Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-25 / 96. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 25. www.ujszo.com Pozsonyban es Budapesten a The Prodigy Jönnek a techno ősapái JUHASZ KATALIN Aki még nem látta élőben az elektronikus zenei színtér egyik meghatározó csapatát, a Prodigy zenekart, 27-én pénteken Pozsonyban, 28-án szombaton pedig Budapesten pótolhatja ezt a hiányosságot. Magyarországon rengetegszer léptek már fel (először 1996-ban a Sziget Fesztiválon), nálunk ez lesz a negyedik koncertjük. Már az is szinte hihetetlen, hogy a brit zenekar első albuma, az Experience húsz évvel ezelőtt jelent meg. Az pedig felettébb dicséretes, hogy a régebbi dalok sem avultak el, ma is hatnak. Szóval Liam Howlett „hangmágus” jócskán megelőzte korát. Szerzőként és producerként annak idején kisebb forradalmat robbantott ki az elektronikus zenében, és sikerült neki a lehetetlen is: egy táborba terelni a rockereket és a dance stílus híveit. A Prodigy eddig öt stúdióalbumot és egy koncertlemezt jelentett meg. Az elektro-stüusok ismerői több korszakukat különböztetik meg - a pszichedelikus rave-től a breakbeaten át az elektro-punkig -, a laikusok megelégszenek azzal, hogy sodró lendületű, főleg a gitárhangzást megújító, punkos-zú- zós, kísérletező, kompromisszummentesen szórakoztató zene jellemzi őket. Howlett szerzeményeit egyébként számos videojátékban, tévéműsorban és mozifilmben is felhasználták, a Prodigy-klipek pedig gyakran billegtek a betiltás határán. A Smack My Bitch Up című 1997-es slágerhez készült videoklipet például szigorúan csak az éjszakai órákban sugározta az MTV, akkor is csak a cenzúrázott verzió mehetett adásba. Tavaly World- sonFire címmel napvilágot látott az első koncert-DVD is, ami azért fontos, mert a tekintélyes Mixmag minden idők legjobb dance-koncertzenekarává választotta a Prodigy-t. Ráadásul nem a zenei szakemberek, hanem az olvasók szavazatai alapján lettek elsők, ami még értékesebbé teszi a győzelmet. Ha szerencsénk van, a készülőben lévő új albumról is hallhatunk némi ízelítőt a hétvégén. Ezen a lemezen régóta bütykölnek már, és várhatóan csak jövőre jelenik meg, de a tagok minden eddiginél ütő- sebb hangzást ígérnek. Keith Flint munka közben (Képarchívum) A Prodigy legbotrányo- sabb klipjét megnézhetik az ujszo.com-on. A Prodigy jelenleg trió-formában zúz, Liam Howlett a szintetizátorok, kütyük és elektronikus dobok mögött foglal helyet, Keith Flint frontember a színpadon rohangál és kiabál, Maxim pedig MC-ként működik közre. Kíváncsian várjuk, mivel kápráztatnak el. Prága és Budapest tovább verseng, a külföldi produkciók zöme ebben a két városban forog Pénz beszél, stáb dolgozik Nem szűnik a versengés Prága és Budapest között. Legalábbis ami a külföldi produkciók megnyerését illeti. A hollywoodi filmstúdiók két legfontosabb keleteurópai forgatási helyszíne ugyanis a minden igényt kielégítő cseh és magyar főváros. SZABÓ G. LÁSZLÓ De vagy ez, vagy az. Prága vagy Budapest? Budapest vagy Prága? Ez itt a kérdés évek óta. Hogy melyik város kapja a nagyobb, több pénzt hozó, világraszóló produkciót, amely a legjobb reklámot biztosítja az országnak. Budapest továbbra is vezet. A belvárosi terek, fő közlekedési ütőerek, a félreeső, hangulatos utcák hol Buenos Airest (Evita), hol a 19. századi Párizst (Bel Ami), hol Baltimore-t (A holló) „alakítják”, s olyan sztárok mögé húznak valós kulisszát, mint Madonna és Antonio Banderas, Robert Pattinson és Urna Thurman, vagy John Cusack. De Budapest hírét növeli A rítus is, amelynek rendezője az anyagi ágon magyar származású svéd rendező, Mikael Hafstrom, aki Anthony Hopkinst csábította Magyarországra, hiszen a filmnek csak a kisebb része forgott Rómában, a nagyobb részt Foton, a budai Várban, a Szent István téren és az alcsúti arborétumban vették fel. Pattinson Bel Amija az Egyetem téri templomban mondta ki a boldogító igent, a Keanu Reeves főszereplésével készült 18. századi szamurájmozihoz, a 47 Roninhoz Bradley Cooper favágó lesz egy egész japán falut építettek fel - budapesti stúdióban. Channing Tatum a budai hegyekben vívta meg a római kori Britanniában rá mért csatát Kevin Mcdonald A sas című filmjében. Brad Pitt a Kémjátszma óta szinte már hazajár Budapestre, hiszen Angelina Jolie-t is ide kísérte el A méz és vér földjén című háborús szerelmi dráma forgatására, amelyben egyetlen perc erejéig ő is feltűnik. Néhány hónappal később pedig már egy zombifilm főszereplőjeként tért vissza. Ez az elmúlt két év külföldi hozadéka. (Képarchívum) Nemrég Milla Jovovich dolgozott Budapesten a The Winter Queen című filmben, majd Hugh Jackman és Antonio Banderas repülte át az óceánt egy Pesten készült reklámfilm miatt. Prága a legjobban mégsem ez utóbbi lehetőségek elszalasztását sajnálja, hanem a Die Hard ötödik részének itteni forgatását. Az eredeti tervek szerint Csehországban készült volna a film, ám a csehek nem tudták garantálni a költségek húsz százalékos visszatérítését. A produkció ezért úgy döntött: Budapesten ver sátrat, ami a film főszereplőjét, Bruce Willist is meglepte, hiszen John McClane szerepében a prágai sikátorokat járhatta volna. Prága pedig, mint többször is nyilatkozta: a legkedvesebb helyeinek egyike. Bár a Die Hard ötödik része Moszkvában játszódik, a több hónapig tartó forgatás kilencvenkilenc százaléka Budapesten zajlik majd. Kiszivárgott információk szerint 14 milliárd forintot költ majd a produkció Magyarországon, ám ami még ennél is komolyabb „bevétel”: a Die Hard azt is megmutatja majd a nemzetközi szakmának, hogy Budapesten egészen nagy és rendkívül bonyolult, veszélyesjelenetekben gazdag filmek is születhetnek. Enyhe vigasz a cseheknek: a Snowpiercer című koreai-ame- rikai-francia produkció és a Serena című amerikai kalandfilm stábja Prágát választotta. Ez utóbbi a múlt század húszas éveiben, Észak-Karolina favágói között játszódik. Rendezője Susanne Bier, aki az Egy jobb világ című alkotásáért 2010-ben a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját kapta, két főszereplője Bradley Cooper (Csúcshatás, Másnaposok, Valentin nap) és Jennifer Lawrence (Az éhezők viadala), Hollywood két, nagy rajongó- tábort mozgató sztárja. A stáb Prága közelében egy egész favágótábort épített fel, odébb egy amerikai kisvárost pályaudvarral. A költségek nagysága sem mellékes: a Serena 200 millió cseh koronát penget az ország kasszájába. Az aranyhalat azonban ismét Budapest fogta ki. Bruce Willis több hónapon át élvezheti a magyarok messze földön híres vendégszeretetét. Könyvek a „papíron túl” Dunaszerdahely. Az Ambroozia című, győri székhelyű internetes irodalmi lap, valamint az AmbrooBook Kiadó folyóirat- és könyvbemutatójára invitálja az érdeklődőket a Szlovákiai Magyar írók Társasága. Bende Tamás Egy csendélet kellékei, Horváth Veronika Kóborlátás, Mechiat Zina Andersen megszökött, valamint Mészáros Urbán Szabó Gábor Bábelgép című vadonatúj könyveit a kötetek szerkesztői mutatják be, név szerint Szálai Zsolt, Sütő Csaba András, Király Farkas, Vincze Ferenc. Á „papíron túli” könyvek elektronikus formátumban, e-könyvként kaphatók. A Kodály Zoltán Alapiskola diákjai műsorral kedveskednek az egybegyűlteknek. Helyszín és időpont: Art- he Cafe (Vállalkozók Háza) április 26., 18 óra. Az est házigazdája Poór Marianna. (juk) Tanya Wexler sugárzó vígjátékot rendezett a női emancipációról, ám mindenekelőtt egy igazi női „dologról" Hisztériakezelés robbanó viktoriánus romantikával Dr. Mortimer Granville (Hugh Dancy) itt még nem a hisztériát gyógyítja (Fotó: Magic Box) TALLÓS1 BÉLA Hát ez nem semmi! Egy igazi taposóakna. Az ember halad a Hisztéria történetével szolid szép kosztümös romantikát remélve (ezt kap is), ám egyszer csak, bumm. Robban egy nagyot ez a szemet kápráztatóan, szép angol viktoriánus képekben, de unalmasan csordogáló történetfolyam. Ez a rejtett akna, talán a tizenötödik perc környékén az, ami ezt a filmet az ámulattól szájtátva csodálható, sikamlós mozivá teszi. Ez az, amiről egy filmajánlóban hallgatni kell. Ez az akna az, amit nem szabad felrobbantani, hagyni kell, hogy filmnézés közben robbanjon. Nem szabad ajánlóban hatástalanítani, mivel erről a robbanószerkezetről bármit is tudva (vagyis ha kifejteném, hogy pontosan mi is ez a robbanószerkezet), már nincs ámulattal bénító hatása annak, amit majd látunk a moziban. Azért se szabad ezzel kapcsolatban bármit is elárulni és megtudni előre, mert miután ez az akna (hangsúlyozom, nem egy földbe ásott aknáról van szó) felrobban, teljességgel kiszámítható a film, ha nem írta volna meg a forgatókönyvíró, írhatná akár a néző is. Ez, vagyis az események kiszámíthatósága, azonban egyáltalán nem rontja a szórakozást. És ez a lényeg, mivel ez a film nem akar lényegesen többet, mint robbantva szórakoztatni. Na, jó, esetleg ezt-azt kifejteni az emancipációról - ám azt, amit a női egyenjogúságról elmond, jóformán betéve tudjuk a klasszikus angol irodalomból. Ez a film erről a rejtett taposóaknáról szól. Ennek az aknának a töltete pedig a hisztéria, pontosabban a női hisztéria és annak, az operairodalmat is megszólaltató, speciális kezelése. (Nem ismerem a szakirodalmat, hogy van-e speciálisan elkülöníthető férfihisztéria. Az azonban tény, hogy némi homályos utalás van a filmben arra, hogy létezik. Akkor viszont arról is érdemes lenne hasonló „taposóaknával” manipuláló mozit forgatni.) Bájos a sztori dr. Mortimer Granville (Hugh Dancy) gyógyítaná a súlyos betegeket, de a felettesei nem nézik jó szemmel, hogy az orvostudomány vívmányaival kíván élni a kezelések során. Az utcára kerül. S csak nagy nehezen talál rá Dr. Robert Dalrymple-re (Jonathan Pryce), aki a női hisztéria kezelésének specialistája. Az ifjú Granville azonban továbbfejleszti Dalrymple doktor módszerét, mégpedig az elektrotechnika területén kísérletező barátja, Lord Edmund St. John- Smythe (Rupert Everett) egyik elektromos szerkezetének köszönhetően - na és ez az a bizonyos bomba. A robbanásától nem kell félni, ellenkezőleg, zavartalan szórakozást nyújt. A Hisztéria című film előzetesét megnézhetik az ujszQ.com-on.
