Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-30 / 100. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 30. www.ujszo.com Mindszentyre is emlékeztek az imanapon Imáik meghallgatását kérik XVI. Benedektől V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. XVI. Benedek pápának szóló üdvözlő nyilat­kozatot fogadtak el és írtak alá tegnap a XXIII. Komáromi Ima­nap résztvevői. Amellett, hogy köszöntik a szentatyát 85. szü­letésnapja és pápává választása hetedik évfordulója alkalmá­ból, arra is rámutatnak, hogy a Szlpvákiában élő magyarok „ebben az igazi értékek iránt közömbös világban is ragasz­kodnak katoUkus hitükhöz és magyar nemzeti identitásuk­hoz”. Ezek jegyében zajlanak évről évre, immár több mint két évtizede Jópásztor vasárnapján az imanapok, amikor is magyar papi és szerzetesi hivatásokért és a magyar hívek lelki gondo­zásával megbízott főpásztorért imádkoznak a hívek. Az idei Komáromi Imanapon Karaffa János előadásával - a Mindszenty-évhez kapcsolódva - megemlékeztek a 120 éve szü­letett mártír bíborosról is. Az ünnepi szentmisét Orosch János püspök, a Nagyszombati Főegy­házmegye magyar híveinek helynöke mutatta be. A Pázma- neum Polgári Társulás az ima­nap alkalmából Jópásztor Hírle­velet, valamint Mindszenty Jó­zsef gondolatait tartalmazó ima­füzetet is megjelentetett. RÖVIDEN Matovič drukkol a Smernek Pozsony. Igor Matovič, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (Ol’aNO) politikai mozgalom vezetője drukkol a Smemek, hogy az meg tudja valósítani a kormányprogram­ban foglaltakat. Matovič szerint a kormány programja jó, mint ahogy szerinte az volt az első Fico-kormányé is, a lényeg azon­ban az, hogy megvalósítja-e. Mint mondta, hiába szerepelt pél- dul az első Fico-kabinet programjában a korrupcióellenes harc, ha ténylegesen viszont botrányos faliújság- és emissziós tende­rek jellemezték a kormány munkáját. Az Ol’aNO vezetője a Markíza televízió vasárnapi vitaműsorában úgy fogalmazott, „azért vannak most csendben”, és nem bírálják a kormányt, mert meg akarj ák adni a kabinetnek aszáznapot,a lehetőséget, hogy bizonyítson. Matovič azt is hozzátette: saját frakciójának is időre van szüksége, hiszen az Ol’aNO listáján parlamentbe ju­tottképviselők csakmostismerkednekegymással. (sán) Kevesebb hivatal, egyszerűbb ügyintézés Nem elvetendők Kaliňák államigazgatási tervei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOFGLALÓ Pozsony. Az államigazgatás egyszerűsítése dicséretes do­log, a rendszer fő problémáit azonban nem oldja meg, állítja Vladimír Piai. Az egykori köz- igazgatási hivatal elnöke sze­rint Kaliňáknak igaza van ab­ban, hogy a szlovák államigaz­gatás indokolatlanul sok hiva­talt üzelmeket, a legnagyobb problémának viszont a politikai korrupciót tartja. „A kormá­nyok jönnek-mennek, és velük cserélődnek a hivatalnokok is. Amíg ez a politikai nyomás nem szűnik meg, addig nem várható a korrupció csökkenése sem” - figyelmeztet az államigazgatási szakértő. A kormány elfogadta Robert Kaliňák belügyminiszternek az államigazgatás egyszerűsítésé­re vonatkozó koncepcióját. Kaliňák célja, hogy minél keve­sebb pénzből, minél kevesebb hivatallal a jelenleginél haté­konyabb államigazgatás jöjjön létre. Ehhez azonban rend­szerszintű változásokra van szükség. A belügyminiszter azt szeretné elérni, hogy ha egy ál­lampolgár vagy egy vállalkozó el szeretne intézni valamit, ak­kor azt egyszerűen és minél ki­sebb költségekkel tehesse. „Az állammal való érintkezés során maximálisan törekedni kell az elektronikus kapcsolattartásra, ha pedig személyes intézkedés­re kerül sor, akkor egy helyen lehessen intézkedni, ne kelljen több hivatalt is meglátogatni” - áll a dokumentumban. A kon­cepció azzal számöl, hogy fo­kozatosan megszűnnének a ke­rületi specializált államigazga­tási hivatalok, egy évvel később pedig az egyéb specializált hi­vatalok. A jelenlegi 745 állami szervet Kaiiňák 79-re redukál­ná, a 916 költségvetési szervet pedig 58-ra csökkentené, me­lyek központilag szolgálnák ki az állampolgárokat. Piai sze­rint mindez csak részleges át­alakításhoz elég. A szakértő al­kotmánytörvénnyel biztosíta­ná az államigazgatás és a poli­tikai hatalom elkülönítését. (SITA, vps) Kaliňák búcsút intene a specia­lizált hivataloknak (TASR) Erősítenék a regionális struktúrákat, a megyei választásokra készülnek a liberálisok SaS: Sulik maradt a pártelnök Az SaS vezérkara a párt vidéki esélyeit kémleli (SITA-felvétel) Pozsony. Nem volt palota- forradalom az SaS-ben, Richard Sulik marad az elnök a párt hétvégi közgyűlése után is. A na­pokban Jozef Mihál he­lyére új alelnököt választ a párt országos tanácsa. MÓZES SZABOLCS Továbbra is Sulik irányítja a liberális pártot - ez a Szabadság és Szolidaritás hétvégi kétna­pos közgyűlésének egyik leg­fontosabb eredménye. A kong­resszus nem volt tisztújító, ám már hetekkel ezelőtt arról lehe­tett hallani, hogy a párt két szárnya egymásnak ront, s meg­inoghat a pártelnök széke. Sulik kissé váratlanul bizalmi szavazást kért magával szem­ben. Az ok: a választásokon elért 5,88%-os eredmény és a Sasan­ka-ügy. Az eredmény: a szava­záson részt vevő párttagok 75%-a bizalmat szavazott az el­nöknek. Az országos tanácsba történő választáson viszont Su­lik részben vereséget szenve­dett. A nevével fémjelzett szárnyhoz köthető Martin Po- liačikot ugyanis nem választot­ták be a testületbe, a pártelnök­kel szembeni szárnyat vezető Juraj Miškovot viszont igen. Hogy milyen erős Sulik pozíció­ja, a következő napokban derül ki. Az országos tanács ugyanis alelnököt választ, miutánkéthe- te Jozef Mihál lemondott poszt­járól. A Miškov-számyhoz köt­hető volt szociális miniszter újra megméretteti magát. A közgyűlés új pártvíziót fo­gadott el, ám az SaS ideológiája nem változik. A párt régi-új kül­detése: megőrizni és növelni a polgárok személyi és gazdasági szabadságát. Ami viszont gyö­keresen változik, az a párt regio­nális politikája. A liberálisok nö­velni kívánják a párt taglétszá­mát, meg akarják erősíteni a re­gionális struktúrákat, és alapo­san fel akarnak készülni a jövő évi megyei választásokra. Elem­zők szerint az elmúlt két évben ez volt a párt egyik fő gyengesé­ge: csak a nagypolitikával fog­lalkozott, s elhanyagolta a regi­onális struktúrák építését, emi­att sokak számára fővárosi elit­párt maradt. Az SaS egyébként a márciusi parlamenti választáso­kon Pozsonyon és vonzáskörze­tén kívül csak néhány járásban szerzett több mint 5%-ot. Zvolenská értelmezése szerint a magán egészségbiztosítók nem nyelhetik el a közpénzeket Kimaradt a programból a nyereség tilalma ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Fico-kormány pénteken elfogadott program- nyilatkozata nem tartalmazza egyértelműen az egészségbiz­tosítók nyereségképzésének megtiltását - noha a Smer már jóval a parlamenti választások előtt hangsúlyozta, kormányra kerülése esetén ez a döntés első intézkedései közé fog tartozni. Ehhez képest a kormányprog­ram csak általánosságban fo­galmaz: „A kormány az alkot­mánnyal és a hatályos európai jogrenddel összhangban intéz­kedéseket fogad el, amelyekkel maximálisan a betegek diag­nosztizálására és gyógyítására használják fel az állampolgá­roktól törvényileg beszedett egészségbiztosítási járuléko­kat.” Nem esik szó tehát arról, hogy megtiltják a biztosítók nyereségképzését. Zuzana Zvolenská egészség- ügyi miniszter viszont úgy nyi­latkozott, ő a kormányprogram idézett passzusát csakis ekép- pen értelmezi. A Szlovák Rádió szombati vitaműsorában azt mondta: „számomra ez tartal­milag ugyanazt jelenti”. Hoz­zátette, a kormány jelenleg egy nemzetközi szakmai konferen­cia megrendezésére készül er­ről a témáról. Vitapartnere, Ivan Uhliarik (KDH) kifogásolta, hogy a kormányprogram nem tartal­mazza a biztosítók nyereség­képzésének megtiltását, holott Robert Fico ezt ígérte. A Radičová-kormány volt egész­ségügyi minisztere Zvolenská szemére vetette, hogy bár ma­gán egészségbiztosítóban dol­gozott, mégis ellenzi azok nye­reségét. Zvolenská újfent hangsúlyozta, mindig is er­kölcstelennek tartotta, hogy közpénzből valaki nyereségre tegyen szert, és ennek a véle­ményének volt munkahelyén is hangot adott, (sán, SITA) A teljesítményt általában tesztekkel mérik, pedagógusok szerint aggályos a rendszer Čaplovič: több jutna arra, aki jobban tanul A tárca a teljesítményt díjazná. Mások szerint éppen ott lenne szükség több pénre, ahol a felzárkóz­tatás is nagy kihívás. (Pavol Funtál illusztrációs felvétele) VERES ISTVÁN Pozsony. Azok az osztályok, amelyek jobb tanulmányi ered­ményeket érnek el, több pénzt kaphatnak az államtól, mint a gyöngébbek. így képzeli az alap­iskolák jövőbeni finanszírozását Dušan Čaplovič oktatásügyi mi­niszter. Szigeti László szerint az a legnagyobb kérdés, hogy a tör­vényben meghatározott mini­mális osztálylétszám alatt le­het-e majd osztályt nyitni.-Az MKP alelnöke szerint sok isko­lát az államtól kapott fejpénz mellett saját forrásokból finan­szíroznak az önkormányzatok, így ezeknek az intézményeknek a létezése válhat kérdésessé a reform bevezetése után. Mint mondta, a jelenlegi, normatív finanszírozási rendszert a lehe­tő legigazságosabbnak tartja. Mások éppen az önkormány­zatok hozzáállására panasz­kodnak. „A normatív támoga­tást másként kellene osztani, kihagyva a fenntartót, a fenn­tartó ugyanis letejfölözi” - utal Laboda Róbert, a Rimaszombat melletti Béna község alapisko­lájának igazgatója arra a gya­korlatra, amikor a községek egyébként szűkös költségveté­sükön az iskolák állami támoga­tásának felhasználásával igye­keznek javítani. Laboda szerint az osztályfinanszírozásra lehe­tetlen egy, kettő, vagy akár négy év alatt átállni. „Mi ráadásul összevont osztályokkal műkö­dünk, el nem tudom képzelni, minek alapján számolják majd ki azt a tanulmányi átlagot, amelyhez igazodni kellene, hogy a pénzt megkapjuk - vé­lekedik az igazgató. Gömörre és Nógrádra egyébként különösen jellemző a roma gyerekek nagy száma az osztályokban; a ta­nulmányi osztályátlag javítását ez is nehezítheti. Előnyösebbnek tartják a je­lenlegi, normatív rendszert a zselízi alapiskolában is. Első­sorban azért, mert viszonylag nagy létszámú iskoláról van szó, mondta lapunk kérdésére Máté Anikó igazgató. „A kör­nyéket tekintve a gyerekek ké­pességei nem a legjobbak - te­szi hozzá. Szerinte ennek egyik oka, hogy a jobb képességű szü­lők nagy része a fővárosba és vonzáskörzetébe költözik. Az osztályfinanszírozásnál a tanulók teljesítményét általá­ban teszteléssel állapítják meg. Az általunk megkérdezett pe­dagógusok közül többen aggá­lyaikat fejezték ki ezzel kapcso­latban. „Ahol a tanár besegít a magasabb támogatás érdeké­ben, ott többet fognak kapni, akik pedig becsületesen töltik majd ki, kevesebbet kaphat­nak” - figyelmeztet egy neve elhallgatását kérő komáromi tanár. „Mi mindegyik gyerek­hez egyformán viszonyulunk, képességeitől vagy eredménye­itől függetlenül. Az, hogy az is­kola kevesebb vagy több pénzt kaphat, nem lehet pedagógiai szempont” - teszi hozzá a pe­dagógus.

Next

/
Thumbnails
Contents