Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-18 / 90. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 18. www.ujszo.com RÖVIDEN Günter Grass kórházban Berlin.. Szívpanaszokkal került kórházba Günter Grass Nobel-díjas német író. Személyi titkára szerint várhatóan a hét végén elhagyhatja a hamburgi klinikát, ahol hétfő óta kezelik, és állítólag csupán rutinvizsgálaton esik át, amelyre régóta készült. A 84 éves Grasst az utóbbi hetekben egy Izraelt bíráló verse miatt élesen támadtak, többen antiszemitának bélyegezték, Izrael pedig nem kívánatos személynek nyilvánította az írót. (MTI) Virtuális városnézés Pozsony. A főváros önkormányzata virtuális városnézést kínál új honlapján. A www.bratislava.pano3d.eu címen speciális térhatású fotók segítségével .járható be” a pozsonyi óváros. Azt ígérik, hamarosan bővül az így megtekinthető utcák, terek, épületek listája. A turistacsalogatás mellett üzleti célja is van a kezdeményezésnek: az érdeklődők online kibérelhetik azokat a város tulajdonában lévő reprezentációs helyiségeket, amelyek a virtuális séta során megtetszenek nekik, (juk) Elhunyt Koncz Zsuzsa fotós Budapest. Életének 71. évében meghalt Koncz Zsuzsa, a színházi világ elismert fotósa. Családtagjai szerint haláláig dolgozott. Koncz Zsuzsa képeire elsősorban a Film Színház Muzsikából emlékezhetünk, 1963-tól 1990-es megszűnéséig dolgozott a kulturális hetilapnál. Fényképezett színházi próbákon, filmforgatásokon, portrékat készített a kor jelentős művészeiről. A kilencvenes évektől a Színház című folyóirat munkatársa volt, 1999 óta a lap képszerkesz- tőjeként dolgozott. A Magyar Sajtófotó pályázaton számos munkáját jutalmazták. Több díjat nyert, 2008-ban a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki. (MTI) Kilencmillió fontot érő könyv London. Kilencmillió fontért vette meg a teljes épségben fennmaradt legrégibb európai könyvet, egy több mint 1300 éves evangéliumot a British Library. A vörös bőrkötésű könyvecske 13,6 centi hosszú és 9,6 centi széles. A kézzel írt, latin nyelvű János evangéliuma a középkori Anglia legfontosabb szentjéé, Szent Cuthberté volt, aki 687-ben halt meg. A kötetet a British Library a jezsuita rend (Jézus Társasága) brit tagozatától vásárolta meg. A tervek szerint előbb Londonban, majdpedigjövőreDurhambenállítjákki. (MTI) Márai-adaptációt mutattak be Párizsban Felcserélt nemi szerepek MTl-HÍR Juraj Nvota filmje a félelemről szól: arról a félelemről, amelyet a lehallgatások keltettek Vöröshangyák és poloskák Az aláírás pillanata: Adam (Jifí Mádl) és Dravec ügynök (Ondrej Vetchý) (Ctibor Bachratý felvétele) Párizs. Újabb Márai Sándor- adaptációt vittek színre Párizsban. A Vendégjáték Bolzanóban című regényből készült színdarabot a Montmarte-on található Théatre de TAtalante stúdió- színházban mutatták be, néhány méterre a Théatre de 1'Atelier-tőI, ahol kilenc évvel ezelőtt nagy sikerrel játszották A gyertyák csonkig égnek színpadi változatát. A Casanova egyik kalandja alcímet viselő darab a hősszerelmes és Párma grófnője, Franciska szerelméről szól. Velencéből való szökése után Casanova Bolzanóban száll meg egy fogadóban, ahol meglátogatja őt Párma grófja, és különös kéréssel fordul hozzá. Mivel a fiatal grófné szerelmes a kalandorba, a gróf arra kéri őt, töltsön feleségével egy szenvedélyes éjszakát, majd bántsa meg őt, és reggelre örökre ábrándítsa ki magából. Miután az egyezség megszületik, Casanova női ruhát ölt, abban indulna az álarcosbálba, hogy találkozzon a grófnéval, ám a férfinak öltözött asszony meglepi a szobájában. A szerepek felcserélődnek: Franciska játssza az epekedő hódítót, a szerelem elől menekülő Casanova pedig elutasítja őt. A gróf elképzelésével ellentétben végül úgy válnak el egymástól, hogy a nő sérti meg örökre a férfit, aki többé nem tudja őt elfelejteni. Az 1940-ben írt regény húsz évvel ezelőtt jelent meg franciául. A darab rendezőjét, Jean- Louis Thamint magával ragadta a szöveg szépsége és a párbeszédek, amelyeken gyakorlatilag egyetlen szót sem kellett változtatni a színpadi adaptációhoz. A rendező szerint Márai szövegeiben mindig van valami rejtélyesség, s a szereplők életteli, színpadra termett, összetettfigurák. A Télérama című mértékadó kulturális hetilap kritikája szerint Márai műve „ritka szép és sűrű szöveg”. „Az Osztrák-Magyar Monarchia széteséséről kiválóan író szerző ezúttal egy, a nemi szerepek felcserélődésén alapuló hatalmi játékot képzelt el. A színpadi adaptációt pedig briliáns sakkjátékká változtatja a három színész: Hervé Van der Meulen az okos és veszélyes gróf, Jean-Marie Galey a kiábrándult és gyáva Casanova, valamint Teresa Ovidio a szabad és vakmerő Franciska szerepében” - írja a lap. A Montmart- re-i színházban március 30-án bemutatott előadással a társulat hamarosan országos turnéra indul. Juraj Nvota korábbi filmje, A muzsika is telitalálat volt az „osztrák határ menti” Pozsonyról. S ebben az „osztrák határ menti” a lényeg: azt az életvitelt igyekezett bemutatni, amelyet a szocializmus súlya alatt az áhított nyugat árnyékában éltünk elvtársi internacionalizmussal. Új filmje, Az eStéBés (eŠteBák) is egészen ide megy vissza, de ez a címéből is kiderül. TALLÓS1 BÉLA Némelyest azt is elárulja a cím, miről szól a film. Azoknak legalábbis, akik megtapasztalták azt a kort, a cím alapján lehet sejtésük a témáról. A rendező fogalmazta meg, hogy a félelemről készítette a filmjét. Arról az érzésről, amitől nem lehet jobban rettegni. Ennek a félelemnek az állambiztonság, az ŠtB volt a forrása a film szereplői számára. Rettegés, amit látunk - persze most már csak amolyan szűrt filmes nosztalgiarettegés. Juraj Nvota nagyon jól érzi a kort, s úgy tudja visszaadni, hogy még most is egészen a bőr alá hat. Mostanság forgatnak olyan szoci témájú filmeket, amüye- nek akkor nem készülhettek. Napjainkban azonban már másként hatnak. Ám ez az új, szlovák-cseh-lengyel koprodukcióban készült mozgóképes opus mégis univerzálisan képes hatni, mert megmutatja ugyan a titkos ügynöki össze- .fonódások mechanizmusait, ám mégis inkább az emberi átélésre figyel, vagyis arra, hogy az érintettek miként élték meg a polip csápjainak tapadását. Nem távolságtartóan komor Életének 82. évében elhunyt Palásthy György filmrendező. Az is ismerte, akinek első hallásra semmit sem mond ez a név. Hiszen negyven fölött nincs ember tájainkon, aki ne látta volna a Hahó, Öcsi!, A sze- leburdi család vagy az Égigérő fű című filmeket. Gyermekkoa film, nem szikár, száraz tényeket közöl, hanem a humorától átélhető. Ahogy a filmesek elmondták, „egy csehszlovák állampolgár megtörtént esetét” meséli el. Adamét, aki a film elején, 1966-ban a csehsz- lovák-nyugat-német határon szolgál, rádiósként védi a béketábort. Az étert figyelve leleplez egy határsértőt. A felettes tiszt kiadja a parancsot a tüzelésre. Bár a disszidens megadja magát, egy sorozattal kivégzik. Ártalmatlanítása, vagyis a gyilkosság hőstettnek számít, amiért a határőrnek eltávozás jár. Ez az alaphelyzet, amelyből aztán kiindul a filmes ügynökös- di. Adamot tette nyomán beszervezik, s jelentenie kell... 68-tól, a Varsói Szerződés csapatainak bejövetelétől kezdve véresen komolyan veszik a munkáját. Ám a háló, amelybe beleszövik, annyira szövevényes, hogy az ember nézőként nem győzi kapkodni a fejét, el- ámulva azon, hogyan is működött ez az egész. S hogy runk részévé váltak ezek a mesteri módon megcsinált, bájos történetek, felcseperedvén pedig új értékeket fedezhettünk fel bennük: a remek színészi játékot, a finom, „összekacsintós” társadalomkritikát, a rejtett, felnőtteknek szóló poénokat. Megtudhattuk belőlük, hogy festett egy budapesti bérház a hetvenes években, milyen aumég a vöröshangyák csípése is okot adhatott a letartóztatásokra! A vöröshangyás sztori általánosan jellemző helyzetet ábrázol, telitalálat a filmben. Százból száz pontot érdemel! A keserédes humort (végül is Az eStéBés egy keserédes vígjáték) az „ellenállók” képviselik, élükön a szabadelvű íróval, aki köré vidéki almafái alá_gyűlnek a rendszer ellenségei. Okét kell Adamnak lehallgatnia, s róluk kell jelentenie. O azonban nem elkötelezett, mindent megtesz, hogy az almafák árnyékában elhangzó diskurzusok ne úgy kerüljenek feletesse, Dravec ügynök elé, ahogy azok elhangzanak. Azt a viccet is képes ártalmatlanítani, amely egy bácsikáról szól, aki bemegy a bankba, hogy betegye öt koronáját. „De mi lesz az öt koronámmal, ha tönkremegy a helyi bank” - kérdezi. „Nem kell félnie - mondják -, a mi bankunk fölött ott a szövetségi bank, az majd megvédi az öt koronáját!” De ő csak tovább tók ródeóztak az utakon akkoriban, illetve hogyan viszonyultak a felnőttek a gyerekekhez, és fordítva. Arról nincsenek információim, hogy a mai fiatalokat milyen kapcsolat fűzi ezekhez a filmekhez, de remélem, azért legalább egyszer ők is látták, hogyan viszik „sétálni” a fi- kuszt Faragóék, hogyan érzékenyül el Poldi bácsi a szép zöld gyep láttán, vagy hogyan fér el a pingpongasztal egy lift méretű szobában. Palásthy a '70-es '80-as években készült ifjúsági filmekkel tette le a legtöbbet az asztalra, bár azért ne hagyjuk ki a „felnőtt” filmeket sem, A meztelen diplomatát, Rejtő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének filmes feldolgozását, vagy a Bors című tévésorozatot, melynek jó néhány részét szintén ő rendezte. Pályáját filmgyári asszisztensként kezdte, kiváló mesterek oldalán. Mint később felidézte, Gertler Viktortól eleganciát, Keleti Mártontól a kökérdez: mi lesz, akkor, ha a szövetségi is tönkremegy. Semmi baj, mondják, afölött a KGST őrködik. „S mi lesz, ha az is csődbe megy?” - köti az ebet a karóhoz. ,Afölött ott van a Szovjetunió” - mondják neki. „Jó, de mi van, ha a Szovjetunió is bekrachol?” - kérdezi a bácsika az öt koronáját féltve. Itt jön a vicc poénja, a banki alkalmazott válasza, amiért minden bizonnyal „gulag” járna. Ám Adam megtalálja a módját, hogy a magnószalagon a poén ne legyen kivehető. A vöröshangyák azonban rajta is kifognak! Van mit felfedezni Juraj Nvota filmjében. A titkosszolgálat metódusainak emberi vonzatait - az ügynöki hálózaton belül és kívül. Ütős mozi a vöröshangyák és a poloskák keresztezéséről. A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. zönség tiszteletét, Máriássy Fé- lixtől a kitartást, Szemes Mi- hálytól pedig az önbecsülést tanulta meg. 1970-ben kapott Balázs Béla-díjat, 1977-től érdemes művész lett. Ezután vált a „létező szocializmus” legismertebb gyerekfilm-rendezőjévé. Filmjeit telt házak előtt vetítették, ő fedezte fel Ulmann Mónikát, Ábel Anitát és még számos gyerekszínészt, akiket nézve - mai szemmel is - nyugodtan mondhatjuk, hogy simán lepipálják a Harry Potter-sorozat ifjú világsztárjait. Palásthy nemcsak a filmhez értett nagyon, hanem a gyerekek nyelvén is. Vajon mikor láthatnak végre a mai srácok hasonlóan igényes, szerethető, épkézláb, nekik szóló történeteiket? Vajon mennyire ismerik a mai filmrendezők a legfiatalabb korosztályt? Szóval Palásthy György úgy fog hiányozni nekünk, mint Poldi bácsinak az a bizonyos szép zöld gyep. Nyugodjék békében. Égigérőß - Hintsek Gyuri és Ulmann Mónika (Képarchívum) Palásthy György nemcsak a filmhez értett nagyon, hanem a gyerekek nyelvén is „Csak az a szép zöld gyep...” JUHÁSZ KATALIN
