Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-28 / 99. szám, szombat
24 Szalon ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 28. www.ujszo.com FOLYOIRAT-AJANLO Áprilisi Művészet és Gondolat LÁNGH IMRE LÁSZLÓ Esze Dóra Érámyék című novellájával kezdődik a Kalli- gram áprilisi száma, a prózák sorát egy regényrészlet folytatja (Karátson Endre: Felkészítés). A terjedelmes részletet kis inteijú követi: Mi készül? címmel a szerzővel Szilágyi Zsófia beszélget (a nyomdát most elhagyó, Retúrjegy című Karátson Endre-regényről). „Ha úgy tekintjük, hogy a Retúrjegy a magyar másképp gondolkodás egyik hiányzó fejezetét pótolja, a könyv önmagában is érdekes olvasmányt nyújthat” - így a szerző. A tartalomjegyzékben műfaji megjelölés nélkül szereplő Balázs Attila-szöveget (Pokol mélyén rózsakert, avagy az ezredes úr golyóstolla) a maga helyén, bent a lapban novellaként jelölik, valójában drámaként megírt regényes esszé, melyben a két valós (hús-vér) harcos, Che Guevara és Rózsa Eduárd halála közti föltűnő párhuzamoknak leszünk szemtanúi (a darabot Eduardo korábbi fényképei és meggyilkolásának hírügynökségi fotói illusztrálják). A szöveg nyitómondata: „Olyan nagyon sokan, állítólag, nem voltak azon a tüntetésen, amelyen főképp ellenzéki képviselők tiltakoztak a bolíviai Santa Cruz városában, miközben a kormány kitüntette mindazokat a bátor, önfeláldozó kommandósokat, akik agyonlőtték Eduardóékat.” Lírai közjáték, benne Markó Béla versei (Műhelytanulmány a teremtéshez; A létezés rutinja; Tükörkép; A feltámadás alkatrészei; Hirtelen kiárad), Kollár Árpád versei (Néztem, hogyan bajlódsz a bécsi szelettel. Néztem; Első fajzásból; Vasárnap), Lázár Bence András versei (23. zsoltár; A hegesedés vége). A szám közepét három elsőrendű próza alkotja; Sán- tha Józsefé (Pedofil) a legzártabb, története egy szürreális helyiségben játszódik, Szalay Zoltánénak (A kéményseprő) már egy lakótelep szolgál terepül, Marton László. Távolodóénak (Senkiföldje) Budapest biztosítja a topográfiát. A három, különös atmoszfé- rájú prózát három különös atmoszférájú költészet követi, ebben a lírai összeállításban szerepel Hartay Csaba Lakik egy teknős című verse („Hétfő este a teknős Derricket néz, / Ábrahám néni horkol, felriad. / Csak ne ő haljon meg hamarabb - / Mindketten erre gondolnak.”), Schein Gábor három verse (Jól teszed; Rad- nóti-sorok; Éjszakai fény) és Németh Zoltán verse {Állati férj) - ez utóbbi a saját házába töltött csiga elkészítésének módjával is szolgál (hozzá való fűszerek: hagyma, babérlevél, fokhagyma, kevés szegfűszeg), amiről Mészáros Andrásnak az irodalmi kazuiszti- káról szóló elmélete jut eszembe, eszerint az irodalmi mű az élet egy lehetőségeként is felfogható. Műfordítás-blokk, benne Mathias Illigen Vágyén, vágyén című tényregényének részlete (Péterfy Gergely fordítása): a szöveg jó - és tényleg félelmetes, otthon ellenőriztem, hol tartjuk a vasalót. Ugyanitt Mária Modrovichová novellája (Árvíz után; Vércse Miklós fordítása). Részlet Witold Gombrovicz naplójából („Élni, mindenáron élni!”; Pályi András fordítása), ehhez Pálfalvy Lajos tanulmánya: A Transz-At- lantik megállói és a lengyel Szel- lem-órjás. Az összeállítást Horváth Csaba tanulmánya zárja: Az egység kétsége. A személyiség lehetetlensége Ágota Kristóf Trilógiájában. Recenziók - két kritikus recenzió Kertész Imre Mentés másként (Feljegyzések 2001- 2003) című naplójáról; szerzők: Sántha József és Kassai Zsigmond. „Ezekben a mondatokban - mutat rá Kassai Zsigmond egy általa idézett 2002. július 15-i Kertész-bejegyzésre - olyan eszközhöz is nyúl, amely éppenséggel az Auschwitz előtti régi antiszemitizmus nyelvi gyakorlatával rokon.” Nagy Hédi a Magyarmesék című Mosonyi Aliz- könyvről (benne: a rendesség és a dohányzás összefüggései) ír, Wirágh András az Egy foglalt páholy története című Németh Andor-regényről, Bátorligeti Mária pedig Jenei Gyula legújabb verseskötetéről (Az időben rend van). SZALON-HÍREK Nero, a Tanári Klubban Budapest. A Kalligram Kiadó és az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport bemutatja a Nero, a véres költő művet. A szöveget sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Takács László. A könyvet bemutatja: Ri- toók Zsigmond, Szegedy- Maszák Mihály és Dobos István. Időpont: 2012. május 2. (szerda), 17.00. Helyszín: ELTE Tanári Klub (1056 Budapest, Szerb utca 21-23. I. em.35.). Magyar kéz szlovák falban Pozsony. A Knižná revue című, kéthetente megjelenő szlovák könyvpiaci lap legújabb, 8. számában Derek Rebro ismerteti Nemes Z. Márió szlovák nyelvű válogatáskötetét (Ruka v stene. Bratislava, Ars poetica, 2011; Macsovszky Péter fordítása). A fiatal és jó nevű kritikus a szlovák fordításirodalom nagy fegyvertényének könyveli el, hogy Tóth Krisztina művei után Nemes Z. Márió-kötet került a kortárs magyar irodalomból a szlovák irodalom vérkeringésébe. Nero, a véres költő íp' írtok ti, Fikciók, Mozgóképek, Palimpszeszt. A borítón - Kosziba Klaudia: Memory 2010 így írja magát az Opus 17. száma CSANDA GÁBOR Megjelent a magát a „szlovákiai magyar írók folyóirata” meghatározással ellátó lap idei második száma (OPUS 17), benne két melléklettel, az írószövetség, a Szlovákiai Magyar írók Társasága híreivel (Tájékoztató), valamint a tavalyi év szlovákiai magyar könyvtermésének bibliográfiájával (Szlovákiai magyar könyvek 2011). A folyóiratot négy összeállítás alkotja, elsőként egy paródiablokk. Az így írtok ti című Opus-fejezet, mint ez H. Nagy Péter bevezetőjéből kiderül, annak apropóján szerveződött, hogy épp száz évvel ezelőtt jelent meg Karinthy legismertebb műve. Melyet új fejezetekkel ő maga is folyamatosan tovább írt, az Opus pedig az ezek ihlette és a karika- turisztikus műfajok mai irodalmi mozgásterét reprezentáló darabokból közöl válogatást. Az összeállítás elejére Kiss Tímea tanulmánya került: így írtál Te. Karinthy Ady-paródiáiról. Petrence Sándor versei (valamint a verseihez küldött levele) és Vida Gergely Sikoly (X.) című verse a főszerkesztői bevezető által is különválasztott műfaji eljárások két szemléletes példája: a Pet- rence-opusok jól kivehetően a „komikum felszabadításaként” értelmezhetők, míg a Vida Gergely-vers (M. M. filmjéhez, kézikamerával) inkább „az esztétikai tapasztalat elsajátításának és az idegenség kritikai elismerésének lehetőségét” aknázza ki (lásd pl. első sorát): „Nem kellenek a robusztus képek”. Erdélyi Z. János versei többségükben a karin- thys paródiák mintáját követik (például a Juhász Ferenc- vagy a Kálnoky László-vers jellegzetességeit hasznosítva), miként Nyerges Gábor Ádám paródiái is; a megképződő szerzői beszédmódok és -formák: Juhász Ferenc, Esterházy Péter, Tan- dori Dezső, Kukorelly Endre, Mamo János, Kemény István, Lackfi János, Jónás Tamás, Szvoren Edina. Az Esterházy- paródia (Számtalan mondatok Esti jegyzeteiből) első bekezdése: „Esti azon a délutáni’] épp elefánti minőségében cammogott az állatkertben, a Sinistra körzetet lapozgatva. Hogy ezt most én minek erőltetem, futott át az agyán.” A Kemény István-paródia (Vegyesbolt) első versszaka: „Mondta, lemegy tejért, / reméltem, hoz tejet, / meg kenyeret, olyat, / ami nem lenmagos, / hanem lenmag nélküli, / meg hogy tejet hoz, reméltem. / Azt mondta, lemegy érte, / én ezért reménykedtem benne, / mivel azt mondta, hogy lemegy, / illetve reménykedtem, hogy kenyérért is, / bár azt nem mondta, hogy lemenne.” Ar- damica Zorán szemelvényei verseskönyvet parodizálnak, szövegei tárgyát alcímük is jelzi: Németh Zoltán Állati nyelvek, állati versek c. kötete alapján. Alcímével (írhatta volna: Gazdag József) utal Karinthy művére A hétvége távoli képe című próza. A Fikciók rovatban Mészáros László elbeszélésfüzére (Bűnügyi történetek. Marco Benedetti vizsgálóbíró eseteiből), Százdi Sztakó Zsolt elbeszélése (Az újságíró pokoljárása), valamint Koncz Csilla és Tóth Tímea kisprózái. A Mozgóképekben: Vida Gergely tanulmánya (Műfaj- vírusok, vírusmúfajok. Steven Soderbergh: Fertőzés), Lőrincz Gábor esszéje (Van egy perced?) Andrew Niccol Lopott idő című filmjéről, valamint H. Nagy Péter tanulmánya (Túlvilági [kijhívások. Sagan - Keating). A Palimpszesztben Hegedűs Orsolya tanulmánya (Ynev mint textuális világ. Wayne Chapman Karnevál c. regényének poétikájáról), recenzió Kálmán Gábor Nova című regényéről, végül Hus- hegyi Gábor mutatja be a folyóirat illusztrációinak szerzőjét, Kosziba Klaudiát s értékeli munkáit. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com