Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-24 / 95. szám, kedd
16 TÉMA FOCITIPP ■ 2012. ÁPRILIS 24. www.u]szo.com Hemingway háborúja Roppant érdekes olvasmány George F. Hemingway pepsifocis blogja, amelyben a Honvéd tulajdonosa időről időre megosztja nézeteit a publikummal. Kemény ember, karakán véleménnyel, néha egyet is értünk az értékelésével. Urbán Flórián nyilatkozatát - melyben a Vasas egykori edzője á bun- dázó futballistákat mentegette - például a következőképpen kommentálta: „Az igazságtartalma körülbelül annyi, mint azé a bankrablóé, aki azt nyilatkozta, hogy azért rabolta ki a bankot, mert nem volt pénze”. Hemingway fején találta a szöget. De aztán rögtön fel is sziszszentünk, amikor tovább olvasgattuk a kispesti klubtulaj bejegyzéseit. Hemingway fő ellensége az újságíró, aki nem látja a fejlődést, és a magyar futball rossz hírét kelti. A kispesti tulajdonos a multikkal sincs kibékülve, nem érti, hogy a már-már idilli viszonyok ellenére a multik miért nem támogatják az NB I-es klubcsapatokat, pedig „a magyar fútballpályákon rend van, a stadionokat elkezdték szépítgetni, építgetni” és így tovább. Pedig a válasz pofonegyszerű. Talán azért nincs támogatás, mert a lehetséges szponzorok is ugyanazt látják, amit minden futballszurkoló: ürességtől kongó lelátókat, kétségbeejtő- en gyenge focit. S futball helyett csalást. Hónapok óta erről szólnak a hírek, magyar focistát egy ideje gyakrabban látunk rabpórázon és bilincsben, mint gólhelyzetben. Másfél hete éppen egy Újpest—Honvéd mérkőzésen harsant fel a „Tippmixcsalók, tippmixcsalók!” rigmus, s a kispesti ultrák a szünetben otthagyták a stadiont, a végeredmény sem érdekelte őket (Újpest-Honvéd 2-0). Hemingway rögtön ellentámadásba lendült, szerinte a szurkolók „paranoid tippmix fantáziában élnek”, és ők azok, akik szégyellhetik magukat. A kispesti klubtulajdonos a szurkolók sértegetésével alaposan túllőtt a célon. Hemingway elfelejti, hogy a klub, az edző és a játékos legfontosabb feladata kiszolgálni a csapat szurkolóit, akik fizetnek azért, hogy megnézzék kedvenceiket. Belépőjegyet vesznek, klubcímeres mezt vásárolnak, és pénzt, fáradságot nem kímélve vidékre is elkísérik a csapatot. Alázatos játék és köszönet járna nekik ezért - nem pedig sértegetés. Főleg nem olyan teljesítmény után, amit a Honvéd mutatott Újpesten. Hogy ezek után a szurkoló „tippmixcsalózik” a lelátón? Hát, istenem, ez a véleménye a látottakról. „Sosem leszünk elegen egészen addig, amíg meg nem töltjük a stadiont” - írta egy másik blogbejegyzésében Hemingway. Ha így folytatja, a Kispest stadionja inkább kiürül. Kiss Tibor Noé Mit csináltak a futballból... (Egy kihagyott kispesti tizenegyes utózöngéi) • • Ö sszefoglaljuk az elmúlt másfél hét kispesti eseményeit, különböző nézőpontokból: megszólal a tulajdonos, és megszólalnak a szurkolók is. Tanulságos történet. A meccs: Újpest-Honvéd Az Újpest 2-0-ra j nyert a Honvéd ellen, bohózatba illő gólokkal. „A hazai győzelemért igen sokat tett a vendégvédelem” - írta a meccsről szóló tudósításában a Nemzeti Sport. Az első gólnál a kifutó kispesti kapus (Kemenes) egy újpesti játékoshoz rúgta a labdát, aki az üres kapu felé ívelt, a hátráló hátvéd (Boris) pedig „teljesen érthetedenül” (forrás: NS) rossz ütemben ugrott fel fejelni, így nem érte el a kapuba hulló labdát. A második újpesti gólt pedig tömören kommentálta a sportnapilap tudósítója: „Kabaré!” Ezt a kabarét a kispesti szurkolók egy része már nem látta, nekik már az is sok volt, hogy saját játékosuk, Ivancsics Gellért csúnyán kihagyott egy 11-est (több méterrel lőtte fölé a labdát), úgyhogy elhagyták a szektorukat. „A mécsesét ne add el, soha ne add el” - ezt énekelték. Hemingway megszólal George F. Hemingway kispesti klubtulajdonos a pepsifoci.hu oldalon vezetett blogjában az „alacsonyabbak legalacsonyabbja” jelzővel illette a nemtetszésüknek és elkeseredésüknek hangot adó kispesti szurkolókat: „Tegnap este csapatunk becsületes, ha nem is sikeres küzdelem után 2:0 arányban alulmaradt az Újpest csapatával szemben [...]. Pár héttel ezelőtt még hősként ünnepelték a szurkolók Gégét, azaz Ivancsics Gellértet, mert 3 sikeres tizenegyes rúgásával 6 ponthoz segítette csapatunkat. Tegnap az Újpest ellen kihagyott egy büntetőt. [...] A történések után a szurkolók egy része kiabálni kezdett: »tippmix csalók«, miközben az ordítozok egy része el is indult hazafelé. Tehát meggyanúsítottak játékost, játékosokat azzal, hogy tisztességtelenül viselkedtek S most akkor mindannyiunknak el kell gondolkodnia, hogy másnap reggel kinek vagy kiknek kell szégyenkeznie. Azoknak, akik minden erőfeszítésükkel azon voltak, hogy csapatuk győzzön, még akkor is, ha egy szerencsédenül elvégzett tizenegyes vagy ordító védelmi hibák miatt ez nem sikerült? Azoknak, akik nagyon szeretnének minél előrébb végezni a bajnokságban, hogy örömet szerezzenek a szurkolóknak, és gyarapítsák saját, a klubtól kapott bevételüket? Azoknak, akik a 4. helyen állnak az OTP Bank Ligában, mely helyezés sok év után a legjobb a Budapest Honvéd részéről? Azoknak, akik rendkívül egységesen kiállnak a klubért, és csapattársaikért, és kiváló edzésmunkával készülnek a mérkőzésekre? Vagy [...] azoknak, akik egy elhibázott büntető után csalást kiáltanak? Azoknak, akik védelmi hibák után saját játékosaikat szidják? Azoknak, akik paranoid tippmix fantáziában élnek, mert nem tudják megkülönböztetni a bűnözőket a hibázóktól? Azoknak, akik semmit sem tudnak megtanulni, csak az ellenfelet, saját játékosaikat vagy a játékvezetőt ócsároló primitív, obszcén rigmusokat? [...] Azoknak az állítólagos szurkolóknak, azoknak a napfénylovagoknak, akik csak akkor szurkolnak, ha csapatuk legalább két góllal vezet? [...] A Budapest Honvéd egy nagyon tisztességes csapat, amely tisztességes játékosokból áll. [...] Akik ártadan embereket rágalmaznak, támadják saját csapatukat, és ország-világ előtt próbálják lejáratni azokat, akik az ő szórakozásukat próbálják elősegíteni, az alacsonyak legalacsonyabbja kategóriába tartoznak. Azokhoz pedig, akik tegnap ocsmány, hamis, megala- pozadan, meggondoladan, sértő, a mi valódi szurkolónkhoz méltatlan, primitív üvöltésükkel lepték el a Szusza Stadiont, csak ennyit mondanék: szégyelljék magukat! De nagyon.” A szurkoló válaszol Blogbejegyzés a www.1909.hu kispesti szurkolói weboldalon: „Hogy paranoiásak lennénk? Még az is lehet. De kérdezem én, ez kinek a hibája? Tehetünk mi róla, hogy imádott játékunk még jobban imádott és tisztelt képviselőiről széles e világon derül ki, hogy bizony nem csak a zöld gyepen játszanak nagyot? A mi hibánk-e, hogy a számunkra a világ legnagyobb csapatának nem egy meccsét vizsgálja külföldi és hazai rendőri szerv? Mi tehetünk róla, hogy olyan meccsekről röppenek fel a bűnügyi hírek, ahol örömünkben együtt nevettünk, vagy bánatunkban egymást vigasztaltuk? [...] És a kérdések sorát hosszasan lehetne folytatni, választ úgysem kapnánk rá.” A szurkoló válaszol, II. Nyílt levél George F. Hemingway úrnak, az 1909.hu szurkolói oldalon: „Tudtuk, hogy Ön üzleti vállalkozásként tekint a Kispestre, de abban bíztunk, hogy tisztességes eszközökkel igyekszik profitot termelni. Elismeréssel, és örömmel nyugtáztuk az erőfeszítéseit az utánpódás akadémia terén, de sokszor értheteden volt számunkra az NBl-es csapattal kapcsolatos politikája. Nem értettük, hogy ha egy játékos arra a szintre jut, hogy valóban a csapat eredményességét segítheti, miért igyekszik azonnal szabadulni tőle, nem értettük, hogy miért vesz olyan labdarúgókat, akik a laikus számára is nyilvánvalóan nem érik el a másodosztály szintjét sem. A legutóbbi írása azonban arra enged következtetni, hogy más szempontokat vesz figyelembe az első csapat játékoskeretének kialakításában. Jó katonák kellenek, akik ha kell, tudnak veszíteni, akár egy kiesés szélén álló csapat ellen is. Mivel Mi itt voltunk húsz évvel ezelőtt is, és itt leszünk az elkövetkezendő évtizedekben is, míg Ön csak egy szégyenteljes epizo- dista lesz a Kispest történelmében, megkérjük, hogy soha többet ne vegye magának a bátorságot, hogy a reagálás lehetőségének megadása nélkül minősít bennünket. Mi kitartottunk a csapat mellett akkor is, amikor Önhöz hasonló önjelölt megváltók a másodosztályba taszították Magyarország egyik legdicsőbb múltú egyesületét, viszont sem a múltban, sem jelenleg, sem a jövőben nem adjuk a nevünket a bűnpártoláshoz. A csalásra csalást fogunk kiáltani, mivel elkötelezett és hűséges szurkolóként ez a kötelességünk. Megértjük, ha Önnek ez nem tetszik, mivel esedeg sérti az érdekeit, de nem számíthat a jövőben sem a szolidaritásunkra az ilyen aljas cselekedetekhez. Sportbaráti üdvözlettel: A »Napfénylovagok«.” A szurkoló összegez Fórumbejegyzés az 1909.hu kispesti szurkolói oldalon: „Nem szokásom hazamenni mécsesekről [...], most vasárnap a Boris fejelő luftját követően négy perc után elhagytam a szektort, Ivancsis tizije után pedig azt mondtam, ebből elég, ez volt az utolsó csepp, haza! De csak pár másodpercig tartott a hév, majd megálltam, hogy ezt is látni kell. Látni kell, mit csináltak a futballból. Sokáig nem pontosan értettem, hogy Vincze G. miért hozott ösz- sze 4 bajnokin 2 tizenegyest meg egy gólt, Micsó Hamburgban miért érkezett remekül egy beadásra a saját kapunk előtt, Tomic miért lepkézi be az 50 méteres lövéseket, meg miért hoz össze két kísértetiesen hasonló tizit 5 percen belül Egerszegen. Tíz évet kellett várnom, de Tatabányán megértettem. Ezeknek semmi se drága. Tatabánya volt a vég kezdete. Eladtuk egy 100-as oddsért a bajnoki cím lehetőségét. Onnantól már a korábbiakat is lehetett érteni, és az azt követőeket is. Hiába értetelenkedtünk Gebró fölöslegesen összehozott 11-esein az MTK-pályán meg Pakson, Sztojakovics remek indításán egy Vidi-gól előtt, aztán ugyanezen a meccsen Hercegfalvi első égbe lőtt büntetőjén, amit követetett fél évre rá a második Újpesten. Már lehet érteni a kiváló játékos, Benji piros lapjait meg öngóljait meg gólt érő hibáit, értjük, Daniló mit keres Putnokon a saját alapvonalán a 16-oson belül, és miért rúgja ösz- sze az ellenfél lábát a 90. percben, már nem nevet az ember jóízűen Maróti kiváló fejesöngólján, nem őszinte a mosolyunk, mikor nagy meglepetésre továbblépünk a szolnoki 1—4 után, vagy ha a győri Olikadze elcsúszására gondolunk. És 500, bizony 500 ilyen labdarúgó van, dalolta H. Gábor a bíróság folyosóján, de valakik még mindig nem látják, mi folyik itt... És persze nem minden hiba csalás, de hadd engedtessen már meg a napfénylovagoknak, hogy egyszer nekik is beteljen a pohár. Ivancsics tizijével betelt. A pofadanságnak is van határa. [...] Páran megélték a helyszínen Hamburgot, Tatabányát, Isztambult meg a csepeli Szigetszentmiklóst is (hogy tényleg csak azokat a meccseket említsük, amikor vakítóan villogott a monitoring). Nekik már nem volt köny- nyű újabb tőrt döfni a szívükbe, de sikerült. [...] Most ezek a meccsek és ezek a sérelmek egyszerre villogtak a szurkolók szeme előtt. És ösz- szeállt egy kép. Ebben a képben mi, szurkolók, Kispest-szurkolók nagyon kis pontok vagyunk... És nyugodtak lehetünk, nem mi vagyunk az egyetlenek, akiket hetente/kéthetente átver a rendszer, amit létrehoztak a modern foci haszonlesői [...] Mindenki csal, és az egyeden igazi vesztes a szurkoló. Még akkor is, ha hetente ugranak ki örökre eltiltott dél-koreai spílerek az ablakon, vagy vágja föl az ereit pár német csaló spori, hogy a pesti tomyházak 16. emeletét már meg se említsük. Attól még az egyeden igazi vesztes a szurkoló. A világot nem fogják megváltoztatni azok a szurkolók, akik zászlókkal együtt kivonultak a szektorból, nem fogják megváltani a bűnözésre, csalásra épülő labdarúgást, de ha mindent szó nélkül tűrnének és vidáman dalolászná- nak tovább, szerintem magukat néznék hülyének.” (A föntebb közölt írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját, mégis úgy gondoljuk, időnként tanulságos lehet elolvasni a szurkolók véleményét is.)
