Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-30 / 100. szám, hétfő

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com Az unióban magas az egy főre jutó államadósság Egy főre 5503 euró teher ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákia minden egyes polgárára 5503 euró ál­lamadósság esik, ez éppen 500 euróval több mint 2010-ben - derült ki a Postabank összeállí­tásából. Szlovákia államadós­sága mára elérte a hazai össz­termék (GDP) 43,3%-át, ami ugyan riasztóan magasnak tűnik, azonban európai uniós összevetésben még mindig az alacsonyak közé tartozik. Az eurózóna tagállamaiban az egy főre eső államadósság átlaga 24 700 euró, az európai unió át­laga pedig 20 700 euró. E téren a legriasztóbb mutatóval Íror­szág rendelkezik, ahol egy la­kosra 37 800 euró adósság jut, Belgiumban, Olaszországban és Görögországban ugyancsak 30 ezer euró feletti a mutató. A legjobb helyzetben Észt­ország van, fejenkénti 720 eu- rós adóssággal, majd Bulgária következik a sorban 840 euró­val. Éva Sadovská, a Posta­bank elemzője közölte, a vi­segrádi négyek csoportjában a lengyelek helyzete a legjobb (alig 5000 euró/fő), Csehor­szág idevágó mutatója 5800 euró, Magyarországé pedig 7200 euró. (SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Európai uniós órabérek Brüsszel. Tavaly Szlová­kiában az átlagos bruttó óra­bér 8,4 euró volt, ezzel a 27 tagú Európai unióban hátul­ról a 8. helyen foglaltunk he­lyet - derül ki az Eurostat adataiból. A visegrádi né­gyek csoportjában viszont feljöttünk a második helyre, ugyanis már csak Csehország előz meg bennünket, ugyan­is nyugati szomszédunknál az átlagos órabér 10,5 euró. Lengyelország és Magyaror­szág már Szlovákia mögött áll a maga 7,6 eurós, ületve 7,1 eurós órabérével. Az uni­ón belül Belgiumban a legin­kább nagyvonalúak a mun­kaadók, ahol 39,3 euró az órabér, majd Svédország (39,1 euró) és Dánia (38,6 euró) következik a sorban. A sereghajtó Románia (4,2 eu­ró) és Bulgária (3,5 euró). Az Európai Unió átlaga egyéb­ként 23,1 euró. (SITA) Spanyolország: újra leminősítés Madrid. Megvonta Spa­nyolország elsőrendű adós­besorolását a Standard & Poor's, arra hivatkozva, hogy a spanyol gazdaság teljesít­ményének visszaesése a spa­nyol költségvetési helyzet to­vábbi romlását fogja okozni, és növekszik annak a kocká­zata is, hogy a spanyol bank­rendszer újabb kormányzati segítségre szorul. Ibéria ed­digi szuverén adósságának osztályzatát az elsőrendű be­fektetői „A” szintről két foko­zattal „BBB plusz”-ra rontot­ta, és az új osztályzaton is to­vábbi leminősítés lehetőségé­re utaló negatív küátást ha­gyott érvényben. Friss adatok szerint Spanyolországban a munkanélküliségi ráta 1994 óta nem látott szintre, 24,4%-ra emelkedett. (MTI) Érződik a Malév leállása Budapest. A Malév leállá­sával a budapesti repülőtéren februárban több mint 25%-kal csökkent a járatok száma, az utaslétszám ugyanakkor 13%-kal esett vissza, volt olyan célállomás amelynél stagnált, sőt akadt olyan is ahol nőtt az utasok száma. Kétszer annyian indultak azonban a bécsi reptérre, amely arra utal, hogy Bécs átveszi Budapest korábbi gyűjtő szerepét. A Liszt Ferenc Nemzetközi Re­pülőtéren februárban jelentő­sen visszaesett az olaszországi (24%) és svédországi forga­lom (20%). A klasszikus légi- társaság kényelmi szolgálta­tásaihoz szokott utasok, a konferenciaturizmus résztve­vői, az üzleti céllal utazók ki­esése miatt februárban rom­lott a budapesti szállodai for­galom, az ötcsillagos szállo­dák orgalma közel 10%-kal csökkent. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8164 Lengyel zloty 4,1820 Cseh korona 24,758 Magyar forint 287,90 Horvát kuna 7,5333 Román lej 4,3775 Japán jen 106,96 Svájci frank 1,2016 Kanadai dollár 1,2968 USA-doliár 1,3215 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volks bank 1,36-1,28 25,73-24,23 309,69-283,01 OTP Bank 1,36-1,28 25,76-24,23 307,41-285,19 Postabank 1,37-1,27 25,86-24,11­Szí. Takarékpénztár 1,37-1,28 25,64-24,22 309,95-283,25 Tatra banka 1,36-1,28 25,73-24,23 308,26-284,84 Príma banka 1,38-1,25 26,25-23,75 312,57-282,81 Általános Hitelbank 1,36-1,27 25,73-24,23 311,45-284,76 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A Fico-kormány a vállalkozók számára a jövőben egyszerűbb ügyintézést és jobb szolgáltatást ígér Homályba veszik az új adókulcs A kormány prioritásként kezeli a sztrádaépítést (Jón Krošlókfelv.) Pozsony. A pénteken napvi­lágot látott kormányprog­ramból éppen a legfonto­sabb nem derül ki: az, hogy miként módosul az egy­kulcsos adórendszer. Né­mi pozitívum, hogy Fico- kormány már nem retteg annyira a privatizációtól, és lépéseket kíván tenni a vállalkozóbarát környezet kialakítása érdekében. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Az természetesen nem meg­lepetés, hogy folytatódik az erőltetett ütemű, Pozsony és Kassa közötti sztrádaépítés, to­vábbá újra napirendre kerül a széles nyomtávú vasút építése Dél-Szlovákiában, aminek vi­szont nincsenek megteremtve a pénzügyi forrásai. Az sem várat­lan, hogy nem folytatódik a már az előző kormányzat idején is csak akadozó privatizáció, ha­bár a Cargo vasúti teherfuvaro­zó és a pozsonyi repülőtér eset­leges bérbe adása jelzi a változó időket. Az viszont talán furcsa, hogy nem tudjuk pontosan, jö­vőre hogyan változnak az adó­kulcsok, illetőleg mekkora nye­reség- és jövedelemhatárnál húzzák meg a határt. „Olyan adókra helyezzük a hangsúlyt, amelyek a lehető legkevésbé terhelik meg az alacsony jövedelmű polgárokat, a gazda­sági aktivitást” - jelezte a kor­mány. Mivel a kabinet mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre a bruttó hazai össz­termékhez (GDP) viszonyítva az idei 4,6-4,8 százalékról 3 százalékra szorítsa le a hiányt, ami legalább 1,2 milliárd euró kiadáscsökkentést, illetve bevé­tel-növekedést jelent, ezért az adók emelése garantáltan nem marad el, mindössze annak mértéke kérdéses. A bevétel­növekedés érdekében a kor­mányprogram külön hangsúlyt fektet a korrupció visszaszorítá­sára és az adóelkerülés mérté­kének lefaragására. Az utóbbi területen „nem ismer majd kompromisszumot, szisztema­tikus és átfogó koncepcióval rendelkező lesz”. Ami nem vé­letlen, mivel az Európai Unión belül Görögországot leszámítva nálunk a legmagasabb az adó­elkerülésmértéke. „A vállalkozóbarát környezet stabilitása az alacsony admi­nisztratív terhektől függ” - ol­vasható a programban, ami azt jelenti, hogy a Fico-kabinet egyszerűsített ügyintézést, az adók és járulékok befizetésének az eddiginél áttekinthetőbb és szintén egyszerűbb befizetését ígéri. Az államapparátus átala­kításának jegyében integrált ügyintézést ígér, azaz olyan központokat, ahol a vállalkozók komplex szolgáltatást kaphat­nak, valamennyi, az állam által szolgáltatott információhoz hozzájuthatnak. Az állami tá­mogatások rendszere ugyan­csak átalakul, ugyanis az új kormány a beruházásokat ser­kentő dotációk terén egyenjo- gúsítani szeretné a hazai és a külföldi beruházókat, emellett a jelenleginél kisebb volumenű beruházásokat is fel szeretnék karolni, (shz) 14 éves világelsőséget bukott el a Nokia, lemaradt az okostelefonok terén Már a Samsung a vezető mobilcég ÖSSZEFOGLALÓ Helsinki/Szöul. A vezető mobilcégeknegyedéves gyorsje­lentéséből kiderül, már a dél-ko­reai Samsung a világelső a mo- bütelefonok értékesítése alap­ján, a Nokia 14 év folyamatos vezetés után vesztette el az első pozíciót. A finn vállalatot az okostelefonok megjelenése ro- gyasztotta meg. A Nokia 1998 óta uralta a világot, akkor a Mo- torolát előzték meg. Az első ne­gyedév mindig lassabb, mint az év utolsó negyede a karácsonyi szezonnal. így a Nokiánál és a Samsungnál is kevesebb mobilt adtakel,demáshol csökkentek a számok. A Nokia 2011 utolsó negyedében 114 millió készülé­ket szállított le, a Samsung 106 milliót. Ekkor tehát még a Nokia volt az első. Az idei első negye­dévben a Nokia 82,7 millió ké­szüléket értékesített, a Samsung 93,5 milliót. A Samsung 36%-kal adott el több mobilt, mint tavaly ugyanekkor, így a vi­lág legnagyobb mobügyártójává vált. A finnek nem tudták fel­venni az okostelefonok gyors el­terjedésének tempóját és az el­sőség elvesztését főleg az ebben a szegmensben elszenvedett csapások számlájára lehet írni. Az okostelefonok piacán való lemaradás aztán persze átter­jedt a hagyományos szegmen­sekre is. A Samsung 2006-ban még harmadik volt a mobilipar­ban, hat éve még csupán a Nokia értékesítési szintjének egyhar- madán mozgott. Első igazán si­keres mobilja a Galaxy S volt, ebből több mint tízmilliót adtak el. Nehéz lenne tagadni, hogy a készülék tervezésekor erősen támaszkodtak az iPhone-ra, eb­ből lettek is problémáik, az App­le szabadalomsértés miatt perel­te a céget. A sikert meglovagolva olcsóbb Galaxy mobilokat is kezdtek gyártani, és ezekkel az egész piacot beteríteni. A Sam­sung első negyedéves számai szerint a nettó profit 82%-kal 4,45 milliárd dollárra nőtt. A cég a televíziók piacán is jól futott, a tavalyi nyereséget csaknem hét­szeresére húzták fel. Az okoste­lefonok piacán eddig az Apple volt az első, a Samsung a 2., idén a Samsung itt is átvette a vezető helyet, 44,5 millió okostelefont szállítottak az első negyedben, ami a piac 30,6 %-át jelenti. Az Apple 35,1 millió mobilt szállí­tott, ez a piac 24%-a. (hv., Ind.) Készül a Roland Berger Lesz európai hitelminősítő Berlin. A német Roland Ber­ger tanácsadó cég változatlanul azon munkálkodik, hogy létre­jöjjön egy független európai hi­telminősítő intézet, ami június végére megszülethet. Burkhard Schwenker, a társaság felügye­lő-bizottságának elnöke el­mondta, „a projekt túl előreha­ladott állapotban van ahhoz, hogy most feladjuk”. Az európai bankok részéről van érdeklődés az elképzelés iránt. Az európai bankszektor is nagyobb ellen­őrzésre, illetve szabályozásra szorulna Vitor Constancio, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke szerint. Az euróöveze­ti adósságválsághoz hozzájá­rultak az ágazat európai szintű összehangolásának hiányossá­gai is. (MTI) A pénzügyi szolgáltatók sikereit az elért hozam alapján mérik, a mérce néha nem mindig objektív Mindig a teljes év eredményét vizsgáljuk meg HORBULÁK ZSOLT Pozsony. A pénzügyi szol­gáltatók a sikereiket az elért hozam alapján mérik. A nyil­vánosságra hozott eredmények gyakran impozánsak, ami ma­napság kétszámjegyű megtérü­lési rátát is jelent. Bizonyos jellegű befektetések akár 20%-os nyereség lehetőségével is kecsegtetnek. A tőkepiaco­kon ilyen hozamokkal folya­matosan találkozhatunk. Egy- egy konkrét részvény értéke, még jelentős multinacionális vállalat esetében is, képes egy éven belül megtöbbszöröződni vagy a töredékére esni. A prob­léma persze mindig az, hogy ezt nem lehet előrelátni. A szá­zalékokkal kapcsolatban tehát először azt kell megjegyezni, hogy a nagyobb számok ugyan tükrözhetnek valós képet, azonban az ilyen áringadozá­sokból igen nehéz tényleges hasznot elérni. A második fontos tudnivaló a százalékos arányok megérté­se. Nem fix hozamok esetében a szolgáltatók közlik, hogy a feltüntetett érték hosszú távú átlaghozam esetére értendő. Több éves hozamszámítás ese­tén viszont tudni kell, hogy a pénzügyi szolgáltató mindig az előző év alapján számolja a növekedést, nem pedig a kiin­dulási év összegéből. Tegyük fel, hogy egy tízezer eurós be­fektetés egy éven belüli 10%-os veszteséget szenved el, és a vagyon értéke 9 ezer euróra csökken. Ha a követke­ző 365 nap után már 10%-os nyereséget sikerül elérni, ak­kor a befektetés értéke még csak 9900 euróra nőtt. Noha a hozamokat éves bá­zison szokás megadni, egy konkrét befektetés idején jobb, ha nap-nap kiindulást veszünk alapul, vagyis az éves hozamot a befektetés realizálása után el­telt egy esztendő után nézzük meg. Mivel a számlakivonatot év végéhez, de legfeljebb ne­gyedévente küldenek, ilyen esetben legjobb, ha a pénzügyi szolgáltató honlapján nézzük meg a pontos eredményt, eset­leg az ügyfélszolgálaton, bank­fiókban érdeklődünk. A hitelek esetében a reklá­mozott kamattól lényegesen eltérhet a konkrét hitelkamat. Befektetési hozamok esetében sokkal pontosabb a kép, mivel a kereskedési illetékeket le szokták vonni a hozamból. Amiről mégse szabad megfe­ledkezni, az a nyíltvégű alapok esetében alkalmazott kilépési díj. A hozam reális mértéké­nek megállapítása céljából ajánlatos ennek mértékével csökkenteni a nyereséget, mi­előtt komolyan megfontol­nánk a kilépést.

Next

/
Thumbnails
Contents