcióellenes Hivatal élére visszatérő Tibor Gašpar, aki a „rendőrök háborúja” során Jozef Šáteket váltotta az akkoriban a Jaroslav Spišiak országos rendőrfőkapitány-helyettes vezette Szervezett Bűnözés Elleni Hivatallal konkuráló testület élén, az időközben főkapitánnyá avanzsált Spišiak pedig május 15-én befejezi ténykedését a Račianska utcai rendőrpalotában - így lehetne összegezni az elmúlt napok legfontosabb biztonsági személyzetpolitikai döntéseit, az olvasót viszont ez a legkevésbé sem kell, hogy érdekelje. Az újságírókon és az egyik kereskedelmi televízió bűnügyi híreinek megrögzött rajongóin túl valószínűleg kevesen tartják fejben az országos rendőrfőkapitány vagy a kerületi főkapitányok nevét. Az országos hálózattal rendelkező állami szervezetek távoli központjának munkájáról az állampolgár a legritkább esetben alkot véleményt. Ha a postás Komáromban nem kúszik fel az ajánlott levelemmel az ötödik emeletre, csak értesítést hagy, noha otthon vagyok, a legritkább esetben szoktam a besztercebányai igazgatóságot szidni. így van ez a rendőrséggel is. Az adófizetőt nem annyira a főkapitány személye érdekli, hanem az, hogy szenei, rozs- nyói, netán tőketerebesi járásbeli lakhelyén kimehet-e este tíz után az utcára anélkül, hogy egy kiadós fejbeverést kockáztatna, vagy hogy ott találja-e autóját tömbháza előtt másnap reggel is. Mindez látszólag a helyi rendőrség munkájától függ, az emberek túlnyomó többsége boldogan éli le életét úgy, hogy egyeden rendőrfőkapitányt sem lát. Nem mindegy viszont, hogy a helyi erőket ki és hogyan irányítja. Míg a második Dzurinda-kormány idején a Kulich-Spišiak- tandemnek a szervezett bűnözés elleni harc volt a fő prioritása, addig az első Fico-kormány idején Robert Kaliňák belügyminiszter az utcai bűncselekmények elleni küzdelmet jelölte meg direktívaként, mondván: az embereket elsősorban ez érinti. Az elmúlt, csonka kormányzati ciklus rendőrségi munkáját éppen a megkezdett folyamatok kibontakozásának hiánya miatt nehéz értékelni, de főbb csapásirányai egyértelműek voltak. Most újabb koncepcióváltás és személycserék sora jöhet. Azaz, az újra nem kizárólag szakmai okokból, hanem politikaijelöltként oda kerülő országos rendőrfőkapitány saját kompetenciáján belül cserélheti le a kerületi és járási vezetőket. Szlovákiában még sokáig nem teremnek nyolc elnököt kiszolgáló J. Edgar Hooverek, a hosszú távú biztonságpolitikai koncepció hiányának, és az egész állományt elbizonyta- lanító, a politikai hatalomváltásokkal egybeeső személycseréknek hosszú távon az adófizetők isszák meg a levét. FIGYELŐ Magyarellenes a Ponta-kabinet A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RM- DSZ) egyelőre csak aggályai vannak a hétfőn beiktatott baloldali Ponta-kormánnyal kapcsolatban - nyilatkozta az MTI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Az új román kabinet máris megakadályozta a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrejöttét, a választójogi törvény folyamatban levő módosításával lemondott az arányos képviseletről, és bejelentette, a kulturális autonómia fejezete nélkül fogadja el a parlamentben 2005 óta megrekedt kisebbségi törvényt. Kelemen Hunor elmondta: CrinAntones- cu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke diktálja Romániában a nacionalista, magyarellenes retorikát. Hozzá igazodik mindenki, aki ezt az utat akarja járni. Az RMDSZ elnöke szerint a felerősödött nacionalizmus okozta a jobboldali kormány bukását is. „Hiába próbálják egyesek ezt másképpen beállítani, az Un- gureanu-kormány a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata miatt bukott meg. Helyette pedig egy olyan baloldali kormány jött, amelyik programjából teljes mértékben hiányzik a kisebbségi kérdés.” Az RMDSZ elnöke elmondta: reménykedett abban, ha a baloldali koalíció hatalomra kerül, egy kicsit tompítja a hangját a (MOGYE) magyar tagozata ügyében, de ez nem történt meg. Hozzátette, hogy a Ponta-kabinet úgy cselekedett, ahogy azt előre jelezte: megakadályozta, hogy érvényesüljön a MOGYE magyar karát létrehozó kormányhatározat. Azt sem tartotta megnyugtatónak, hogy a konfliktus rendezésére a héten Marosvásárhelyre utazó kormányküldöttségnek Andrei Marga külügyminiszter is tagja lesz, de nyilván azt az utat járja, melyet a kormányfő. (MTI)
