Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-21 / 93. szám, szombat

24 Szalon ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 21. www.ujszo.com FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ Áprilisi lapszemle Mi az igazság Schmitt Pál ügyében? Ez volt a témája a Komáromi Szalon ötödik beszélgetőestjének. A plágiumbotrány különböző interpre­tációiról, annak sajtóbeli tálalásáról két ismert magyarországi újságíró, Ablonczy Bálint (Heti Válasz) és (javra Gábor, a Schmitt-ügyet kirobbantó hvg.hu főszerkesztője beszélgetett az est két házigazdájával, Hadas Miklós szociológussal és Sánta Szilárd irodalomtörténésszel. A Komáromi Szalon szervezői minden második szerdán 18 órára a révkomáromi Mokka kávézóba várják az értelmes beszélgetésre vágyó, az aktuális társadalomtudományi és közéleti kérdések iránt fogékony érdeklődőket. A következő, május 2-i rendezvényen Mészáros And­rás filozófus beszélget Hadas Miklóssal - többek között a komáromi Selye Egyetem szerepéről. (Molnár Mónika felvétele) CD-AJANLO Magdaléna Rúzsa - Rúzsa Magdi estjének dalai PUHA JÓZSEF Irodalmi Szemle A versek közt: Vladimír Ho- lan (Varga Imre fordításában), Kulcsár Ferenc, Juhász Katalin, Németh Zoltán, Pollágh Péter, Madár János, Hodossy Gyula, Feliinger Károly, Szeles Anna­mária és Pénzes Tímea versei. Prózák, esszék: újabb részlet Grendel Lajosnak az idei könyvhétre megjelenő -regé­nyéből (Távol a szerelem), Kis- csütörtök címmel részlet Vörös István regényéből (Jóslástan alapfokon), folytatódik Gál Sándor naplója (Kitágult nap 3.), VilcsekBéla esszéje (A köl­tői mesterség). A Közlekedőedény című ro­vatban Duba Gyula esszéje Ör­kény Istvántól; két tanul­mány: Fonod Zoltáné (Grendel Lajos pályakezdéséről) és Mi- zser Attiláé (Márton László Ár­nyas főutca című regényéről); az Antikváriumba ezúttal Illyés Gyula Puszták népe című köny­ve került. A folyóirat kritikai-recenziós része Szcíszi Zoltán recenzióját közli (Kulcsár Ferenc legszebb versei), továbbá Orosz István jegyzetét (Plakátfhj-Bará- t[h]ok. Sorok egy kiállításhoz) - a lapszámot illusztráló Baráth Ferenc munkáiról, a rovatot Sza- lay Zoltán Szemlélődése zárja (Válogatás az elmúlt hetek iro­dalmi híreiből). Olvasó. A mellékletben Cse- hy Zoltán tanulmánya: Aki az ősi Dunához csalta a Helikon babérkoszorús szüzeit. Beveze­tés Janus Pannonius költésze­tének olvasásába. Ehhez Kuk­líš Katalin óravázlata tartozik (Janus Pannonius, az epig­rammaköltő). Jelenkor A lírarovat Aczél Géza, Balia Zsófia, Lackfi János, Tatár Sán­dor, Dómján Gábor, Kürti Lász­ló és Petrence Sándor verseit közli. A prózarovatban Karátson Endre elbeszélése, Cristian Teo- dorescu regényének részletei (Koszta Gabriella fordításában), Kiss Tibor Noé novellái és Patak Márta kisprózái olvashatók. Nemes Nagy Ágnes-vita. Térey Jánosnak a Jelenkor márciusi számában közölt Ne­mes Nagy-esszéjét újabb hoz­zászólások követik, a mostani lapszámban Takács Zsuzsa, Tandori Dezső és Tuti Tímea tollából. Halmai Tamás esszéje Petri György költészetével foglalko­zik. Keresztesi József közreadja Galsai Pongrác és Csorba Győző Rubin Szilárdhoz írt leveleit. Ágoston Zoltán kritikát közöl a pécsi Janus Egyetemi Színház Weöres Sándor A holdbéli csó­nakos-előadásáról. A kritikarovatban TóthKrisz- tina Lackfi János két kötetét méltatja. Lengyel Imre Zsolt Hi­tes Sándor Karátson Endre- monográfiájáról ír. Kisantal Tamás Kertész Imre Mentés másként című könyvét recen- zeálja. Mártonffy Marcell Szé- nási Zoltán kötetéről értekezik. Romboid A Szlovákiai írószervezetek Társulása által évente tízszer kiadott irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat legújabb szá­mában két kritikus is foglalkozik Grendel Lajos Négy hét az élet című legutóbbi regényének szlovák változatával (Život dlhý takmer štyri týždne. Bratislava, MarenčinPT, 2011, ford.: Karol Wlachovský). Mind Lenka Szen- tesiová, mind Vladimír Barborík a mű esztétikai erényeit hangsú­lyozza és nagyon jóként jellem­zi, előbbi egyedül a nehézkes fordítást rój a fel. Mindkét írás ki­tér arra, hogy a mű főszereplője a mai Szlovákia területén élő magyar, aki élete nagyobb há­nyadát a szocializmusban éli le, témája a magyar középosztály mint életstílus eltűnése, vala­mint a múlt kiüresedése az em­lékezés által. A főszereplő ön­magával való szembenézését Barborík Cortázar egy 1974-es kisprózájához hasonlítja. (Romboid, 47. évf., 2012/3., 29-33.) Utólag belegondolva bizo­nyára azért vártam új stúdió­lemezt Rúzsa Magditól, mert mindenki azt várt. De jobb, hogy mást kaptunk, így nem szembesültem a korábbi ne­hézségekkel. Attól tartok, majd megint kell... Komoly fejtörést okozott megfogalmaznom a Megasztár harmadik sorozatát megnyert énekesnő eddigi két stúdióal­buma, a 2006-os Ördögi Angyal és a 2008-as Iránytű címűekkel kapcsolatos érzéseimet. Mind­kettő remek, ötcsillagos munka, mégsem voltam teljesen elége­dett velük. Magdi őstehetség, a legnagyobb - mondjuk - a rend­szerváltás óta feltűnt magyar előadók közül, ráadásul - ami a zenei életben ritkaságszámba megy - univerzális, bármelyik stílus jól áll neki, pontosabban mindegyiket az arcára tudja formálni. A stúdiólemezeiből azt a következtetést kellett le­vonnom, hogy ma Magyaror­szágon valószínűleg nincs olyan dalszerző, aki Magdi tehetségé­hez méltó szerzeményeket tud­na írni. Erős kijelentés ez, tu­dom, hiszen még Presser Gábor is komponált az énekesnőnek, de egyelőre sajnos ez a helyzet. Magdi a Megasztárban el­hangzott felvételeinek váloga­tása, a 2006-os A döntőkben elhangzott dalok című gyűj­temény és a 2007-es T-Mobile Kapcsolat koncert című album után újabb válogatáslemezzel rukkolt elő. Az eddigi legsze­mélyesebbel, ami persze magá­tól adódik. A Pesti Színházban november 16-tól látható a Kon­cert vallomásokkal című est, ahol az énekesnő egy újabb, eddig ismeretlen arcával ejti rabul a nagyközönséget. Mag­dalénaként lép színpadra, és dívaként mesél az életéről tör­ténetekben, zeneszámokban: örökzöld világslágerek, elfelej­tett magyar dalok és egy vado­natúj szerzemény segítségével. Az érzelemdús előadásban nagy fájdalmak és csöppnyi örömök jelennek meg. Az éne­kesnő keserédes, mélabús éne­ke csodás szépséggel tölti meg az érzelmeket. A CD-n az est dalai hallhatók. A 2001-es Donnie Darko című filmből is ismert Mad World magyarul, Beteg a világ címmel, Geszti Péter szövegével hangzik el - ez az egyik legjobb felvétel. A fájdalmas hangulatot fokozza a visszafogott, minimalista hangszerelés. Szintén telitalá­lat a leginkább Edith Piaf san­zonkirálynőtől népszerű három francia szám, a La vie en rose, a Non, je ne regrette rien és a Je ne veux pas travailler átdolgo­zása. A Pink Martini oregoni dzsesszzenekartól világszerte ismertté vált, olasz Una nőtte a Napoli átirata a legvidámabb dal. (Az együttestől ismerhetjük a Je ne veux pás travaillert is Sympathique címmel.) Tökéle­tesen beépül a közegbe Cyndi Lauper amerikai énekesnő Ti­me After Time című klassziku­sának átdolgozása is, a különle­ges hangszerelésnek köszönhe­tően. Magdi hengerel a szerbül előadott Adio címűben, és na­gyon jól áll neki az első világhá­ború idején született Nem látlak én téged többé című magyar bakanóta. A hatalmas slágerré vált Gabriel újra hangszerelt változata is helyet kapott a színházi produkcióban. Érde­kes mód az Erdélyi Péter és Geszti Péter által írt A száj, a szem, a kéz című vadonatúj dal a legelkeseredettebb szerze­mény. Úgy látszik, most bete­gebb a világ, mint a többi szám születésekor... A hangszerelés, az eredeti változatokkal összehasonlítva, javarészt gazdagabb, kidolgo­zottabb - ez Fekete-Kovács Kornél és Lázár Zsigmond munkáját dicséri. A közremű­ködő zenészek közül Nagy László Adrián zongorista, Soós Márton nagybőgős, basszusgi­táros, Dés András ütőhangsze­res, Fenyvesi Márton gitáros és az RTQ vonósnégyes viszi a prímet. Az előadás zenei ren­dezője Fekete-Kovács Kornél, művészeti vezetője és produce­re Geszti Péter - tőle származik az est alapötlete is. Két stúdióalbum, három kon­certlemez - furcsa diszkográfia, de indokolható. Rúzsa Magdi a közönség előtt érzi jól magát, a színpadon teljesedik ki. Ebből eredően a bemutatott CD-nél is nagyobb élmény maga a szín­házi est. Annyira szeretnék majd a harmadik stúdióalbumáról is szuperlatívuszokban írni! Eb­ben az énekesnőben még min­dig sok a kiaknázatlan érték! SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents