Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-27 / 98. szám, péntek
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 27. (Fotók: SITA (2) és TASR) A krasznahorkaváraljai roma telep, valamint Marián Kotleba és híveinek felvonulása a faluban, közvetlenül a vár leégése után Egy helyi vállalkozó ajándékozta el a romatelep alatti telket, amelyet legelőként tartanak nyilván; Kotleba képviselője szerint az lesz belőle Kotleba buldózerrel menne Krasznahokaváraljára Pozsony/Krasznahorkavár- alja. Országos üggyé kezd válni a Krasznahorka vára alatti romatelep sorsa, a földterület egy része ugyanis a szélsőjobboldali minipártot vezető Marián Kotleba tulajdonába került. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Ha Kotleba a faluba jön és provokálni kezd, nem Vállalunk felelősséget azért, hogy milyen állapotban távozik. Ezt üzenik a krasznahorkaváraljai romatelep lakói a Mi Szlovákiánk Néppárt elnökének. Kotleba ma állítólag megjelenik a faluban. Inspiráció Izraelből Mivel a földhivatalban gyorsított eljárásban intézték a tulajdonoscserét, Kotleba már tegnap délutántól tulajdonosként szerepel. A legelőként nyilvántartott földet Szaniszló István helyi vállalkozó neki ajándékozta. Amint a földhivatal átírja a tulajdonlapon a tulajdonos nevét, azonnal felszámolják a romatelepet, jelezte Milan Belička, Kotleba „ingatlanügyi tanácsadója”. „Mindent megteszünk azért, hogy a valós viszonyok megfe- lejlenek a tulajdonjogi helyzetnek” - nyilatkozta Belička. Tavaly Garamszent- kereszten likvidáltatott egy illegális romatelepet az önkormányzat. Belička elmondta, nem ez inspirálta őket, hanem Izrael, ahol fellobogózott buldózerekkel tüntették el az engedély nélkül épített telepeket. A helyi romák feljelentik Kotlebát, mondta Gunár Lajos, a vajda. „Minden tettével a rasszizmust hirdeti, politikai tőkét akar kovácsolni az ügyből” - szól az indoklás. Gunár szerint érthetetlen, miért ajándékozta az előző tulajdonos a telket éppen Kotlebá- nak. „Miért nem a falunak adta, vagy nekünk, ha má mem kellett neki?” - méltatlankodik a vajda, hozzátéve, hogy a múltban a telepen levő házak tulajdonosai már meg akarták venni a telkeket, viszont mindig elakadt a dolog az önkormányzatnál. Kotleba állítólag felbecsültette a telek értékét, egy négyzetméter ára húsz euró. A romák ezt sokallják. Korábban egyébként hetven centért kínálták nekik a telket négyzetméterenként, erre az ajánlatra viszont nem reagáltak, nyilatkozta Kun István, a polgármester helyettese. A tűzvészt ugyan a romatelepről származó gyerekek okozták, de ők integrálódott, vagyis a többségi társadalomba betagozódott romák, akik iskolába járnak, és úgy élnek, ahogy a többi lakos, hangsúlyozta Gejza Milko, Kassa megyei romaképviselő. „A legtöbb faluban a polgármester tudja, hogy nemcsak a saját háza környékével kell törődni, hanem a romateleppel is. Ezt, úgy látszik, Krasznahorkavár- alján elfelejtették” - mondta a képviselő. Milkónak nem kellene beleszólnia olyan ügybe, amit nem ismer, válaszolta Kún István alpolgármester. A telepen vagy kétszáz, engedély nélkül épült téglaház van, körülbelül nyolcszáz lakossal. „A romákra itt nem mint kisebbségre tekintünk, hanem mint velünk egyenlőekre” - teszi hozzá Kún. Emlékeztet, hogy a romatelep tavaly 20 ezer euró értékben vízvezetéket kapott, jelenleg pedig egy 670 ezer eurós projekt készül, utat építenének a faluból a telepre. Nemzetbiztonsági kockázat Alojz Hlina, a parlament védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke biztonsági kockázatnak tartja a krasznahorkaváraljai helyzetet. Tegnap felszólította Marián Kotlebát, hogy ne éljen vissza a helyzettel. A telekkel együtt az új tulajdonos birtokába jutott minden, ami rajta található, figyelmeztet Hlina. „Ezúton szeretném felszólítani, hogy ne zsaroljon senkit, ne éljen vissza a helyzettel, máskülönben lépni fogok” - teszi hozzá Hlina. Kotleba korábban jelezte, azért akarja megvenni a telket, hogy a romatelepet likvidálja. Egyben hozzátette, az új tulajdonos jogait az alkotmány védi, ezt pedig tiszteletben kell tartani. „Most talán az illetékesek is felébrednek, és tesznek valamit a helyzet megoldása érdekében” - véli Hlina. Azt is elárulta, hogy Robert Kaliňák belügyminisztert felkéri egy akcióterv kidolgozására, amely a hasonló feszültséggócokat feltérképezné. Mint mondta, a váralján történtek logikus következményei annak, hogy Szlovákiában egyesek nem tartják tiszteletben a tulajdonjogi viszonyokat. Ma a Híd politikusai is ellátogatnak a községbe, hogy átadják a polgármesternek azt a 20 ezer eurós csekket, amellyel a párt parlamenti képviselői hozzájárulnak a tűz okozta károk helyreállításához. (SITA, TASR, vps) Az emberek tudatosítják, hogy összességében jobban élnek, mint szüleik Nem tud erősödni a középosztály ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ami anyagi helyzetünket illeti, Európa kevésbé elégedett polgárai közé tartozunk, annak ellenére, hogy az utóbbi időben kevésbé korlátoztunk kiadásainkat - derült ki a Cetelem pénzügyi társaság átfogó, a középosztály hangulatát feltérképező felméréséből, amelyet 12 ország 6500 polgárának bevonásával készítettek. Szlovákia polgárainak mindössze 35%-a elégedett anyagi helyzetével, ennél alacsonyabb mutatót csak Csehországban (33%), Lengyelországban (21%) és Magyarországon (13%) mértek. A nyugat-európai átlag 54 százalék, ezen belül a németek és a britek kétharmada elégedett a helyzetével. Másrészt mindössze a lakosság 18%-ának kellett az utóbbi 12 hónapban érdemben visszafognia kiadásait, ami valamennyi ország közül a legalacsonyabb mutató, beleértve Németországot és Franciaországot is. E téren Magyarország a sereghajtó, ahol a megkérdezettek 83%-a kényszerült jobban takarékoskodni, ami még a Nemzetközi Valutaalap mentőövőre szoruló Portugáliánál is riasztóbb mutató (a luzitánok 69%-a kénytelen visszafogni kiadásait). Németországban a legbizakodóbb a fogyasztói hangulat, legkevésbé pedig a pénzügyi mentőcsomagokra szoruló dél-európai országokban és Magyarországon. Szlovákia az európai átlagnak felel meg. Flavien Neuvy, a Barometer Cetelem jelentés menedzsere szerint az európai középosztály 37 százaléka érzi úgy, hogy valamelyest javult az anyagi helyzete az utóbbi 10 évben, 17 százaléka szerint stabilizálódott, viszont 46 százalék szerint romlott. A polgárok főleg a gazdasági tényezőkre panaszkodnak, az inflációra, továbbá arra, hogy nem nő a fizetésük. Másrészt az emberek tudatosítják, hogy összességében magasabb életszínvonalon élnek, mint szüleik: 72 százalék szerint kényelmesebb lakásban, 84 százalék szerint pedig jobb felszereltségű háztartásban. Ami a jövőt illeti, másképpen gondolkodik a kelet-közép-eu- rópai középosztály és másképpen a nyugat-európai. Régiónkban úgy hisszük, hogy nagyobb munkatempó árán javíthatjuk anyagi helyzetünket, Nyugat-Európában viszont már csak az a cél, hogy a jelenlegi életszínvonalat meg tudják őrizni. Szlovákiában a megkérdezettek 62 százaléka vallja, hogy több munkával javíthat anyagi helyzetén, 59% pedig a takarékosságban látja a megoldást. A francia BNP Paribas bankhoz tartozó Cetelem a visegrádi négyek régiójában, továbbá Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Romániában és Oroszországban mérte fel a fogyasztók hangulatát. (shz) Aki a szakmában próbál meg elhelyezkedni, az ingázásra kényszerül majd Külföldre távozik a Dräxlmaier ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. Óriási problémát jelent majd a térség számára a Dräxlmaier kábelgyártó cég távozása. Nincsenek hírek arról, hogy a városban vagy a közelben nagyobb munkáltató telepedne le a közeljövőben, így az elbocsátott 620 alkalmazott közül sokan arra kényszerülnek majd, hogy a napi ingázást vállalva a főváros közelében vagy a határ túloldalán találjanak munkát. Szociológusok szerint ez Szlovákia- szerte egyre elterjedtebb jelenség, aminek sok esetben a családi élet-látja a kárát. „A munkahivatal alkalmazottai készen állnak arra, hogy akár individuálisan segítséget, szaktanácsadást nyújtsanak a munkahelykeresőknek” - tette hozzá Marianna Lelkesová, a dunaszerdahelyi munkahivatal szóvivője. A tömeges elbocsátás hátterében értesüléseink szerint a vállalat gyártórészlegének (Illusztrációs felvétel külföldre történő áthelyezése áll; lapértesülések szerint a vállalat Európán kívül telepedne le, ahol jóval olcsóbb munkaerőt talál. Rimaszombat hat éve pórul járt A várakozások ellenére 2006-ban a Dräxlmaier mégsem Szlovákiában, konkrétan Rimaszombatban terjeszkedett tovább, hanem egy romániai telephelye mellett döntött. A gömöri város akkor mintegy 700 millió koronás beruházástól és 1200 új munkahelytől esett el, holott a német cég letelepedéséről hosszas tárgyalások zajlottak, előszerződést is aláírtak. A város a beruházó kérésére földterületet biztosított, a parcellát közművesítette, majd azt kedvezményes áron adta el a német cégnek. Az viszont a logisztikai körülmények megváltozására, üzleti érdekeire és kedvezőbb befektetői támogatásra hivatkozva Romániát választotta, tehát nem tartotta elégségesnek a város és az állam által kínált támogatást és kedvezményeket, (la, ú)
