Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-21 / 93. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 21. Közélet 3 Miért nincs kiírva a település magyar neve a zömében magyarlakta városok vagy faluk vasútállomásain sem? Magyarul a vasútnál - lehet, csak mégsem lehet Pozsony/Komárom.Atör- vény engedi, de senki nem tudja, hogyan kell végrehajtani. Egy mondatban így jellemezhető a magyar helynevek vasútállomásokon való feltüntetésével kapcsolatos helyzet. Kisebbségi nyelvhasználati törvényide vagy oda, továbbra is a vasúttársaságon múlik minden. VERES ISTVÁN A tavaly elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény egyértelműen kimondja, hogy a legalább húsz százaléknyi kisebbségi lakossággal rendelkező településeken a falu vagy a város neve a kisebbség nyelvén is feltüntethető a vasút- és autóbuszállomásokon (továbbá a kikötőkben és a repülőtereken is). A törvény tavaly júliustól hatályos, azóta viszont egyetlen magyarlakta település vasútállomásán sem jelent meg magyar helynévtábla. Végrehajtó rendeletvagy módosítás kellene A fő ok, hogy semmilyen jogszabály nem rendelkezik arról, milyen úton-módon érhető el a táblák kihelyezése. A buszmegállók esetében a községnek vagy a városnak egyszerűbb a dolga, a megállók ugyanis legtöbbször a falu tulajdonát képezik, és ha igény van rá, kiírják a magyar megnevezést is. A vasútállomások viszont a vasúttársaság tulajdonában vannak, így a társasághoz kellene fordulnia az önkormányzatnak, ha magyar feliratot szeretne elhelyeztetni. A kérdéssel kapcsolatban a kormányhivatal illetékesei néhány héttel ezelőtt egyeztettek a vasúttársaság képviselőivel. Információink szerint eredménytelenül, ugyanis a társaság ál- láspontjaaz, hogy a vasútról szóló törvényt kell módosítani ahhoz, hogy rendeződjön a magyar helynévtábla kérvényezésének és kihelyezésének folyamata. Komáromban próbálkoznak Az utóbbi hónapokban több csallóközi vasútállomáson is magyar helynevekjelentek meg. Festékszóróval fújt feliratokról van szó, amelyek a helyiek ezzel kapcsolatos igényét jelzik. A Fontos vagy! elnevezésű komáromi civil kezdeményezés a héten levélben fordult a Szlovák Államvasutak vezetéséhez és a helyi vasútállomás elöljárójához annak érdekében, hogy helyezzenek el magyar feliratokat. „A város lakosságának közel 70 százaléka magyar nemzetiségű. A vasúti szolgáltatásokat a környékbeli falvakból igénybe vevő utasok szintén. A pályaudvaron átmenő, átutazó magyar emberek jelentős bevételekhez juttatják a vasúttársaságot. Ebből igazán telhetne legalább egy táblára” - írja Facebook-oldalán a mozgalom. Boldoghy Olivér, a mozgalom szóvivője a Bumm hírportálnak elmondta, személyesen kézbesítették a levelet a komáromi állomásfőnöknek, aki nem zárkózott el a dologtól, ám jelezte, csakfeletteseinek beleegyezésével léphet. A Fontos vagy! aktivistái emlékeztetnek, hogy a dél-komáromi pályaudvaron a MÁV szlovák nyelvű feliratokat is elhelyezett, például a jegypénztárnál kiírták: Pokladňa. Ä mozgalom egyébként tavaly elérte a magyar Kórház felirat elhelyezését a komáromi kórház főbejáratánál. A vasutat semmi nem kötelezi A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom nemrég nyílt levélben figyelmeztetett, hogy nincs olyan jogszabály, ami a kihelyezés folyamatáról rendelkezik. Érsek Árpád (Híd) még közlekedésügyi államtitkárként ugyanis korábban azt nyilatkozta, hogy a település magyar nevének elhelyezését a helyi önkormányzatnak kell kérvényeznie, és a kérvény alapján a vasúttársaság kiteszi azt. A törvény alapján a táblák elhelyezése a vasúttársaság döntésén múlik, figyelmeztet a Kétnyelvű Dél. „Nem kötelesek a község kérvényét sem pozitív, sem negatív értelemben figyelembe venni. És főleg nem kötelesek a táblákat kirakni. Ezért félrevezetőnek tartjuk az államtitkár úr nyilatkozatát. A minisztériumnak lett volna lehetősége arra, hogy a vasúttársaságot a táblák kihelyezésére utasítsa” - áll a mozgalom közleményében. Szerintük kiváló alkalom lett volna a RegioJet érkezése előtt felújított Pozsony- Dunaszerdahely vonalon minden állomáson és megállóhelyen kihelyezni a magyar táblákat. A számtanoktatás keretén belül nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a pénzügyi ismeretek oktatására, aminek nagy hasznát veszik a diákok az életben Egykettőre számolni kell a kötelező matematika érettségivel- Állapítsátok meg, hány integrálszámítást fogtok elvégezni, míg 70 évesen nyugdíjba nem mentek. (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét kötelező lehetne matematikából érettségizni, véli Dušan Čaplovič. Az új oktatásügyi miniszter szerint a kilencvenes évek elején hiba volt törölni a kötelező matematika érettségit. „Rá kell kényszeríte- nünk a gyerekeket a gyakorlati ismeretek elsajátítására, a technikai tantárgyakra, hogy logikusan tudjanak gondolkodni” - érvel Čaplovič. Szerinte ha tervét elfogadják, már a jelenlegi másodikosok is készülhetnek a kötelezőmatematika érettségire. Az ötlet nem rossz, véli And- ruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. „Égjük pillanatról a másikra nem szabad életbe léptetni, a jelenlegi elsősöknek és másodikosoknak erre fel kell készülniük” - figyelmeztet az igazgató. Azt viszont nem gondolja, hogy a reál tárgyakból gyengébb tanulók tömegesen véreznének el matematikából. „Érdemes elgondolkodni azon, hogy a kötelező rész alapszintű érettségi legyen, azok pedig, akik műszaki pályára készülnek, emelt szintű érettségit tegyenek” - vélekedik Andruskó. Hozzátette, egyre nagyobb figyelmet kap az úgynevezett pénzügyi ismeretek oktatása, amit a kötelező matematika érettségi is fejleszthet. , „Az ember manapság könnyen eladósodhat egész életére, elég csak a különféle kölcsönökre gondolni. Ha az alapszintű érettségi a gyakorlati matematikai ismeretek elsajátítására szorítkozna, az jó megoldás lenne” - mondta lapunknak az igazgató. Egyben emlékeztet, hogy az első Fico-kormány idején Ján Mikolaj (SNS) oktatásügyi miniszter központilag lecsökkentette a matematikaórák Telekcsere után személycserék; a parlamenti választások előtt egy nappal gyorsfutár vitte aláírni a szerződéseket Jahnátek az erdőgazdálkodásnál kezdte a tisztogatást ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ľubomír Jahnátek új földművelésügyi miniszter is hozzálátott a tárcáján belüli tisztogatásokhoz. A tárcavezető tegnap leváltotta az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat igazgatóját, Igor Viszlait és a minisztérium erdőgazdálkodási osztályának a vezetőjét, Igor Olajecet. Leváltásukat a miniszter azzal a szerinte gyanús földcserével magyarázza, amelyre közvetlenül a parlamenti választások előtt került sor. Az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat ugyanis egy nappal a parlamenti választások előtt egy losonci járásbeli vadászterületet, a Gács (Halié) melletti erdő egy részét juttatta Jozef Baran besztercebányai vállalkozó kezére, aki a vadászterületért cserébe saját, kékkői (Modrý Kameň, Nagykürtösi járás) erdejét adta az államnak. Viszlai korábbi nyilatkozatai szerint a csere az állam számára volt kedvező, mivel a szakértői értékbecslés szerint a Gács melletti erdő 922 ezer eurót ér, míg a kékkői 1,7 milliót, miközben Baran nem tartott igényt a különbözeire. „A földcserét vizsgálva, hihetetlen dolgokra bukkantam, hogyan kellett például március 9-én sebtében aláírni a szerződést és futárral elküldeni, mert 10-én már választások voltak” - állítja Jahnátek, aki szerint az üzlet az állam számára egyértelműen hátrányos volt. Az új tárcavezető ezért már a múlt héten utasítást adott az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat vezetőjének és a minisztérium illetékes osztályvezetőjének, hogy állítsák vissza az eredeti helyzetet. Mivel ezt elmulasztották, a miniszter tegnap leváltotta őket. Az Állami Erdőgazdálkodási Vállalat új igazgatójának Ctibor Határt nevezik ki, Ola- jec utódját pedig jövő hétfőn választják ki. Viszlai vezetése alatt ugyanakkor az állami vállalat jelentős mértékben javított a gazdálkodásán. Az elmúlt évet 18,68 millió eu- rós nyereséggel zárták, a fa eladásából származó bevételeiket több mint 700 ezer eu- róval, 196,81 millió euróra növelték, (mi, SITA) számát, így most meg kellene változtatni a központi pedagógiai programot, újraosztva az óraszámokat. Ez azt eredményezné, hogy minden iskolának újra ki kellene dolgoznia saját pedagógiai programját. Čaplovič azt is jelezte, nem zárkózik el a matematika és a természettudományi tárgyak óraszámának emelésétől sem. Jelenleg szlovák nyelvből, a magyar iskolákban plusz magyar nyelvből, valamint egy idegen nyelvből kötelező az érettségi vizsga, további két tantárgyat a diák szabadon választ. Ä matematikát egyébként Csehországban az elmúlt években kétszer is megpróbálták kötelező érettségi tantárggyá tenni, sikertelenül. Magyarországon a magyarral és a történelemmel együtt kötelező érettségi tárgy a matematika is. (hn, vps) Ľubomír Jahnátek (TASR-felvétel) Mellékvágányra került a dolog
