Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-23 / 94. szám, hétfő

Sport 15 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 23. A döntő hetedik meccsének sztárja Libor Hudáček lett, ezzel családban maradt a trófea A Slovan a hokibajnok Megszakadt a kassai ho­kicsapat hároméves győ­zelmi sorozata, a Slovan szlovák bajnokként tá­vozik az orosz KHL-be. A jégkorong extraliga finá­léjának mindent eldöntő 7. találkozóján hosszab­bításban a pozsonyiak voltak szerencsésebbek. ÚJ SZÓ-HÍR Az utóbbi évek egyik leg­színvonalasabb és legkiegyen­lítettebb bajnoki döntőjét nyer­te meg a siovan, megszerezve ezzel 8. szlovák bajnoki címét. A finálé 7. találkozóját a cím­védő kassaiak kezdték jobban, az első harmadban ember­előnyben Jenőik révén szerez­tek vezetést. A hazaiak jobban játszottak, további helyzeteket alakítottak ki, ám ezeket nem tudták értékesíteni. A Slovan a második har­madban büntetett, Šatan szemfüles passzát Hudáček értékesítette. Innentől ki­egyenlítetté vált a mérkőzés, mindkét oldalon voltak jó megmozdulások, ám keve­sebb lett a helyzet. A két ka­pus ismét szinte mindent vé­dett, így a rendes játékidőben 1:1 lett az eredmény. A sorozatban másodszor ke­rült sor hosszabbításra, me­lyet három perccel az utolsó gongszó elhangzása előtt Li­bor Hudáček döntött el, aki ezzel a 7. meccs abszolút sztárja lett. Az új bajnok mindkét gólját ő ütötte, ezzel a Hudáček családban maradt a bajnoki cím. A csatár bátyja, Július ugyanis tavaly nyárig a Hudáček a trófeával (TASR-felvétel) A győztesek mondták Michal Hudec: „Megígértem, hogy ha nyerünk, a kupával együtt megmártózom a Dunában. Remélem, a fiúk is csat­lakoznak.” Libor Hudáček: „Két gólt ütni a hetedik meccsen, ez egy álom. Sírhatnékom van, mert nem tudom, nevetnem kell-e, vagy mit kell csinálnom.” Ján Neliba vezetőedző: „Én nagyon spontánul fogok ünne­pelni. Mindent megiszok, ami jön. Majdnem mindent.” címvédő első számú kapusa, a kassai közönség nagy kedven­ce volt. A pozsonyiak megérdemel­ten nyerték meg a bajnoki cí­met, igaz, ugyanez a kassaiak­ról is elmondható lett volna, ha a hosszabbításban ők ütik a győztes gólt. (Egyébként az extraliga történetében először dőlt el a bajnoki cím a hetedik meccs hosszabbításában.) Mindkét csapat kiválóan ját­szott és küzdött, a Slovan főleg jobb formaidőzítésének - az alapszakaszt csak a 3. helyen zárták - és a csapatkapitány Miroslav Šatannak köszönheti sikerét. A veterán világbajnok és Stanley-kupa-győztes csatár kivételes teljesítményt nyúj­tott a kieséses szakaszban, minden meccsen legalább egy pontot szerzett. A kassaiaknál ezúttal nem volt üyen vezér- egyéniség, a döntő első meccsei során ráadásul sérülés miatt két kulcsjátékosukat (a hátvéd Kolbát és a csatár Kris- teket) is elveszítették. Az utóbbi hat évben csak a kassaiak és a pozsonyiak sze­reztek bajnoki címet, az idei­hez hasonló színvonalú döntő­re egy ideig várhatóan nem ke­rül sor az extraligában, a Slo­van ugyanis jövőre a KHL-ben küzd majd, így a kassaiak ko­molyabb ellenfél nélkül ma­radnak. (MSz) Hantuchová „fél lábbal" is fordítani tudott Újra a Világcsoportban a szlovákok ÖSSZEÁLLÍTÁS Marbella. A szlovák női te­niszválogatott bejutott a Fed- kupa I. Világcsoportjába, mi­után győzni tudott Spanyolor­szágban. Az első nap után 1:1 volt az állás: Dominika Cibul- ková legyőzte Dominguez-Li- nót, Daniela Hantuchová azonban kikapott Süvia Soler Espinosától. Másnap viszont mindkét lány megnyerte az egyesét: Cibulková két játsz­mában verte Soler Espinosát, Hantuchová pedig ugyan az el­ső szettet 6:0-ra elvesztette Dominguez-Linóval szemben, de fordítani tudott, s bebiztosí­totta a szlovák csapatnak a Vi­lágcsoportot érő pontot. Szlo­vákia egy év után került vissza a világ legjobb nyolc csapata közé. A két pontot szerző Domini­ka Cibulková úgy érezte, a Fed- kupában még jobban játszott, mint a barcelonai WTA-tornán, ahol egészen a döntőig mene­telt. „Őrülök, hogy esélyeshez, méltóan teniszeztem. Szerin­tem most még jobb voltam, mint Barcelonában, főleg Soler Espinosa ellen ment jól a játék. Szíwel-lélekkel küzdöttem, s a kulcsfontosságú helyzetekben jó megoldásokat választottam. Volt, hogy 15:40-re vesztésre álltam, mégis enyém lett a pont” - mondta Cibulková. Daniela Hantuchová sérül­ten játszott vasárnap. „Magam sem tudom, hogyan voltam ké­pes megfordítani ezt a nagyon nehéz mérkőzést. A szombati nap után fájt a bokám, este még kivizsgálásokon estem át, s az utolsó pülanatig nem tud­tam, pályára léphetek-e. Gya­korlatilag fél lábbal játszottam, de harcoltam az utolsó pillana­tig, s ennek meglett az ered­ménye. Az első szettben túlsá­gosan óvatos voltam, össze­vissza ütögettem a labdát. Ezt a játszmát azonban igyekeztem gyorsan elfelejteni, s a második szettben már sokkal agresszí­vebben játszottam. Boldog va­gyok, hogy tíz év után ismét si­kert arattunk Spanyolország­ban. Bebizonyítottuk, hogy a Világcsoportban a helyünk” - nyilatkozta Hantuchová, utal­va arra, hogy 2002-beii a szlo­vák válogatott éppen Spanyol- országban nyerte meg a Fed- kupát. (TASR, SITA) Eredmények a 20. oldalon. így örült Daniela Hantuchová (szemből) és Dominika Cibulko­vá a feljutásnak (TASR-felvétel) A férfi extraliga döntőjének harmadik meccsén a vereség ellenére is vastapsot kapott az MBK Rieker; szerdán eldőlhet a bajnoki dm sorsa Egy ponttal kapott ki hazai pályán a komáromi kosárlabdacsapat Louis Johnson (a labdával) 16 pontot szerzett (Milan Drozd felv. OROSKYTAMÁS Komárom. Óriási izgalmak közepette ért véget a férfi ko­sárlabda extraliga döntőjének harmadik mérkőzése szombat este: a házigazda komáromiak és a vendég privigyeiek össze­csapásának utolsó két percé­ben csupán egyetlen pont szü­letett (Bobby Davis két bünte­tőjéből egyet értékesített), ez­zel alakult ki a 66:67-es vég­eredmény, ami azt jelenti, hogy a három győzelemig tartó so­rozatban 2:l-re vezető Pri­evidza szerdán hazai pályán akár már a bajnoki címet is megszerezheti. „Védekezz, védekezz!” „A védekezés volt kulcsfon­tosságú.” Johan Roijakkers, a privigyeiek holland vezető­edzője a második meccs után nyilatkozta ezt - de kijelentését a szombati találkozó után is megismételheti. Már az első negyedben (11:14) nyilvánva­lóvá vált, hogy a zsúfolásig megtelt komáromi sportcsar­nokban nem számíthatunk pontözönre. A kiváló védeke­zés a második tíz percre is megmarádt, hol az egyik, hol a másik csapat vezetett - egészen a 15. percig, amikor az MBK Riekernek sikerült 30:25-re el­lépnie. A privigyeiek időt kér­tek, majd felzárkóztak. A ko­máromiak bánatára ez a forga­tókönyv a negyedik negyedben is összejött a vendégeknek: pe­dig akkorra már a hazaiak ki­építettek egy 7 pontos előnyt (57:50, 61:54), amit hosszabb ideig meg is tartottak. Ám a 38. percben már 66:66-ot mutatott az eredményjelző. „Szép volt, fiúk” Ekkortól a következő esemé­nyek történtek (komáromi szemszögből, távirati stílus­ban): az ellenfél kihagy két bün­tetőt, támadószabálytalanság, az ellenfél bedob egy büntetőt (66:67), az MBK elveszti a lab­dát, majd visszaszerzi, majd el­veszti, az ellenfél nem tud kosa­rat dobni, az MBK nem tud ko­sarat dobni, az MBK ismét nem tud kosarat dobni. Persze, a képhez az is hozzátartozik, hogy az utolsó támadási lehető­ségre már csak öt másodperce volt a komáromiaknak - a végig fergeteges hangulatot teremtő szurkolóktól ekkor hangzott fel a meccsen először a „Mindent bele”. A találkozó végét követő­en kellett is egy fél perc, amíg csöndben megemésztik a vere­séget - aztán viszont bajnok- csapatnak kijáró ünneplésben részesítették a csapatot. Zen­gett a csarnokban a „Szép volt fiúk”, előkerült egy angol „Ti már így is a mi bajnokaink vagytok” feliratú transzparens, nem véletlenül könnyezett egy­két komáromi kosaras. A meghatottság mellett ter­mészetesen az elszalasztott le­hetőséget is sajnálták. A komá­romiak legtöbb pontot (18) szerző játékosa, Martin Bűik adta el például az (egyik) sors­döntő támadáskor a labdát. Jonathan Jones és Louis John­son is jól játszott, Sinisa Bilic főleg az első félidőben jeleske­dett, de az egész csapaton lát­szott, hogy hibáik ellenére minden tőlük telhetőt meg­tesznek a sikerért. A privigyei­ek kissé hűvösebben viselked­tek: kispadjuk a legkiélezet- tebb helyzetekben sem élt együtt túlságosan a játékkal ­más kérdés, hogy ez mit sem von le győzelmük értékéből. „Let’s go party, let’s go” A felső-nyitraiak ezúttal is kizárólag légiósaikra, négy amerikai, három brit és egy holland kosarasra számítottak, így a vendégszurkolók is igye­keztek „nemzetköziesíteni” a szurkolást: az egyik rigmus an­golul hívta bulizni kedvencei­ket. Érthető okokból komáromi oldalon kevésbé vidám prog­ramok várhatók: a történtek kielemzése. „Ennyi hibával nem lehet mérkőzést nyerni. Fölöslegesen idegesek voltunk a második félidőben, olyan labdákat vesztettünk el, ami­lyeneket üyen szinten nem le­het. František Rón vezetőedző az időkéréskor az utolsó má­sodpercekre lerajzolt valamit a táblájára, a játékosok viszont egész mást játszottak. Valahol fejben elmentünk - mondta el a meccs után Paulík József, a komáromiak menedzsere. - Nem marad más hátra, van két napunk észhez térni és meg­próbálni fordítani a sorozat­ban. Nem adjuk föl.”

Next

/
Thumbnails
Contents