Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-14 / 87. szám, szombat

24 Szalon ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com Komáromi Szalon a Mokka kávéházban Téma: A plágium-botrány Mi az igazság Schmitt Pál ügyében? Vendégek: Ablonczy Bálint (Heti Válasz) és Gavra Gábor (hvg.hu) újságírók Az est házigazdái: Hadas Miklós szociológus és Sánta Szilárd irodalomtörténész Helyszín: Mokka kávézó, Révkomárom, Megye utca 11. Időpont: 2012. április 18., szerda, 18:00 A belépés díjtalan, a szervezők mindenkit szeretettel várnak. RÖVIDEN Budapesti Nemzetközi Fesztivál Budapest. Április 19. és 22. között rendezik meg a Buda­pesti Nemzetközi Fesztivál néven ismert jó nevű könyvvásárt. Tények címszavakban - díszvendég országok: Északi Orszá­gok (Dánia, Izland, Norvégia, Svédország, Finnország); dísz­vendég író: Claudio Magris (magyar partnere: Esterházy Pé­ter); az Európai Elsőkönyvesek magyar képviselője: Gerőcs Péter, a szlovák: Zuska Kepplová; helyszín: Millenáris; belé­pő: 500 Ft (levásárolható). A könyvújdonságok listája online is elérhető. Bővebben: www.bookfestival.hu. (cs) CD AJANLO The Balkan Fanatik: Ölelj magadhoz PUHA JÓZSEF A Balkan Fanatik egyik leg­jobb dala, az új popzenei szelek szárnyán 2003-ban érkező, an­gol nyelvű Fuckmen értelem­szerűen nem részesült rádiós támogatásban. Akkortájt még elképzelhetetlen volt, hogy ilyen szerzemény helyet kapjon a kí­nálatukban, vagy legalább be­mutatásra kerüljön. A többi, ja­varészt szalonképes szám sem nagyon keltette fel a zenei szer­kesztők érdeklődését: a formá­ció a közelmúltig alig-alig kapott helyet a rádióban. Mégis szép si­kereket ért el. A rádiós felkaro­láshoz - mint oly sok esetben - az MR2-Petőfi rádió kellett. Az Ölelj magadhoz az együt­tes pályafutásának legerősebb hátszelet kapó CD-je. Ehhez nemcsak rádiós szemléletvál­tásra, hanem zenei változásra is szükség volt. Egyrészt ez a Balkan Fanatik első nagyleme­ze, amely teljes egészében a magyar közönséget célozza meg, mindegyik felvétel alap­ját egy-egy magyar népdal ad­ja, másrészt a hangszerelés is változott, és a legtöbb számra rásüthető a slágeresélyes jelző. Az Én az éjjel nem aludtam egy órát című népdalra épülő Csá! telitalálat, és ugyanez elmond­ható a Hol jártál az éjjel cine­gemadárból készült Csiripel­tem bébi címűről is - ezeket legnagyobb rotációban bizo­nyára a Petőfi rádió sugározta, sugározza. Aztán van, ahol a Ha én szabad lennék lett a be­futó. A frontemberek már 2002- ben, a Balkan Fanatik megala­kulásakor több évtizedes zenei múlttal rendelkeztek. A görög származású (festőművészként is ismert) Yorgos Tzortzoglou elsősorban a Gépfolklór és a Barbara zenekarokban tette le névjegyét - ezek úttörő szere­pet játszottak a népzene és a kortárs könnyűzene egyesíté­sében. Lépés Gábor először az 1988-ban alakult Kortársak új­hullámos együttes tagjaként szerzett hírnevet. A feloszlás óta zeneszerzőként, hangmér­nökként és producerként tevé­kenykedik, Ákos jobbkeze. A két zenész stílusbeli határokat átlépve egyesítette elképzelé­seit a népzene és az elektronika elegyítésével. Mivel a népzenei elemek eleinte főleg keletiek, balkániak voltak, ezért a zene­kar neve Balkan Fanatik lett. Made in Hungary - olvasható az aktuális CD borítóján. A fel­irat arra utal, hogy a nemzetközi közönséget is megcélzó albu­mok után ez a magyar piacra ké­szült. A hangszerelésben az elektronika helyett a brit indie- pop az irányadó. Előtérbe került a lírai szerzeményekhez passzo­ló akusztikus gitár és a hegedű, de harmonika, tárogató és har­sona is megszólal. A lemez sok közreműködőt vonultat fel. A Repülj madár már korábban megismert, Geszti Péterrel ké­szült változatára lecsapott a So­ny Music - az X-F aktor mentora­inak EP-jén jelent meg így ezen, a szerzői kiadásban forga­lomba került albumon egy má­sik, szintén zseniális verzióban, Geszti rapje nélkül hallható. Co­py Connak (a Csá! című felvétel­ben működik közre) és MC Pita Ramosnak (a Csiripeltem bébi és a Leánykérős címűkben szere­pel) köszönhetően erős a reg­gae- és a ska-vonal is. Kovács Nóri népdalénekes mellett a má­sik női főszereplő Hajdú Klára dzsesszénekes. Őt a Megasztár első sorozatából is ismerhetjük, ahol a döntő kapujáigjutott. A „Hungarian Fanatik” leg­alább olyan erős, mint a „balkáni változat”. Ráadásul slágeresebb és mégjobban szerethető. A hírek szerint néhány hóna­pon belül érkezik a következő nagylemez. KÖNYV A SZALONBAN Hazsboda Pál tragikusan hosszú magánya CSANDA GÁBOR ,A senki-korszakban azon­ban már botrány sincs, mert az ember szennyben él. Nincs szé­gyen, mert eleve mindenki mocskos.” Ezzel a Hamvas Béla- idézettel kezdődik Gágyor Pé­ter közelmúltban megjelent re­génye. Mivel cselekménye a rendszerváltás előtti világban kezdődik, s az azt követőben ér véget, kétséges, lehet-e a senki­ket és korszakukat csak az első­re vonatkoztatni. Vagyis hogy lehetséges-e egy „nem senkik korszaka” felőli olvasata? Ter­mészetesen igen és természete­sen nem - s ez az első s koránt­sem utolsó nyomós okunk arra, hogy a könyv mellett egyér­telműen letegyük voksunkat: jó választás volt, kiváló olvas­mány, csak ajánlani tudjuk. A küszöb, a vízválasztó azonban nem a rendszerváltás konkrét dátuma, hanem a fő­szereplő leleplezése előtti és utáni úgyszintén konkrét idő­pont. Hazsboda Pál okleveles gimnáziumi tanárt beszervezi a titkosrendőrség. Ténykedésére fény derül: családi élete, mun­kaviszonya és kisvárosi léte alapjaiban rendül meg, innen már csak egy másik lét kezdhe­tő. E másik létbe pedig egykori tartótisztje lehel életet. Mivel nincs tudomásom a Senkik bár­miféle kritikai visszhangjáról, a cselekmény ismertetését maj­dani olvasói kedvéért itt hamar föl is függesztem. Hogy sok ol­vasója lesz, abban nincs okom kételkedni. A mű tizenegy számozott fe­jezetben („kimagyarázkodás­ban”) bomlik ki, ebből az első afféle alapozó, ottliki „az elbe­szélés nehézségei” jellegű: mi az, ami a titkosszolgálati tevé­kenységből utólag biztosnak mondható, mit őriznek az egy­kor aktáktól zsúfolt belügyi épületek - a punciszagon in­nen, a fingszagon túl. Mond­hatnánk: a dramaturgia prob- lematikusságának, a szituálás- nak a fejezete; fontos rész, rá­adásul megelőlegezi a tragikus végű történet nyitottságát: a regény elolvasása után érde­mes még egyszer visszakanya­rodni az első fejezethez. A második már jelen idejű atmoszférát teremet: egy kis­városi környezetben a tanár és beszélgetőtársai (a pap és a borbély), valamint lakótársai (felesége, lánya és anyósa). A leginkább a Grendel Lajos- és Hunéík Péter-prózákat idéző anekdotikus-ironikus realista társadalom- és korrajz itt kezd kibontakozni, mégpedig egy - az előbb említett narratívatí- pusokhoz képest - nagyon visszafogott, rendkívül takaré­kosan építkező, a rövid mellé­rendelő mondatokban rejlő fi­nom árnyalások által. Gágyor Péter pontosan tudja, mi az, amire egy jó regénynek nincs föltétien szüksége (például: lé- lekábrázolás, a szereplők jel­leméhez tapadó pozitív-nega­tív viszony, az események mo­rális háttere), s ez már önma­gában elég ahhoz, hogy ne kell­jen egyszer se letenni. Ezzel egyszersmind mást és máshogy tud ábrázolni, mint például az ugyancsak a szlovákiai magyar értelmiségi családi-társadalmi- történelmi szerepét firtató Négy hét az élet vagy a Határ­eset. Nem kevésszer pedig job­ban. És ez nem semmi. A harmadik fejezet (Harma­dik kimagyarázkodás. Az uta­zás) nem egyszerű utazás - nem pusztán a cselekmény be­indítása. A keserves zötykölő- dés Komáromból Csatán át (a koordinátákat figyelve vélhe­tően) Ipolyságig a létező szoci­alizmus szépirodalmi és valós képe: amilyen hosszan tart, s amennyire kínos, tökéletesen alkalmas egy korszak és ideo­lógia, nemkülönben a benne élt és általa meghatározott embe­rek egyszeri és plasztikus meg­ragadására. Nincs kiábrándí­tóbb látvány annál, amit a vici­nálison utazó lát, bent a szerel­vényben és kint, az ablakon túl. Aki nem élte meg a szocializ­must, annak számára is kevés hasonlóan jó képet tudnék ajánlani, mint a csatai állomás várótermét s a két olajkályhája köré gyűlő emberekét. Egy­szerű, csonka és hiányos mon­datok, egy-egy minőség- vagy mennyiségjelző: a nyelvtani szikárság megidéző és ábrázoló ereje. Az eszköztelen kereset- lenség a Senkik szövegének egyik mozgatórugója. (Ahogy például, már a kapitalista kor­szakban, Kassa városába szitu- álva a zárlatot, beéri egy fog- piszkálóval, hogy a felpörgetett és a mértékegységekkel na­gyobb pénzeket forgató világot megragadja.) Olajkályha és fog­piszkáló - mint két rendszer (és életstílus) miniatűr metaforája. A szöveg nyelvi koherenciáját is hasonlók biztosítják, akár a szavak szintjén is: a korabeli pártsajtó groteszk szófordula­tával („közbeszólt a sors keze”) a múltat tapogató „üres képje­len ideje parolázik itt. A szereplők (ez három héttel az olvasás után derül ki) emlé­kezetesek maradnak, különös tekintettel a nőkre és beágya­zottságukra: az ismeretlen ok­nál fogva különb Skvoreczkyak (Matild mamástul, glaszékesz- tyűstül), Rák Béla felesége (Gi- zus, amint a lehetetlen nadrág­jába húzott fenekét végigviszi a városon), az egy fröccs mellett elkeresztelt Máriska nenő, egy „Hanyeba” Juci - és hát Hazs­boda Pál legközelebbi nőtársai: az ügynökmúlt kiderüléséig Ágnes, utána Zorica, aki az ügynökmúltban is társa. Amit föltétien kiemelnék még: az ütemezés, a regény ritmusa. Ez egészen kiváló. (Gágyor Péter: Senkik. Duna- szerdahely, NAP Kiadó, 2011, 296 oldal) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents