Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-24 / 95. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 24. Közélet 3 A többség helyesli Fico terveit, bár konkrétumokat még nem tudni Adózzanak többet a gazdagok Ikerszülésnél a gyerekek száma számít A 62-es nők már 62 évesen mennek nyugdíjba Pozsony. AFocus közvélemény-kutató ügynökség felmérése szerint a választóktúlnyomó többsége egyetért a Smer adóterveivel. Még a jobboldali szavazók is eltemetnék az egykulcsos adót. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A Hospodárske noviny számára készült felmérés során a megkérdezettek 69 százaléka egyetértett azzal, hogy a gazdagokat és a sokmilliós nyereséget elkönyvelő cégeket magasabb adókkal sújtsák. Csak a válaszadók 22 százaléka ellenzi a kormányzat ilyen terveit. Az ötlet természetesen leginkább a Smer szimpatizánsainak tetszik, 86 százalékuk egyetért vele. A legnagyobb meglepetés, hogy az öt parlamenti ellenzéki jobboldali párt szavazóinak többsége is helyesli Ficóék adómódosítási elképzeléseit. „Szlovákiában általánosan elterjedt nézet, hogy a gazdagoknak nagyobb mértékben kellene viselniük a válság terheit” - kommentálta az eredményeket Ivan Dianiška, a Focus elemzője. A jobboldali pártok közül az egykulcsos adó eltörlésével leginkább a KDH és a Híd választói értenek egyet, az egyedüli parlamenti párt, amelynek szimpatizánsai körében nincsenek többségben a ficói adótervek támogatói, a liberális SaS. Ám meglepetésre viszonylag kevés egyetértő vélemény érkezett a Az adóemelés támogatottsága pártszimpátiák alapján Smer 86% KDH 68% Híd 68% SDKÚ 62% OLaNO 53% SaS 40% Forrás: Focus ügynökség populista Egyszerű Emberek táborából is. „Logikus, hogy ilyen eredmény jött ki, hiszen az emberek túlnyomó többsége alacsony bevétellel rendelkezik, tehát nem érintené őket az intézkedés” - véli Ján Bará- nek, a Polis közvélemény-kutató ügynökség vezetője. Míg a választópolgárok nagy része nem ellenzi a kormány adópolitikai elképzeléseit, a gazdasági szakemberek többsége ellentétes véleményt fogalmaz meg. Az elemzők főként arra mutatnak rá, hogy a gazdagok nagyobb adói kevés pluszbevételt hoznak az államnak, ráadásul komplikáltabb lesz az adórendszer. Rákérdeztek a Smer nyugdíjrendszert érintő terveire is. A megkérdezettek 41 százaléka egyetért a II. pillérbe befolyó nyugdíjjárulékok megkurtításával (a kormány tervei szerint 9-ről 6%-ra csökkenne), 38 százaléka ellenzi. A harmadik kérdés a kisvállalkozók adó- és járulékterheire vonatkozott. A megkérdezettek 49 százaléka ellenzi, hogy a kisiparosok többet fizessenek a költségvetésbe, csak a válaszadók harmada támogatja ezt az elképzelést. Aki nincs benne a második nyugdíjpillérben, az egyetért az oda fizetett járulékok megkurtításával. Az új kormányfő és pénzügyminisztere többször is bejelentette, hogy megszűnik az egykulcsos adórendszer, a magasabb bevétellel rendelkezők nagyobb adókulcs mellett fognak adózni. Konkrétumokat még nem tudni, elemzők sejtései szerint valószínűleg kétkulcsos lesz a rendszer. (MSz) SÁNDOR RENÁTA Pozsony. A Fico-kormány már nem zárja ki a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését 2016-tól kezdődően. Jelenleg 62 év a nyugdíjkorhatár, mind a nőknél, mind a férfiaknál. Ám a nőknél még érvényben van az ún. átmeneti időszak, azaz a nyugdíjkorhatár a születési évtől és a felnevelt gyerekek számától függ. Az 1962-ben született nők lesznek az elsők, akik függetlenül gyerekeik számától már 62 évesen menneknyugdíjba. Például egy 1955-ben született, két gyermeket felnevelő nő a régi törvény szerint 2010-ben mehetett volna nyugdíjba, azaz 55 évesen. Mióta azonban felemelték a nyugdíjkorhatárt 62 évre, plusz 5 év 3 hónapot kénytelen „ráhúzni”, azaz 60,3 évesen vonulhat nyugállományba. Sőt azok a nők, akik 1955 utolsó három hónapjában születtek, csak 2016 első negyedévében mehetneknyugdíjba. Egy 1957-ben született, két gyermeket felnevelő nő a régi törvény szerint idén nyugdíjba vonulhatna. Ehelyett azonban 6 év 9 hónappal kitolódik a nyugdíjkorhatára, azaz csak 2018- ban, ill. 2019-ben mehet nyugdíjba, 61,9 évesen (a születési hónaptól függően). A nyugdíj- korhatár kiszámítására áttekinthető és könnyen kezelhető táblázat található a Szociális Biztosító honlapján (www.soc- poist.sk),' a nyugdíjbiztosítás címszó alatt, (dôchodkové poistenie - výpočet dôchodkového veku). Ikerszülés esetében természetesen az ikrek is „külön” gyermeknek számítanak, a törvénynem a szülések számát, hanem a gyerekek számát veszi alapul a nők nyugdíjkorhatárának kiszámításakor. 75 évet kell lehúzni rendőrként, aztán akár jöhet is a nyugdíj (Tomáš Benedikovič felvétele) A volt rendőrök és katonák éveken át folyósított magas nyugdíja túlságosan megterheli a rendszert, ezért változtatni kell Kaliňák hozzányúlna a szolgálati nyugdíjakhoz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer hozzányúlna a rendőrök és a katonák korkedvezményes nyugdíjához. Robert Kaliňák belügyminiszter szerint ha valaki egyszerre dolgozik és szolgálati nyugdíjat is kap, annak adót kell majd fizetnie minden bevételéből - tehát a nyugdíjából is. Az intézkedés a leszerelt rendőröket és a katonákat érintené, akik 15 ledolgozott év után már jogosultak a járadékra. Az adóztatás következtében a dolgozó nyugdíjas volt karhatalmi dolgozók több tíz euróval kevesebbet kapnának, mint most. Az intézkedés feltehetően jövőre lépne életbe. Kaliňák szerint az is elképzelhető, hogy az állami szférában dolgozó korkedvezményes nyugdíjasokat választás elé állítanák: vagy az egyik, vagy a másik bevételt választják. Némi meglepetésre az ötletet a rendőrszakszervezet vezetője sem támadja. Miroslav Litva szerint - akinek vezetése alatt egyszer már szimpátiatüntetést tartottak a rendőrök Kaliňák mellett - viszont jobb lenne, ha a nyugdíj mellett dolgozó volt rendőrök nyugdíját csökkentenék olyan mértékben, hogy a két bevétel összessége ne legyen nagyobb, mint aktív szolgálati idejükben a fizetésük volt. Kaliňák ötlete nem új, a bejelentésben az újdonságot az jelenti, hogy a Smer állt elő vele. 2006 és 2010 között a belügyminiszter nem engedte, hogy hozzányúljanak a rendszerhez. A tárcavezető ugyanakkor csak óvatos lépéseket tervez, ugyanis a minimális szolgálati időt, amely után lelépő és nyugdíj jár, nem hosszabbítaná meg. A Radičová-kormány tervei között volt, hogy 15-ről 25 évre viszi fel a szolgálati időt, ám Kaliňák szerint ezen a téren nem lesz változás. ,A meghosszabbítás nem oldana meg semmit sem, ezzel nem spórolnánk pénzt” - jelentette ki. Ebből egyértelmű, hogy Kaliňák az intézkedéssel a költségvetési lyukakat kívánja betömni, a rendszerjellegű átalakítás ugyanis az lenne, ha a minimális szolgálati időt növelnék, vagy a nyugdíj összegét csökkentenék. Ez utóbbi változtatások ugyanis nem rögtön, hanem csak két-három évtized múlva éreztetnék pozitív költségvetési hatásukat, de komolyabb spórolást jelentenének, mint a most bejelentett intézkedések. A belügyminiszter szerint nem csökkenthető a jelenlegi szolgálati nyugdíj, aki már jogosult a járadékra, attól szerinte alkotmányellenes lenne elvenni vagy megkurtítani. A A katonatisztek átlagosan 3 9 évesen vonulnak nyugdíjba, a rendőrök 49 évesen, de nagyon sokan tovább dolgoznak. Radičová-kormányzat egy éve ebben a kérdésben hasonló álláspontra helyezkedett. Elemzők évek óta figyelmeztetnek, hogy a rendszerrel valamit tenni kellene, mivel rendkívül pazarló. A katonatisztek (átlagosan 39 évesen vonulnak nyugdíjba) és a rendőrök (49 évesen) összességében nyugdíjbefizetéseik 2,7-szeresét (rendőrök), sőt 3,3-szorosát (katonatisztek) kapják vissza. Sok 40-es éveiben járó exkatona és exrendőr kap magas szolgálati nyugdíjat, közben pedig még 15-20 évig dolgozik mellette. Korkedvezményes szolgálati nyugdíjat 15 ezer leszerelt katona és 18 ezer volt rendőr kap, a rendőrök esetében az átlagos nyugdíj 619 euró. (MSz) Az osztrákok 81%-a nem tart a közép-kelet-európai vendégmunkásoktól, nem érzékelte veszélyként a munkapiaci korlátozások eltörlését Egy év alatt 4500 szlovákiai munkavállaló helyezkedett el Ausztriában ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Becs. Az osztrákok többsége szerint nem következett be erőteljes munkaerő-beáramlás a munkavállalási korlátozások feloldása óta eltelt egy évben. Az Osztrák Európa-politikai Társaság megbízásából készült közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 58%-a vélte úgy, hogy nem volt erőteljesnek mondható a munkavállalók beáramlása a 2004-ben (Vladimír Šímíček felvétele) csatlakozott uniós tagállamokból. Az osztrák munkaügyi minisztérium adatai szerint valamivel több, mint 24 ezren vállaltak munkát Ausztriában 2011. május elseje óta a nyolc érintett ország állampolgárai közül. A legtöbben - közel 12 ezren - magyar állampolgárok. Szlovákiából mintegy 4500, Csehországból 1500 új munka- vállalót tartanak nyilván. Az idei felmérés szerint az osztrákok 81%-a gondolja úgy, hogy nem jelentett veszélyt a korlátozások eltörlése saját elhelyezkedési lehetőségeire, ezzel szemben 13% tart a nagyobb versenyhelyzettől. Ausztria és Németország tavaly szüntette meg a maradék korlátozásokat a nyolc, 2004-ben csatlakozott tagállamokkal, köztük Szlovákiával szemben. Ausztria fokozatosan szüntette meg a moratóriumot. 2004 és 2011 között a korlátozásokat enyhítette például a szezonális munkavállalók, az ingázók, a kérelmező vállalat szempontjából kulcsfontosságúként megjelölt állások esetében és több tucat, szakképzettséget igénylő hiányszakmában. Ma a külföldi munkavállalók ausztriai foglalkoztatására is az osztrák bérezési, járulékfizetési és szakképzettségi előírások vonatkoznak. A bérdömping ellenes törvény keretében ezeknek a szabályoknak a betartását szigorúan ellenőrzik, (só)
