Új Szó, 2012. május (65. évfolyam, 101-125. szám)
2012-05-09 / 106. szám, szerda
14 TÉMA FOCITIPP ■ 2012. MÁJUS 9. www.ujszo.com Súlyos sérülés a bemelegítéskor Hogy ott lesz-e Angela Merkel, és ha nem, vele együtt melyik európai vezető nem lesz még ott a június 8-án kezdődő labdarúgó Eu- rópa-bajnokság ukrajnai helyszínein (a német válogatott a csoportmeccseit Lvivben és Harkivben játssza), hát, közepesen érdekes kérdés. A valódi kérdés inkább az, hogy lehet-e egyáltalán foci Eb-t rendezni 2012 nyarán Ukrajnában. Avval ne jöjjön senki, hogy a nemzetközi futball a planetáris népszórakoztatás, esedeg a globális sportipar nagyszerű eseménye, a sport és az ifjúság, a testedzés és a fair play nagy ünnepe, amibe „ne keverjük bele a politikát”. Az, hogy 2009-ben épp Ukrajna és Lengyelország nyerte el az Eb rendezési jogát, politikai hátterű döntés volt, ráadásul olyan, amelyik elég jónak tűnt. Lengyel- ország együtt csinál valami fontosat, szépet és - ha el nem szúrják - jövedelmezőt az egyik olyan szomszédjával, amellyel súlyos, halálos konfliktusai évszázadokra nyúlnak vissza... Mi több, a közös rendezvényszervezés mintegy berántja, beljebb rántja Ukrajnát Európába is. Elfele rángatja Moszkvától. Ki gondolta volna, hogy a dolgok egy-két év leforgása alatt ennyire félre bírnak csúszni? Arra viszont, hogy mikor kellett volna e félrecsúszást észrevenni, pontos választ tudunk adni: 2011. augusztus 5-én, amikor a kijevi bíróság elrendelte Timosenko előzetes letartóztatását. Timosenko a bíróság előtt gyülekező híveinek egy cédulát adott át, amire azt írta, hogy nem beteg és nem akar öngyilkos lenni. Ekkorra vált nyilvánvalóvá, hogy a bíróság is politikai motivációkból dolgozik. Azt, hogy ez a per par excellence justizmord volt, Janukovics elnök leszámolása legerősebb politikai ellenfelével, az ítélet óta eltelt események is igazolják. Nem csak a zord börtönviszonyok, amelyek hovatovább az elítélt puszta életét veszélyeztetik, de az is, hogy egykori kormányának szinte mindegyik tagja vagy előzetesben ül, vagy jogerős büntetését tölti. Lehet, hogy most, az esemény előtt egy hónappal már túl késő bojkottal fenyegetni Janukovicsot. De az is biztos, hogy Janukovics Ukrajnájára nem szabad rányomni a tiszteletre méltóság, a normalitás nemzetközi pecsétjét; az európai nemzetek nem tehetnek úgy, mintha Ukrajnával minden rendben lenne. És mivel a labdarúgó Európa- bajnokság épp ezt tenné, nem Angela Merkelnek, még csak nem is az európai állami vezetőknek kellene távol maradni, hanem a csapatoknak. (Magyar Narancs, 2012. május 3.; rövidítve) adta az ödetet a doknmentumfilm elkészítéséhez? Kutasi Róbert öngyilkossága. Arra próbáltunk választ keresni, hogy egy fútballklub igazgatója miért veti le magát egy toronyház 16. emeletéről. Mert ha ilyet tesz valaki, ha ennyire kétségbeesett lépésre szánja el magát, akkor nyilván Súlyos dolgok lehetnek a háttérben, s nem csak arról van szó, hogy szimplán csalódott a munkatársaiban. Kutasi halála kapcsán rengeteg teória látott napvilágot, jöttek az összeesküvéselméletek: azért ugrott-e le, mert tisztességes volt, vagy azért ugrott-e le, mert a maffia rákényszerítette? Nehéz kiigazodni a híresztelések között, főleg hogy az utóbbi időben még Németországból is futballbí- rók öngyilkossági kísérleteiről hallhattunk. Szóval elhatároztuk, hogy utánajárunk ennek az egésznek. S ahogy kezdtük magunkat beleásni a témába, egyre különösebb dolgokkal találkoztunk, nagyrészt persze a mendemondák szintjén, de akkor is borzasztó volt hallani őket. Azokat a komoly neveket. Az is elhangzott, hogy szinte minden fordulóban vannak megbundázott meccsek Magyarországon. Milyen irányba indultatok el? Megtudtuk, hogy Vajda György, a Nemzeti Sport újságírója már 2004-ben találkozott a bundamaffia egyik emberével, tehát a sportsajtó elvileg évek óta tudhatott a bűnszervezet magyarországi ténykedéséről. Vajda története dra- maturgiailag is megállta a helyét, vagyis filmre vihető sztori volt. Aztán körbekérdeztük a játékosokat, megszondáztattuk a közeget, hogy ki mit mond. S mit mondtak? Az első, általános beszélgetésekből az derült ki számunkra, hogy a fogadási csalás régóta jelen van a magyar futballban. S hogy ez a probléma nem új keletű, nem csak a REAC-ot érinti, mert már 2004n Ebben a témában nehéz szára bírni a focistákat. De amikor kikapcsoltuk a kamerát, hajmeresztő dolgokat mondtak. ben itt volt egy újságíró, aki tudott az egészről. De valahogy senki sem foglalkozott vele, nem vették komolyan. Akadtak, akik megpróbáltak tenni valamit - mint Szieben László, a Magyar Labdarúgó Liga egykori elnöke de azok általában félre lettek állítva. Ahogy Szieben László fogalmaz a dokumentumfilmben: ez a fajta furcsa környezet nem volt szimpatikus számára, ezért már nem dolgozik a futballban. Pontosan. Viszont a csalók továbbra is itt vannak, és rendületlenül működtetik ezt a bizniszt. Interjú Novák Tamással, a magyar bundaügyet tárgyaló, Becsengetünk és elfutunk című dokumentumfilm rendezőjével. „Bűnözők prédája lett a foci” A Becsengetünk és elfutunk kétségtelen pozitívuma, hogy a köz- szolgálati tévében, fő műsoridőben hívta fel a figyelmet erre a témára, s kimondta, hogy létezik ez a jelenség, és nem szűkül le a REAC-ra. Ä riportfilm negatívuma: egyetlen konkrétum sem hangzik el, a nevek kisípolva, a hangok eltorzítva, az arcok kikockázva. Ennek mi az oka? Hezitáltunk, hogy meddig mehetünk el. Aztán beszéltünk egy ügyvéddel, s úgy döntöttünk, neveket nem említünk a filmben, nehogy pereskedés legyen a vége. A futballistákat egyébként is nagyon nehezen lehet szóra bírni erről a témáról, s akkor is csak általánosságokat mondanak. A leggyakoribb az, hogy egyáltalán nem nyilatkoznak Vagy nyilatkoznak, de csak akkor, ha kikapcsoljuk a kamerát. Off record. Olyankor viszont egészen hajmeresztő dolgokat mondanak. Hány szakmabelit szólaltattatok meg a forgatás során? Harminc-negyven emberrel beszéltünk, a felvett anyag 50-60 óra. Ezen kívül több tucat olyan személy volt, aki nem akart nyilatkozni. Vagy teljesen passzívak voltak. A klubvezetőket például nem érdekelte, hogy melyik játékosuk lehet benne a fogadási csalásokban. Hogyan sikerült felkutatni a Szerbiában élő Kareszt, a balkáni bundamaffia egykori magyar- országi közvetítőjét? Semmilyen újságírói bravúr nem kellett hozzá. Egyszerűen csak szerencsénk volt. Szerencsénk volt azzal is, hogy Karesz a kamera előtt mondta el, 2001 és 2005 között hogyan működött a bundamaffia Magyarországon. Hiheteden dolgokat mesélt. Ez a szerbiai informátor bűnöző, s nemcsak azért, mert benne volt a bundamaffiában, hanem mert voltak egyéb bűnügyei is. Szavahihető egy ilyen ember? Hiteles, amit mond? Előfordult, hogy rosszul emlékezett egy-egy mérkőzés végeredményére. Vagy rossz helyszínt említett. Ezekre rájöttünk, amikor ellenőriztük az általa elmondottakat. De Vajda György is említi, hogy annak idején előre megmondta a meccsek kimenetelét. Én pedig csak annyit tettem, hogy megszólaltattam a filmben ezt az embert. A neveket utóbb kisípoltuk, de ha másról nem is, legalább a bundamaffia működési mechanizmusáról képet kaphattunk. Az nem fordulhatott elő, hogy Karesz szándékosan dobott fél valakiket, mert be akarta sározni őket? Inkább azt tartom elképzelhetőnek, hogy a maffia annak idején pénzt adott valamelyik focistának, hogy intézze el a bundát egy adott meccsen, de az a focista nem szervezett be senkit, hanem egymaga végezte el a melót, mert senkivel sem akart osztozni a pénzen. Viszont a maffiának felsorolt további három kamu nevet. Ilyesmi elméletileg előfordulhatott. Volt egy meggyanúsított játékos, aki vállalta a szereplést ebben a filmben: Torma Gábor, a REAC csapatkapitánya ártadannak vallotta magát. Tőle mit tudtatok meg? Megdöbbentő őszinteséggel beszélt az egészről. Említett egy meccset, amelyen két gólt lőtt, mégis lecserélték, s végül 5-3-ra kikaptak. De találkoztunk egy másik gyanúsítottal is, aki azt válaszolta, csak akkor nyilatkozik, ha fizetünk neki. Oké, mondom, és mennyit fizessünk, ötvenezer vagy százezer forintot? Azt felelte, hogy egymilliót. Mondtam, hogy ez nem fog menni, de megkérdeztem tőle, milyen infót árulna el nekünk egymillióért. Azt mondta, részletesen elmeséli, miként működött az egész rendszer az ő klubjánál. A futballközeg tisztában van azzal, hogy ilyen léptékű a fogadási csalás? Aki egy kicsit is őszintébb volt, az bevallotta, hogy tud erről. De ha a csalóknál rákérdeztünk, azonnal tagadtak, és perrel fenyegetőztek. Miért győzhette le a bunda a futballt? Talán azért, mert az állam magára hagyta ezt a sportágat, így a fogadási maffia könnyen rá tudott telepedni, hiszen hozta a pénzt. De az is lehet, hogy a foci útja egyébként is ebbe az irányba haladt volna. Nem tudom. Az viszont egyértelműen kiderült számomra, hogy ez a közeg elképesztően romlott. Bűnözők prédája lett a foci. Mi volt számodra a legnagyobb csalódás? Az, hogy a futballisták válogatott meccset is képesek eladni. Elhangzott olyan játékosok neve, akikről sosem feltételeztem volna semmi rosszat. Kis túlzással már ott tartunk, hogy nem az a kérdés, ki bundázott, hanem az, hogy ki nem. Az egyik gyanúsított, H. Gábor úgy nyilatkozott a Hír TV-nek a bíróság folyosóján, hogy Magyarországon 500 olyan labdarúgó van, mint ő. Túlzott? Ezt nemcsak H. Gábor állítja, hanem mások is. Induljunk ki abból, hogy Karesz füzetében hatvan név szerepelt. S az csak a balkáni vonal által beszervezett játékosok listája volt. Akkor próbáljuk meg elképzelni, hogy összesen hányán lehettek érintve. Megváltozott a focihoz való viszonyod, a futballról alkotott képed? Leutaztunk Szerbiába, hogy elkészítsük a riportot Karesszal, s mire visszajöttünk, bennem nem egy és nem két világ omlott össze, hanem minden. Létezik még tiszta futball? Amikor belekezdtünk, azt a tanácsot kaptam, hogy olvassam el Declan Hill kanadai oknyomozó újságíró könyvét a futballbundá- ról (Declan HilL Bunda. Futball és szervezett bűnözés - a szerk). Nagyszerű könyv, döbbenetes dolgokat ír le a szerző, zárszóként pedig kijelenti, hogy nem hisz többé a profi fociban. Haverokkal labdázni, az még jöhet. De a profi futballt már behálózta a maffia. Ez talán túlzás, gondoltam akkor. Most már belátom, hogy igaza volt. Profi futball, ahol a pályán dől el az eredmény? Ugyan már, hagyjanak békén az ilyesmivel. Engem ne nézzenek hülyének! Gazdag József A Magyar Televízió egyes csatornája ma este (21:30) vetíti a Becsengetünk és elfutunk című, a bundabotránnyal foglalkozó dokumentumfilm második részét. Szerkeszti: Gazdag József (jozsef.gazdag@ujszo.com) ■ Tördelés: Toronyi Xénia ■ Munkatársak: Grendel Ágota, Kiss Tibor Noé, Kiss László ■ Megjelenik minden kedden.
