Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-26 / 97. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 26. Közélet 3 Egyre többen iskolákat, kisebb polgári társulásokat, állatmenhelyeket támogatnak Április 30-ig még felajánlható az adónk két százaléka Pozsony. A 2 százalékos adófelajánlás lehetőségével viszonylag kevesen élnek, ennek legfőbb oka talán a kényelem, illetve az, hogy az emberek bármilyen plusz papírmunkától ódzkodnak. SÁNDOR RENÁTA Holott ha adónk két százalékát felajánljuk valamilyen szervezetnek, nem kerül sem időbe, sem túl sok adminisztrációba. A cégek és az alkalmazottak is az adóbevallásban nyilatkoznak arról, akamak-e üyen módon adakozni valamely szervezet, nonprofit társulásjavára. A jogi személyeknek, egyéni vállalkozóknak és az adóbevallást önállóan készítő alkalmazottaknak ezt március 31-éig meg kellett tenniük. Az április 30-ei határidő azokra az alkalmazottakra vonatkozik, akik helyett a munkáltató végezte el az adóbevallást. Nekik egy nyilatkozatot kell leadniuk az adóhivatalban. Szakemberek közt sokszor felmerül a kérdés, érdemes-e fenntartani a 2 százalékos adófelajánlás rendszerét, hiszen általában olyan nagy alapítványok kapják a pénzt, amelyek máshonnan is jelentős támogatáshoz jutnak. Egyre inkább jellemző azonban, hogy sokan például helyi kezdeményezések vagy a helyi iskola, óvoda, javára ajánlják fel a 2 százalékot. A dolgozó szülők úgy gondolják, ezzel gyermeküket támogatják. Egyre többen ajánlják fel adójuk két százalékát kórházaknak, a beteg gyerekek gyógyítására alakult civil kezdeményezéseknek vagy állatmenhelyeknek. 2006 őszén, az első Fico- kormány megalakulásakor a két százalékos felajánlás léte A Sloboda zvierat állatvédő szervezetet is sokan támogatták adójuk 2 százalékával - tavaly csaknem 174 ezer eurót kapott (Pavol Funtál felvétele) Gyakori megfontolás: a szülő az iskolának adja a pénzét (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) hosszú ideig veszélyben forgott, a kormány több - a civil szervezetek számára hátrányos - korlátozást is tervezett. A legsúlyosabb az lett volna, hä a jogi személyek-vagyis a cégek, vállalatok - számára teljesen megszűnt volna ez a lehetőség. A pénzügyminisztérium korlátozni akarta a felhasználást is: a szervezetek nem költhették volna az így szerzett pénzt például oktatási, környezetvédelmi vagy emberjogi projektekre. A nonprofit szervezetek kamA legnagyobb támogatást kapott szervezetek 2011-ben Szervezet összeg (euró) 1. Nadácia SPP 2 621 561 2. Nadácia Slovenská sporiteľňa 1 053 006 ~3ľ~ Nadácia Ponds 1 022 614 4. Nadácia VÚB 863 462 5. Nadácia Tatra banky 740 278 6. Nadácia Intenda 507 001 7. Dobrý anjel 492 546 8. Plamienok 480 135 9. Nadáda Mondi SCP 330 996 10. Nadácia ZSNP a Slovalco 275 228 Forrás: rozhodni.sk pányának köszönhetően azonban csak kis mértékben változott a szabályozás: a legalacsonyabb felajánlható összeg az addigi 20 korona helyett 100 korona lett. A támogatás jelentős részét ma is a nagy alapítványok kapják, az első tízbe általában a nagyvállalatok mellett működő alapítványok kerültek. Ä törvény a támogatott szervezetekkel szemben is szabott feltételeket: legkésőbb a következő év május 31-éig nyilvánosságra kell hozniuk, hogy mire költötték a támogatást. Idén május 31-éig tehát azt kell nyilvánosságra hozniuk, hogy a 2011-ben kapott támogatást mire fordították. Az idén nekik juttatott összeget még ebben az évben el kell költeniük, ha ez nem sikerül, akkor a fennmaradó részt vissza kell fizetniük az államnak. Azoknak a szervezeteknek, amelyek 33 193,92 eu- rónál nagyobb összeget kaptak, független könyvvizsgáló céggel is ellenőriztetniük kell az elszámolást. Az alkotmánybíróság bármeddig ülhet a Híd tavaly októberi beadványán Húszezren a kettős állampolgárságért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Komárom. Vagy húszezer aláírást sikerült összegyűjteni a kettős állampolgárság intézményét támogató petíciós akció keretében. Az íveket a belügyminisztériumba küldik a szervezők, várhatóan a jövő héten, miután a parlament bizalmat szavaz a Fico-kormánynak. Az összesítés folyik, a begyűjtött aláírások pontos száma még nem ismert, árulta el Boldoghy Olivér, a petíciós bizottság tagja. Bár a húszezer aláírás semmire nem kötelezi a belügyet, társadalmi nyomást gyakorolhat az illetékesekre, magyarázta az aktivista a Bumm hírportálnak. Boldoghy úgy véli, ha az állampolgársági törvény bejelentett módosításánál az állandó lakhelyen kívül szempont lesz az adott országban folytatott vállalkozói tevékenység vagy a tanulmányok, már megérte aláírásgyűjtésbe fogni. A kezdeményezést civilek és a Via Nova ICS tagjai indították tavalyszeptember elején, a kettős állampolgárság kapcsán szervezett komáromi szimpátiatüntetésen. Az állampolgársági törvény módosítását az elsők között terjesztik a parlament elé, jelezte a múlt héten Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter. A törvényhozó testület kedden ül össze. Közben az alkotmánybíróság döntésére is várnak az érintettek, amelyet a Híd kezdeményezett. Ha ez kimondja, hogy a 2010-es szlovák állampolgársági törvény alkotmány- ellenes, a sértetteknek vissza kellene kapniuk elvesztett szlovák állampolgárságukat, véli Gál Gábor, a beadvány elindítója. „Az új törvénynek számolnia kell majd azzal, amit mi is sérelmeztünk a beadványunkban, ez pedig a diszkrimináció” A petíciós akciót a tavaly szeptemberi komáromi nagygyűlésen indították el Boldoghyék (TASR-felvétel) hangsúlyozza a Híd képviselője, hozzátéve, hogy az új jogszabály nem lehet retroaktív, vagyis nem vonatkozhat azokra, akik a hatályba lépése előtt vesztették el szlovák állampolgárságukat. ,Akik eddig elvesztették, azoknak az új törvény lehetőséget adhat arra, hogy valamilyen minimális formalitás mellett visszakapják”-véli Gál. A képviselő egyébként nemrég felkereste Boldoghyt, és helyzetjelentést ígért neki az alkotmánybíróságról. „Ez magánjellegű beszélgetés volt” - hárította el ezzel kapcsolatos kérdésünket Gál. Egyben hozzátette, lehetetlen megjósolni, hogy mikor foglal állást az AB a tavaly októberben benyújtott indítvány kapcsán. „Sajnos egyelőre nincs újdonság” - mondta lapunk kérdésére. Egyben emlékeztetett, a múltban voltak ügyek, amelyeket az alkotmánybíróságjóval hosszabb ideig elemzett, például az autópályák alatti telkek állami kisajátí- tásánakügyét. (vps) HOGYAN UTALJUK AT A 2%-OT? A jogi személyek és az adóbevallást önállóan készítő természetes személyek adóbevallásukban, március 31-éig nyilatkozhattak arról, milyen szervezetnek kívánják felajánlani adójuk 2%-át. Alkalmazottak esetében, akik helyett az adóbevallást a munkáltató készítette el, a nyilatkozat leadási határideje április 30. A pontos eljárás a következő: ♦ Legkésőbb február 15-éig kérniük kellett munkaadójuknál az adóelszámolás elkészítését. Ha ezt elmulasztották, adóbevallást kellett készíteniük, ebben az esetben a 2% tekintetében is az adóbevallást készítőkre vonatkozó szabályok alapján kellett eljárniuk. ♦ Az adóelszámolás elvégzésével egy időben kérnie kellett munkaadóját, hogy állítsa ki az Igazolás az adó befizetéséről című nyomtatványt. ♦ Ebből megállapítható a befizetett adó összege és a befizetés dátuma, így kiszámítható az adó két százaléka; az alkalmazott csak akkor élhet a támogatás lehetőségével, ha a két százalék több mint 3,32 euró. ♦ A felajánlás megtételéhez szüksége van a Nyilatkozat (Vyhlásenie) című űrlapra, ezen fel kell tüntetnie a kiválasztott szervezet adatait és a két százalék összegét. ♦ A felajánlás összege lehet alacsonyabb is az adó két százalékánál, de mindenképpen többnek kell lennie 3,32 eurónál. ♦ Az alkalmazottakra is ugyanaz vonatkozik, mint a természetes személyként adózókra: csak egy szervezetet támogathatnak. ♦ A kitöltött Nyilatkozatot az Igazolás az adó befizetéséről (Potvrdenie o zaplatení dane) című nyomtatvánnyal együtt áprüis 30-áig kell eljuttatni a lakóhely szerint illetékes adóhivatalba. ♦ Az adóhivatalnak a feltételek betartása esetén 90 napja van arra, hogy átutalja az adófizető által meghatározott összeget a kiválasztott szervezet számlájára. ♦ A Nyilatkozaton szereplő Év mezőbe a 2011-es évet tüntesse fel. ♦ Az adófizető az adóhivatalnak fizeti be az adó teljes összegét, a hivatal utalja tovább a 2 százalékot a szervezet számlájára. ♦ A szervezet nyüvántartási számát (ICO) a megfelelő mezőbe, balra rendezve kell beírni. Kemény javaslattal állt elő a szakszervezet Elvennék az állami pénzt a magániskoláktól ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Négyezer tanár fizetése múlhat a kormányprogramon. A pedagógus-szakszervezetek (OZPŠaV) ugyanis azt javasolják az oktatásügyi minisztériumnak, hogy vonja meg az állami támogatást a nem állami fenntartású oktatási inzézményektől, elsősorban a magániskoláktól. Azt szeretnék, ha Dušan Čaplovič (Smer) beépítené a javaslatot a kormányprogramba. A szakszervezet szerint nem fér, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben azokat az iskolákat is dotálja az állam, amelyek pénzt kémek a diákoktól az oktatásért. „Mi csak a rendszer hibáira próbálunk rámutatni” - érvel Pavel On- dek, a szakszervezeti szövetség elnöke. Ha teret adnak is a javaslatnak, tisztázni kellene például, hogy az új szabály csak azokra az iskolákra vonatkozzon-e, ahol van tandíj. Nálunk is léteznek ugyanis magániskolák, ahol ugyanúgy ingyenes az oktatás,mint az állami iskolákban, csupán a tulajdonos magánszemély. On- dek szerint csak azokat az iskolákat fosztanák meg az állami dotációtól, amelyek tandíjat kémek. Az elképzeléssel nem ért egyet a magániskolák képviselői mellett a tanárkamara, és az említett szakszervezetek tagjainak egy része sem. A magániskolákat tömörítő szervezet szerint a közoktatási törvény garantálja az iskolák esélyegyenlőségét az állami finanszírozást illetően. „Ez épp azért van a törvényben, hogy elejét vegye bármiféle hátrányos megkülönböztetésnek” - figyelmeztet Saskia Repčíková, a tömörülés elnöke. Hozzátette, felszólította .Ondeket a javaslat visszavonására. Ondek ugyanakkor azzal érvel, hogy jelenleg az állami iskolák , vannak hátrányban, azok ugyanis nem kérhetnek tandíjat, míg a magánkézben levő iskolák több esetben tandíjat kérnek, vagyis profitot termelnek. Közben egy adott településen megszűnhet az állami iskola, míg a magániskola működik. Repčíková emlékeztet, hogy a szakszervezet feladata a pedagógusok érdekeinek védelme, az iskolák pedig az államtól kapott pénzt kötelesek az egyéb, működési költségek mellett a tanárbérekre fordítani. A szóban forgó szakszervezetnek ráadásul tagja sok olyan pedagógus is, aki magániskolában tanít. A magániskolák kimutatása szerint a változás 3863 pedagógust, 1280 nem pedagógus iskolai alkalmazottat és 119 szak- asszisztens érintene, ennyien dolgoznak ugyanis a hazai magániskolákban. Az oktatásügyi minisztérium egyelőre hallgat. Csak a kormányprogram elfogadása után véleményezik nyilvánosan az elképzelést, nyüatkozta Michal Kaliňák, a tárca szóvivője. (SITA, TASR, vps)
