Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-04 / 80. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 4. www.ujszo.com ■KnnoHi Emberrablást terveztek Párizs. Néhányan a Franciaországban múlt pénteken őrizetbe vett isz­lám radikálisok közül em­berrablásokat terveztek, többek között egy zsidó elöljárót akartak foglyul ej­teni - közölték a vizsgálat­hoz közel álló források. A francia rendőrség pénte­ken 19 radikális muszlim gyanúsítottat vett őrizetbe Toulouse-ban és másutt. A razzia egy februárban be­tiltott dzsihádista szerve­zet, a nantes-i központú Forsana Alizza (Büszkeség Lovagjai) ellen irányult, amelynek vezetőjét, Mo­hamed Achamlanét is őri­zetbe vették. A francia kormány a toulouse-i me­rényletsorozat után hatá­rozta el a feltételezett isz- lamistákkal szembeni ke­ményebb fellépést. (MTI) Becsült izraeli veszteséglista Jeruzsálem. A leg­rosszabb esetben 300 izra­eli állampolgár veszítené életét egy esetleges Irán el­leni háborúban, ha a konf­liktus három hétig tartana és több fronton zajlana - ír­ta tegnap az izraeli média. Az izraeli biztonsági tanács katonai szakértői szerint ebben az esetben több ezer rakétával lőhetnék Izraelt Libanonból, Szíriából és a Gázai övezetből. A számí­tások szerint ezek ellen a Vaskupola nevű védelmi rendszer 2012-ben még nem lenne teljesen hatásos. Katonai szakértők szerint Iránból is érkeznének raké­ták, de a hagyományos irá­ni fegyverek ütőereje kor­látozott. A jelentés Ehud Barak izraeli védelmi mi­niszter tavalyi véleményét támasztja alá, amely sze­rint egy háború esetén nem kell hatalmas veszteségek- kelszámolni. (MTI) Minden túsz kiszabadult Villavicencio. Helyi szenzációnak számít, hogy kiszabadult Kolumbiában az utolsó tíz katona és rendőr a marxista gerillák fogságából - közölte a Vö­röskereszt Nemzetközi Bi­zottsága (ICRC). A hat rendőrt és négy katonát 12-14 éve tartotta fogva a hírhedt Kolumbiai Forra­dalmi Fegyveres Erők (FARC). A túszok a brazil légierő két helikopterén érkeztek meg a dzsungel bejáratánál fekvő Villavi­cencio városába. A FARC nemrégiben közölte, haj­landó béketárgyalásokat folytatni a kormánnyal, és beszünteti a nem politikai célból, pusztán a váltság­díjért végrehajtott ember­rablásokat. (MTI) Két hét alatt kell Orbán Viktornak kiválasztania az új köztársasági elnököt Pártkatonának van csak esélye Nem maradt talpon. Útban a süllyesztő felé. (MTI-felvétel) Bocsánatkérést követel Schmitt-től Budapest. Bocsánatkérést követel Schmitt Páltól Nikolaj Ge- orgiev szerzőtársa, Hriszto Meranzov - írta tegnap a Népsza­badság. Meranzov, aki jól ismerte Schmittet, emlékeztetett rá, Georgiev munkája már 1979-ban elkészült, s kéziratként elér­hető volt a NOB-nál. 1985-ben Georgiev és Meranzov korábbi munkáinak továbbfejlesztéseként megjelent először bolgárul, majd angolul is kettőjük neve alatt az Olimpiai program elem­zése című kötet, s megküldték valamennyi nemzeti olimpiai bi­zottságnak, így a magyarnak is. „Nem tudok megbékélni vele, hogy nem kért bocsánatot sem tőlem, sem Nikolaj Georgievtől még életében. Felszólítom most, kérjen bocsánatot Georgiev emlékétől és tőlemis”-nyilatkoztaalapnak. (MTI) Budapest. Orbán Viktor kormányfő-pártelnök április 16-án tesz javas­latot a Fidesz-frakciónak az új államfő személyére vonatkozóan. Szinte tel­jesen nyilvánvaló a hétfő esti egyeztetések után, hogy nem ötpárti, mindenki számára elfo­gadható személyiség lesz Magyarország új államfője. ÖSSZEFOGLALÓ A hétfő esti, Fidesz által kez­deményezett ötpárti egyezte­tés mindössze negyedórát tar­tott, konkrét nevek nem hang­zottak el, talán csak abban volt némi egyetértés, hogyjó lenne, ha a hétfőn váratlanul lemon­dott Schmitt Pál helyébe mi­előbb megválasztanák az új el­nököt. E tanácskozás után még ülést tartott a Fidesz-KDNP frakciószövetség is, s ugyanaz az a gondolat fogalmazódott meg: a folyamatot nem szabad elhúzni. Kosa Lajos, a Fidesz alelnöke elmondta, Orbán Vik­tor, miután konzultál a pártel­nökséggel, a frakcióelnökség­gel és a kormánnyal, április 16-án teszi meg javaslatát. Or­bán többjelölést is tehet. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerint az ötpárti egyeztetésen az derült ki, hogy a Fidesz-KDNP-frakció még az este folyamán eldönti, ki lesz a köztársasági elnök, és Kövér László az egyik esélyes jelölt. „Nem aktuális kérdés” - így vá­laszolt Kövér arra a kérdésre, elvállalná-e a köztársasági el­nöki jelöltséget. Kövér azután nyilatkozott, hogy dolgozó- szobájában több mint két órán át tárgyalt Orbánnal. A Jobbik szerint csak formális összejö­vetel volt az egyeztetés. A KDNP egy eszmeiségében a párthoz közel álló jelölthöz ragaszkodik - mondta Har- rach Péter, a kisebbik kor­mánypárt frakcióvezetője. Hozzátette: önálló jelöltben nem gondolkodnak, a Fi­desszel közös aspiránst állíta­nak. Az LMP közölte: nem kí­ván részt venni egy olyan eljá­rásban, amelyiknek már előre eldőlt az eredménye A Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció tegnap bejelentette: Iványi Gábor lel­készt, az egyházi jogállását március 1-jén elvesztett Ma­gyar Evangéliumi Testvérkö­zösség vezetőjét javasolja ál­lamfőnek. ADK emlékeztetett: Németországban a közelmúlt­ban a demokratikus pártok egyetértésével választották ál­lamfővé Joachim Gauck evan­gélikuslelkészt. Fideszes körökből származó információ szerint Orbán hét­főn utalt rá, hogy tőle jobbra ál­ló politikusban gondolkodik, amivel nyilván Kövér Lászlóra utalt. Kövér mellett a Fidesz- ben még Áder János és Szájer József nevét emlegetik lehet­séges jelöltként, mondván: mindenképpen a Fidesz „alapí­tó atyái” közül fog kikerülni a befutó. (MTI, hvg.hu, ú) USA-Pakisztán Amerikai vérdíjak Iszlámábád. Tízmillió dollá­ros nyomravezetői díjat tűzött ki az USA azon pakisztáni radikális csoport vezetőjének a fejére, akit az indiai Mumbaiban négy éve elkövetett, 166 emberéletet követelő támadások kitervelé- sével vádolnak-közölte azisz- lámábádi amerikai nagykövet­ség. E lépés valószínűleg fokoz­za az USA és Pakisztán közötti feszültséget. Hafiz Szaid a 80-as években alapította a Laskar-i- Taiba (a Tiszták Hadserege) isz- lamista csoportot - állítólag pa­kisztáni kormányzati támoga­tással -, hogy nyomást gyakorol­janak az ország ősellenségének számító Indiára a vitatott hova- tartozású Kasmír ügyében. Pa­kisztán 2002-ben amerikai nyomásra betiltotta a radikális csoportot, de keveset tett működésének tényleges felszá­molására. Szaid nyíltan tevé­kenykedik Pakisztánban, nyil­vános beszédeket tart és televí­ziós show-műsorokban szere­pel. Ez az egyik legmagasabb vérdíj, amelyet a Fehlr Ház va­laha is felajánlott. Az összeg megegyezik az afganisztáni táli- bok vezetőjére, Omar mollára kitűzött vérdíjjal. Ennél maga­sabb vérdíjat-25 millió dollárt - csak az al-Kaida új vezetője, Aj- man az-Zavahiri fejére tűzött ld Amerika. További, kétmillió dol­láros nyomravezetői díjat aján­lott fel az USA a Laskar-i-Taiba vezetőjének helyettese, Hafiz Abdul Rahmanfejére is. (MTI) Tiszteletben tartják egymás álláspontját Nincs titkos egyezség MTl-HÍR Heves harcok Szíriában a fegyvernyugvás bejelentése után Aszad ezúttal is csak ígérget ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehország és Német­ország kölcsönösen tiszteletben tartja egymás eltérő álláspontját az atomenergetika fejlesztésé­ről, ületve az uniós fiskális pak­tumról - állította egybehangzó­an Petr Nečas kormányfő és Angela Merkel kancellár tegnapi találkozójuk után. Berlin le­mondott az atomenergia fel- használásáról, Prága viszont folytatja az atomenergetika fej­lesztését - mondta Nečas újság­íróknak, hozzátéve: ez érvényes az európai fiskális paktumra is. Merkel a csehszlovák-német jó­szomszédsági szerződés aláírá­sának 20., illetve a cseh-német megbékélési nyilatkozat aláírá­sának 15. évfordulója alkalmá- bóllátogatott Prágába. A kancellár az uniós fiskális paktum kapcsán kifejtette: „Ber­lin nem gyakorol nyomást Prá­gára. Elsődlegesnek azt tartjuk, hogy a dokumentumot azok ír­ják alá, akik tagjai az euróöve­zetnek.” Nečas úgy fogalmazott, Csehország jelképesen” már aláírta a paktumot, mert teljesíti annak elvárásait. Még az idén megpróbálják beépíteni a cseh alkotmányba a költségvetési ki­adásokat korlátozó fékeket. Mindketten tagadták, hogy a temelíni atomerőmű bővítésé­hez való engedékeny német hozzáállásért cserébe Berlin azt követelné Prágától, úja alá az uniós fiskális paktumot. Damaszkusz. Folytatódtak a heves harcok Szíriában tegnap is, miután Kofi Annan ENSZ- és Arab Liga-megbízott előző napi közlése szerint a damaszkuszi vezetés hozzájárult egy április 10-i kezdetű fegyvemyugvás- hoz. Még Annan hétfői bejelen­tése előtt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt hangoztat­ta, hogy a Szíriái kormánynak meg kell tennie az első lépést, és ki kell vonnia csapatait a meg- szálltvárosokból. Megfigyelők úgy vélik, hogy Bassár el-Aszad elnök orosz nyomásra engedett. A szíriai saj­tó szerint ma Damaszkuszba váiják Annan küldötteit, hogy megbeszéljék a tűzszünetet fel­ügyelő misszió részleteit. Az Annan-bejelentés kapcsán Susan Rice amerikai ENSZ- nagykövet kijelentette: a meg­állapodott dátum után 48 órá­val, vagyis április 12-én teljes tűzszünet lép érvénybe. Da­maszkusz április 10-ig leállítja csapatainak a városokba törté­nő vezénylését, és megkezdi onnan a nehézfegyverek és a katonák kivonását. Rice a volt ENSZ-főtitkárra hivatkozva azt mondta, hogy Damaszkusz az ígérete szerint „azonnali hatállyal” megkezdi a csapatki­vonást a városokból - nos ez nem történt meg. Aszad elnök nagybátyja, a néhai Hafez Aszad legfiatalabb öccse, a 80-as évek óta szá­műzetésben élő Rifaat el-Aszad a BBC-nek azt nyilatkozta, a je­lenlegi államfő már nem tudja sokáig fenntartani hatalmát. Ri­faat, a szír biztonsági erők egy­kori főnöke és alelnök, akinek azért kellett külföldre távoznia, mert puccsot készített elő báty­ja, a jelenlegi elnök apja ellen, véleményét arra alapozza, hogy a lázadás már az ország minden részére kiterjedt. Egyébként Rifaat volt az 1982-es hamái mészárlás fegyik fő felelőse: a kormánycsapatok akkor 20 ezer lázadót öltek meg. (MTI, SITA, ú) Kifogásolják a civileknek nyújtott amerikai támogatás mértékét Hidegháborús moszkvai retorika AATl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Nemcsak az ame­rikai rakétavédelmi program okoz gondot az orosz-amerikai viszonyban. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes sze­rint problémát jelent az orosz ci- vü szervezeteknek nyújtott amerikai pénzügyi támogatás is. Az Interfaxnak azt állította: „Ez a tevékenység olyan mérté­ket öltött, hogy az már gondot okoz a kapcsolatainkban. Ag­gaszt bennünket.” A fennálló hatalom ellen az elmúlt hónapokban kibontako­zott oroszországi tiltakozó meg­mozdulásokban kulcsszerepet játszottak a különböző civil szervezetek. A külügyi vezető szerint orosz részről már több­ször hangot adtak már aggo­dalmuknak, amiért Washington különböző „csoportokat és mozgalmakat pénzel”. Wa­shington válaszolt Moszkva né­mely felvetésére, de nem oszlat­ta el az orosz aggodalmakat - tette hozzá. Moszkva egyre gyakrabban hangoztat hasonló kifogásokat, Vlagyimir Putyin kormányfő - aki a jövő hónapban visszatér a Kremlbe - többször állította: a tüntetők amerikai jelzésre len­dültek akcióba, miután Wa­shington úgy értékelte, hogy az orosz törvényhozási választások nem voltak sem szabadok, sem kiegyensúlyozottak. A kétoldalú viszonyban mu­tatkozó feszültséget jelzi, hogy a Moszkvában akkreditált ameri­kai diplomaták a napokban arra panaszkodtak: a hidegháborús korszakra jellemző módon zak­latják és megfigyelik őket. POLITIKAI BOTRÁNY Svájchoz csatlakoznának Róma. Politikai vihart ger­jesztett Olaszországban. egy internetes aláírásgyűjtő ak­ció, amelynek célja Lombar­dia hozzácsatolása Svájchoz. Pár nap leforgása alatt több mint húszezren írták alá az ilyen értelmű petíciót. A kez­deményezők célja félmillió támogató aláírás összegyűj­tése. Érvelésük szerint az al­pesi ország 27. kantonjaként Lombardia nagyobb függet­lenséget élvezne, lakosságá­nak kevesebb adót kellene fi­zetnie, egyúttal „megszaba­dulna az EU és az USA negatív befolyásától”. Az aláírásgyűj­tés kezdeményezőit a svájci védelmi miniszter viccesnek szánt márciusi kijelentése inspirálta. Ueli Maurer akkor azt állította, hazájának „nem okozna problémát Lombardia befogadása, elvégre az észak­olasz régióra jut a svájci-olasz kereskedelmi ügyletek 90 százaléka”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents