Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-20 / 92. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 20. www.ujszo.com MKMEEWM Timosenko második pere Kijev. A vádlott távollétében megkezdődött Julija Timosenko ukrán ellenzéki vezető második pere csütörtökön a kelet-ukrajnai Harkivban. A hivatali hatalommal való visszaélés vádjával tavaly októberben hétévi börtönre ítélt volt kormányfőt az ügyészség ezúttal az Ukrán Egyesített Energia- rendszerek (JeESZU) vezetőjeként 1997-98-ban elkövetett sikkasztással és adócsalással vádolja, ami 12 évi börtönnel sújtható. A vád követeli, hogy Timosenko fizessen vissza az államnak 19,5 miihó hrivnyát. A harkivi bíróság előtt tegnap több ezren tüntettek. Timosenko súlyos egészségi állapotára hivatkozva nem jelent meg a tárgyaláson. Ge- rincbántalomban szenved, védői szerint nem tud járni, és rövidesen a börtönön kívül, egy harkivi klinikán kezelik. (MTI) Nincs vége az erőszaknak New York. A Szíriái kormány „nem teljesen tett eleget” azon kötelezettségének, hogy ki kell vonnia katonáit és a nehézfegyvereket a városokból, és még bizonyítania kell, hogy elkötelezett a béke mellett - állapította meg az ENSZ főtitkára a BT-nek írt tegnapi levelében. A legújabb változat szerint az ENSZ kibővített megfigyelő missziója az első fázisban 300 fegyvertelen emberből állna. A korábbi tervek még 250 főről szóltak. A BT szombati határozata egy 30 fő$ megfigyelői előőrs menesztését hagyta jóvá, de állítólag csak hatan tartózkodnak Szíriában. (MTI) Mitt Romney befogta Obamát Washington. Holtversenyt, vagy csak igen csekély Obama-előnyt mutatott ki két, tegnap megjelent amerikai közvélemény-kutatás az elnökválasztási küzdelem várható demokrata, illetve republikánus párti jelöltjének támogatottságában. Mitt Romney-t a gazdasági kérdések terén tartják jobbnak Obamánál. Egészében véve Obama és Romney egyaránt 46-46 százalékos támogatottságot élvez a The New York Times és a CBS News közös felmérése szerint. A következtetés: nem kizárt, a kihívójobban el tudja hitetni a választókkal, hogy javítani képes az életkörülményeiken, mint a Fehér Ház jelenlegi lakója. (MTI) Újdelhi a két másik térségbeli atomhatalmat, Kínát és Pakisztánt akarja elrettenteni India a nukleáris szuperhatalmak elitklubjában ÖSSZEFOGLALÓ Újdelhi. India első ízben hajtott végre sikeres kísérletet nagy hatótávolságú rakétával, amely képes mélyen behatolni Kína területére, elérni Pekinget és Sanghajt vagy akár európai városokat is - jelentették be Újdelhiben. Az indiai kormány egy nappal korábban hangoztatta, a ballisztikus rakéta elkészültével jelentős lendületet adtak azoknak a törekvéseknek, amelyek célja, hogy korlátozzák Kína regionális fölényét, és elérjék, hogy India saját jogán legyen ázsiai hatalom. India ezzel azon országok elitklubjába sorolja be magát, amelyek atomtöltet hordozására alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétával rendelkeznek. Ilyen rakétája eddig csak az USA-nak, Kínának, Oroszországnak, Franciaországnak és Nagy-Britanniának volt. Az Agni-V típusú rakétával végrehajtott tegnapi kísérletről élő adásban számoltak be a tévécsatornák. A rakétát a keletindiai Orissza állam partjainál található tengeri támaszpontról, a Wheeler-szigetről lőtték fel. Az ötven tonnás, 17,5 méter hosszú és két méter átmérőjű Agni (Tűzisten)-V típusú rakéta hatótávolsága ötezer kilométer, és egytonnás atomtöltettel szerelhető fel. A rakétának ötezer kilométeres utat kellett megtennie, hogy célba érjen. Röppályáját a legkorszerűbb radarokkal követték nyomon. Vidzsaj Szaraszvat, az indiai védelmi kutatóintézet vezetője arról tájékoztatott, hogy a rakéta 600 kilométert meghaladó magasságot ért el, mindhárom fokozata rendben működött, és a terveknek megfelelően, maximális pontossággal juttatta célba töltetét. Kína előbbre tart Indiánál a rakétaversenyben, mert interkontinentális rakétáival bármilyen célpontot képes elérni a szomszédos országban. Eddig a legnagyobb hatótávolságú indiai rakétának, az Agni-III- nak a hatótávolsága 3500 kilométer, azaz nem ér el számos kínai nagyvárosig. India és Kína 1962-ben vívott háborút és továbbra is van határvitájuk. (MTI, ú) Indiának sikerült, ami Észak- Koreának nem (TASR/AP) Fölösleges provokációk - egyre erősödik az afgánokban a külföldi katonák iránti ellenszenv Újabb zavargásokra számítanak A Los Angeles Timesban megjelent fotók egyike (Képarchívum) Kabul. Öngyilkos tálib merénylők holttesteivel, leszakadt testrészeivel fotóztatták magukat amerikai katonák. Sorrendben ez az idei negyedik botrányos ügy, amely ismét nagy felháborodást keltett Afganisztánban. Újabb, országos méretű zavargásoktól lehet tartani. ÖSSZEFOGLALÓ A Los Angeles Timesban szerdán megjelent fényképeket tegnap mélyen eh'télte a kabuli kormány és a tálibok a mozgalma is. Hamid Karzai elnök leszögezte: ez a botrány is indokolja, hogy a nyugati erők mielőbb adják át a biztonsági feladatok ellátását az afgán hatóságoknak. A Karzai kormányát támogató ISAF 2014 végén szándékszik az afgán biztonsági erőkre bízni az ázsiai ország oltalmát, de Karzai már többször sürgette e folyamat felgyorsítását. Undorítónak, provokatívnak és embertelennek nevezte azt, hogy amerikai katonák halottak testrészei mellett pózolnak. A közelmúltban más visszaszító esetek is táplálták az afgánok haragját. Januárban egy olyan videó került elő, amelyen amerikai katonák láthatók, amint halott tálibokra vizelnek. Februárban nagy felháborodást keltett Afganisztánban és a muzulmán világban, hogy egy Kabul melletti amerikai támaszponton - állítólag véletlenül - Koránpéldányokat égettek el. Ezt követően egy ámokfutó amerikai őrmester lőtt le 17 védtelen civilt, közük nőket és gyermekeket, ami ugyancsak jelentősen fokozta az Afganisztánban állomásozó külföldi erők iránt érzett ellenszenvet. A tálibok közleménye szerint a fényképek ,jól példázzák, mire oktatják afgán rabszolgáikat a megszállók”. A fotókat közlő Los Angeles Times úgy tudja, a fotók 2010-ből származnak. A cikk szerint az amerikai hadsereg arra kérte a lapot, ne jelentesse meg a hozzá eljuttatott fényképeket, a szerkesztőség azonban alapos mérlegelés után úgy döntött, a kézhez kapott 18 képből egy kisebb válogatást - az afgán misszióról való pártatlan és független tájékoztatás érdekében - közzétesz. A Pentagon vizsgálatot indít az ügyben. „Ezek a képek semmilyen formában nem tükrözik az amerikai katonák többségének értékrendjét és professzionalizmusát” - szögezte le Leon Panetta védelmi miniszter, elítélve a fényképen látható sze- mélyekviselkedését. (MTI,ú) Moszkva elégedetlen NATO-orosz párbeszéd Brüsszel. A NATO rendszeres párbeszédet folytat Moszkvával Afganisztán ügyében - hangsúlyozta Anders Fogh Rasmussen főtitkár a tagországokkülügy- és védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozássorozatát lezáró sajtótájékoztatón. Moszkvát meghívták arra az Afganisztán- értekezletre, amelyet az egy hónap múlva esedékes chicagói NATO-csúcshoz kapcsolódóan rendeznek meg kibővített körben. Vagyis a NATO-tagok mellett az afganisztáni nemzetközi haderőhöz (ISAF) hozzájáruló többi ország, valamint más államok és nemzetközi szervezetek is - összesen mintegy hatva- nan - részt vesznek rajta. Szer- gej Lavrov orosz külügyminiszter azonban - miután a NATO-Oroszország Tanács keretében megbeszélést folytatott a NATO-országok külügyminisztereivel - újságíróknak elégedetlenkedett amiatt, hogy Moszkva nem állandó meghívottja az ISAF-körben rendezett tanácskozásoknak. Rasmussen még a Lavrowal való megbeszélés előtt elismerte: a rakéta védelmi együttműködés ügyében egyelőre nem jutottak megállapodásra Moszkvával. (MTI) Merénylethullám Sok a halott Irakban Bagdad. Merénylethullám söpört végig Irakon tegnap reggel. Legalább 36 halottja és több mint száz sebesültje van a Bagdadban és az ország északi részén elkövetett robbantásoknak. A számok nem véglegesek, sok a súlyos sérült. A rendőrség szerint kevesebb mint másfél óra leforgása alatt 29 támadás történt az ország különböző pontjain. Egyelőre senki sem vállalta a felelősséget a merényletekért, amelyek nagyon hasonlítottak az al-Kaida által eddig végrehajtott támadásokra. (MTI) Több robbantást tervezett a tömeggyilkos, aki nem hitte, hogy túléli Le akarta fejezni Brundtlandot Kiadhatók a légi utasok adatai az USA-nak Európa meghátrált MTl-HÍR MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Oslo. Le akarta fejezni Gro Harlem Brundtland volt norvég miniszterelnököt, magát a műveletet filmre vette volna, és közzétette volna az interneten. Ez azért nem sikerült, mert Brundtland asszony még a tömeggyilkos érkezése előtt elhagyta Utoya szigetet. Azt mondta, az al-Kaida módszereiből nyert ihletet, bár „a lefejezés hagyományos európai halál- büntetés”. Ez derült ki Anders Behring Breivik, akit 77 ember lemészárlásával vádolnak, tegnapi vallomásából. Azt is elmondta, eredetileg több robbantást tervezett, az oslói kormányzati negyed mellett a Munkáspárt székházát és esetleg a királyi palotát is célba vette volna. Perének negyedik napján azt mondta, a pokolgépes robbantások után lőfegyverrel rendezett volna vérfürdőt, ha életben marad. Később azonban meggondolta magát, és csak egyetlen pokolgépet készített, mert a bombakészítés sokkal nehezebbnek bizonyult, mint gondolta. Végül egyetlen merénylet és egy lőfegyveres tömegmészárlás mellett döntött. Ez utóbbira a legvonzóbb célpont a Skup nemzetközi újságíró-konferencia lett volna, de ezt 2011-ben időpontbeli okok miatt nem lehetett megvalósítani. Ezért döntött végül az Utoya szigeti szociáldemokrata ifjúsági tábor mellett. Azt is elárulta, a szigeten 69-nél jóval több emberrel akart végezni. Eredeti terve az volt, hogy az ország minden részéből érkezett összes - csaknem 600 - ott tartózkodó fiatalt megöli. Nem számított arra, hogy túléli a merényleteket, nem egész öt százalékra tette annak valószínűségét, hogy életben marad. Lőfegyvereit norvég mitológiai hősök fegyvereiről nevezte el. Számítógépes játékokon, köz- tüka Modem Warfare (Korszerű hadviselés) címűn szimulálta és gyakorolta el számtalanszor a merényleteket. A merényletek előtt egy egész évig a World of Warcraft (A hadművészet világa) című számítógépesjátékkal foglalkozott, naponta átlagosan 16 órát ült a komputer előtt. A merényletekre azonban igazi fegyverekkel gyakorolt, többször részt vett egy egyesület lőgyakorlatain. Azt is elmondta, hogy 1500 oldalas kiáltványának nem minden része származik tőle, a kiáltvány nem az ő, hanem sok más európai véleményét tükrözi. Strasbourg. Jóváhagyta az Európai Parlament tegnap az új megállapodást az uniós légi utasok adatainak az amerikai hatóságokkal történő megosztásáról. A 2007-es ideiglenes megállapodást felváltó dokumentum szabályozza az adatok tárolásának módját, felhasználását, adatvédelmi szabályokat határoz meg, és részletezi a jogorvoslati lehetőségeket is. A nemmel szavazó képviselők - 226-an - elsősorban adatvédelmi aggályokra hivatkoztak. Az EP ugyanis egyszer már elvetett egy hasonló megállapodást, és a téma most is éles vitát váltott ki a képviselők között. A súlyos megosztottságot jelzi, hogy a szavazás után a jelentéstevő, a holland liberális Sophie Veid visszavonta nevét az EP jelentéséről. Voltak, akik úgy fogalmaztak: az USA a terrorizmus veszélyére hivatkozva rákényszeríti Európát saját emberi jogi normáinak feladására. Az új megállapodás értelmében az USA az adatokat legfeljebb öt évig tárolhatja aktív adatbázisban, de már az első hat hónap elteltével az adatokat személytelenítik, azaz az utasok nevét és elérhetőségét kódolják. A dokumentum pontosan szabályozza, hogy az adatokhoz kik és milyen feltételekkel férhetnek hozzá. Külön kitér a megállapodás szövege arra, hogy az utasok faji vagy etnikai hovatartozására, politikai véleményére, vallási vagy világnézeti meggyőződésére, egészségi állapotára, szexuális életére utaló kényes adatokat csak akkor használhatják fel az amerikai hatóságok, ha az adott személy élete veszélybe kerül.
