Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-10 / 107. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁJUS 10. Közélet 3 Čaplovič azt venné át, ami neki tetszik, az elképzeléseivel homlokegyenest ellentétes elemeket kihagyná - több pénz nem áramlana az oktatásügybe Térségünkben trendi téma lett a finn modell Nálunk csak álom, hogy a tanárok a társadalom által legmegbecsültebb értelmiségi csoportba tartoznának - úgy, mint Finnországban (Tomáš Benedikovič illusztrációs felvétele) Pozsony. Dušan Čaplovič szerint az iskolaügyben át kell vennünk a finn modellt, más választásunk nincs. Kérdéses, az oktatásügyi miniszter tudja-e, mi is az, amit át szeretne venni. Egy biztos: ezzel az ötlettel térségünkben nincs egyedül - a finn modell nagyon kapós lett. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A finnországi oktatási rendszer a különböző tudástesztek és felmérések szerint a világ élvonalába tartozik. A nemzetközi PISA-tesztekben rendre az élbolyban végeznek a finn diákok, Európában a legjobb iskolarendszernek tartják a finn modellt. „Számomra Finnország a követendő példa - az iskolák 98 százaléka állami, színvonalas oktatási programokat kínálnak a matematikától a svéd nyelvig. Ezért ilyen sikeresek. Ne tegyünk úgy, mintha csodálnánk őket, de nem akarnánk ezen az úton elindulni. Követni akarjuk, követni fogjuk őket” - jelentette ki az új kormány megalakulása után a miniszter, aki szerint a finn modellt kell átültetnünk. Vajon tudja-e, mit jelent mindez? Čaplovič mazsolázna Szakértők szerint úgy néz ki, Čaplovič csak mazsolázni szeretne az északi modellből. Az állami iskolák nagy aránya, valamint a matematika nagy óraszámban oktatása hosszabb ideje a miniszter vesszőparipája, s mivel ezt megtalálta a finn rendszerben, ehhez nyúlna. Finnországban ugyanakkor emellett jóval szabadabb keze van a pedagógusoknak, az állam nem ír elő számukra szinte mindent - figyelmeztetnek szakemberek. „Az állam bízik az iskolavezetésben és a tanárban, hogy megfelelő szintű oktatást tud biztosítani” - így Lucia Kleštinská, a Gazdaságpolitikai Intézet elemzője. Ezzel szemben a miniszter többször kifejtette: a jövőben a mostaninál is erősebb szabályozásnak vetnék alá az oktatásügyet. Például kevesebb diákot engednének gimnáziumba, előírnák, hogy mindenki kötelezően érettségizzen matematikából. Magasabb kezdő fizetés A nagyobb önállóság és pedagógiai szabadság mellett lényeges különbség, hogy Finnország - részarányosán - jóval több pénzt szán az oktatásügyre, mint Szlovákia (ők a GDP 6, mia4,4%-át). Ha mindez nem változik, kérdéses, mennyire lehet sikeres a finn modell megvalósítása. Változni pedig aligha fog az ágazati büdzsé, a miniszter és a kormányfő az utóbbi hetekben többször is kijelentette, a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben nem jut több pénz az oktatásügyre. Azon belül pedig a tanári bérekre sem. Pedig a finneknél az átlagbérhez viszonyítva jobban keresnek a pedagógusok, s főként: a pályakezdők jutalmazása jóval magasabb. Finnországban az átlagos kezdő fizetés és a legmagasabb tanári fizetés közötti különbség mindössze 18%. A magas kezdő fizetésekkel Finnországban a legjobbakat vonzzák a tanári pályára. A tanítás mellett már elkötelezettek, amikor bérezésük a többi szakmával összehasonlítva kevésbé növekszik, így általában a pályán maradnak, és csak a kevésbé elszántak hagyják ott a tanári hivatást. Nálunk ez pont fordítva van, a kezdő tanári bérek nem ritkán alig haladják meg a minimálbér szintjét, sok friss diplomás éppen ezért a versenyszférában keres munkahelyet. Čaplovič sem béremelést, sem a fizetési osztályok reformját nem tervezi. Pedig az utóbbi évtizedekben minden egyes kormányfő és szakminiszter elismerte, alacsony a tanárok bére. A legjobbak a pályán A fizetésnél még fontosabb tényező, hogy a legsikeresebb közoktatású országokban a tanárok az egyetemet végzettek felső harmadából kerülnek ki. Dél-Koreában a legjobb 5, Finnországban a legjobb 10, Szingapúrban és Hongkongban a legjobb 30 százalékból. Ezzel szemben a rosszul teljesítő iskolarendszerek jellemzően nem a megfelelő embereket vonzzák. Nálunk a legtehetségesebb diákok pályaválasztási elképzelései között nem a pedagógiai szakok vezetnek - jogi, közgazdasági vagy mérnöki szakokra jelentkeznek -, s azok közül is, akik tanári oklevelet szereznek, a legjobbak általában más területeken kötnek ki. Nálunk a rátermettek közül csak a legkitartóbbak választják a tanári pályát. Továbbá azok, akiknek nincs más lehetőségük - jelentős részük Finnországban talán az egyetemre sem kerülne be - tanári szakra biztosan nem. Valamennyi sikeres országra érvényes, hogy a felkészült szakemberek vonzása szorosan összefügg a pedagógusi hivatás megítélésével - Finnországban a tanárok a társadalom által legmegbecsültebb értelmiségi csoportba tartoznak. Finnországban a gyerekek hétéves korban kezdenek iskolába járni, és naponta csak négy órát töltenek az iskolában az első két évben. Tizenöt éves korukra mégis a világ élvonalába kerülnek a matematika, a természettudományok, az olvasás és a problémamegoldás terén, teljes 50 ponttal megelőzve a szomszédos Norvégia diákjait. Nálunk arról egyáltalán nem hallani, hogy csökkenteni kellene az alsó tagozatos tanulók terhelését, s az órák jelentős részét kivennénk a tanrendből. Ehelyett, ha reformról esik szó, inkább további órákat ékelnének be az illetékesek. Trendi a finn modell Az utóbbi időben Közép-Eu- rópában - de nem csak itt - nagy népszerűségnek örvend a finn modell. 2010-ben, még a választások előtt, Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarországon finn módra kellene megreformálni az oktatásügyet. Kormányra kerülése után erről már nem lehetett hallani, több pénzt ott sem költ a kormányzat az oktatásügyre. Két éve hasonló szellemben nyilatkozott az akkori román oktatásügy miniszter is, aki a finn modell alapján akarta átszabni az ottani tanügyi rendszert. A változtatásokból azóta sem lett semmi. Kérdéses, nálunk meddig fog a tárca az északi állam modelljére hivatkozni. (MSz) Miben más a finn rendszer? ♦ kevesebb a megkötés az iskolák számára ♦ magasabb a tanárok kezdő bére ♦ sokkal magarabb tanári fizetések ♦ a legjobb tanulókat veszik fel a tanári szakokra ♦ GDP-arányosan több pénzt fordítanak az oktatásügyre ♦ a kisiskolásokra kevesebb terhet raknak ♦ mindenki számára színvonalas oktatást biztosítanak ♦ szinte csak állami iskolák vannak A rektor és a dékán sem emlékszik a részletekre, az oktatásügyi minisztert pedig nem érdeklik Még sűrűbb a homály Richter diplomája körül ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Besztercebánya/Pozsony. Továbbra sem világos, hogyan szerezhetett bakkalaureátusi (Be.) címet 2002 januárjában Ján Richter (Smer) jelenlegi munka-, szociális és családügyi miniszter. Az sem tisztázott, hogy az akkori dékánhelyettesnek volt-e egyáltalán joga aláírni az oklevelet. A legújabb információk szerint Richter első diplomáját a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem leselejtezte és megsemmisítette. Az egyetem jogi karának akkori dékánja Pavel Kandráč volt, Richter diplomáján viszont Milan Murgaš akkori rektor aláírása mellett nem Kandráč kézjegye szerepel. Az aláírás olvashatatlan. Kandráč a Sme napilap kérJán Richter. Kit érdekel már, hogy is volt. (SITA-felvétel) désére tagadta, hogy Richtemek diplomát állított volna ki. 2002 áprilisában Július Kováč váltotta Kandráčot a dékáni poszton. Kováč szintén nem tudja, kinek az aláírása szerepel Richter diplomáján. Arra sem emlékszik, hogyan oldotta meg a kar vezetősége a nem akkreditált szak hallgatóinak esetét, amelyre akkoriban ő is felhívta a nyilvánosság figyelmét. A rejtélyes aláírás Zoltán Valentovič akkori dékánhelyettesé, véli Beáta Košová, az egyetem jelenlegi rektora. Az azóta elhunyt Valentovič Kandráč helyettese volt, elvileg diplomákat is aláírhatott. Kandráč és Murgaš arra sem emlékszik, volt-e Valentovič- nak 2002 januárjában aláírási joga. Ha kiderülne, hogy nem volt, az általa aláirt diploma érvénytelennek számítana. Lehetetlen tehát kideríteni, hogy az akkreditációval nem rendelkező szak akkori 39 hallgatója hogyan jutott egyetemi oklevélhez. Azt sem tudni, hogy a nekik kiállított első diplomákat a karon miért selejtezték le és semmisítették meg. „Erről nem tudok” - állítja Murgaš, a volt rektor, aki egyébként 2009- ig a Smer tagja volt. Richter a nemzetközi jog és nemzetközi kapcsolatok szakon tanult, amely nem rendelkezett akkreditációval, tehát az egyetem nem oszthatott címeket azoknak, akik elvégezték. Az azóta miniszterré lett Richter végül a ,jog” megnevezésű szakon diplomázott le 2002-ben. A részletekkel kapcsolatban nem nyilatkozik, korábban mindent elmondott, amit tudott - állítja. Párttársa, Dušan Čaplovič oktatásügyi miniszter nem kívánja kivizsgálni az ügyet. Az egyetemnek önálló jogalanyisága van, ezért ott kell érdeklődni - üzente szóvivőjén keresztül. (vps) Az SZMPSZ szerint tartható az ütemterv Júniusban kezdik utalni a Bethlen támogatásait VERES ISTVÁN Pozsony. A szülők többsége kis szerencsével még a nyári vakáció előtt kézhez kaphatja a magyar állam támogatását. A Bethlen Gábor Alap oktatási, nevelési és tanszertámogatásai a problémamentes (egyéni elbírálást nem igénylő) pályázókhoz még június folyamán megérkezhetnek az OTP-s számlákra, jelezték év elején a magyar- országi illetékesek. ,Azóta nem kaptunk értesítést, hogy változott volna az ütemterv” - mondta lapunk kérdésére Pék László, a pályázatot lebonyolító Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Hogy a korábbi határidőt tartani tudják, idén rö- videbb ideig lehetett pályázni, április végével lezárult a lehetőség. „Jelenleg az összesítés és a feldolgozás zajlik, konkrét számokat egyelőre nem tudok mondani” - nyilatkozta Pék. Az oktatási-nevelési támogatások egy főre eső összege tavaly 75 euró 75 cent (20 ezer forint) volt, a hallgatói támogatás pedig 9 euró 47 cent. A szlovákiai kérvényezők közül 43 172 tizennyolc év alatti személy kapott támogatást, a hallgatói támogatást 186 személynek folyósították. ,A kérvényezők kilencven százaléka megkapta a támogatást” - mondta Pék László. Az utóbbi évben már az óvodások is pályázhatnak.
