Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-14 / 87. szám, szombat

2012. április 14., szombat

SZALON

6. évfolyam, 15. szám

Bél Mátyás Notitiája a sajtóügynökségi leírás szerint úttörő jelentőségű a mezőgazdasági szakirodalomban. Tegyük hozzá: sok másban is

Topográfiák, topogások a téridőben - alkalmi napló

CSANDA GÁBOR

Ma van a költészet napja. Ha ezt a majdani megjelenéshez képesti mához visszafogalmazom, akkor szerdán volt a költészet napja. Furcsa érzés az esedékes jövőt múltként elképzelni, különösen egy naplóban. Al- kalmiságát is ez adja, ez a még nem jövő, még nem múlt, ez a mai, esendő magánpillanat.

Melyhez az első színt (a reggeli első csésze feketéhez) Tő- zsér Árpád adta. Hallgatom őt a Pátria rádióban, félúton egy kórház és a munkahely között: olyan a hangja, mint élőben, mintha velem szemben ülne. Lakásának alaprajza kísértetiesen hasonlít Roncsol Lászlóéra, mindkét nappali délre, délnyugatra néz, mindkét dolgozószoba északra, északkeletre. Mondja (Tőzsér), hogy mi a jó a költészetében: amit még csak eztán ír, abban leli majd igazi nagy kedvét. De úgy mondja, mintha nem volna megírva, mintha csak kotta volna előtte, szünetjelekkel, improvizációkra alkalmas helyekkel. Utána a Petőfin megzenésített Babits-vers (Harcsa Veronika), ez már útközben, a betegesen zsúfolt Lazaret utcán, parkolóhelyet keresve, araszolva, dögledezve („fúl a cseléd, liheg a gazda”). Talány ez a város. Hogy miért ragaszkodik hozzá az ember, hogy mégis mért? Tóth Laci említi egy helyütt, hogy az írók közül Pozsonyban már csak azok maradtak, akik nem itt születtek.

A két oroszlánnál (a rendőrség épületénél) fordulok, a

szemközti sarkon órás. Pavel Vilikovský könyvét olvasom, a véletlen folytán magyarul (A gonosz önéletrajza; Hizsnyai Tóth Ildikó nagyon jó fordításában), ennek első regényében a Jozef Karsten fedőnevű ügynök épp ezen a sarkon leskelődik, s itt pillantja meg tartótisztjét. A regény ideje (1948) szerint itt, az órás helyén papírbolt volt. A mosonmagyaróvári könyvtár ismertetője szerint a „férfi megkísérli elhagyni az országot, de az állambiztonságiak hamarosan megtalálják egy, az orosz zónában húzódó kis osztrák faluban, nem messze Bécstől. Visszahurcolják Pozsonyba, és azzal zsarolják, hogy a kezükben van a felesége és a fia. Karsten úgy dönt, hogy felveszi a harcot, és felkeres egy-két befolyásos »barátot«,

hogy a segítségüket kéije”. Nagyszerű regény, de nem erről szól. Vagy erről, de nem így: a topográfia pontos, az iránytű nem: a Jozef K. tragikusan rövid magánya című szöveg főszereplője a barátait nem segítségkérés végett keresi föl sorra. Nem veszi fel a harcot, egyáltalán: semmit se vesz fel, csak amit a titkos- rendőrség felvétet vele.

A HVG húsvéti számában Götz Aly fejtegeti, hogy Berlinben a 19. század végén a lakosság 80 százaléka még analfabéta volt. A németek újkori (második világháború utáni) nagy adottsága, ezt már én gondolom, hogy szembenéznek a múltjukkal. Úgy értem, magukkal néznek farkasszemet, nem pedig a körülményekkel. Az 1947-ben született német történész még hozzáteszi: „A német családokban az volt az elterjedt nézet, hogy az olvasás tönkreteszi a szemet. Ezt még én is hallottam gyerekkoromban.” Ami már a szembenézésnek egy magasabb foka, ez az önostorozás, a rossznak ez a makacs felvállalása már-már túlzásnak tűnik. De nem az mégsem. A nagyság jele. Abban a kistérségben, mely körülvesz, ritkán tapasztalok hasonlót. Itt a legtöbb ember gyónás közben is másokat szapul.

Szombaton Vas megyében kirándultunk Liszka Györgyivel. Várok valamit ettől az úttól szokásos húsvéti bolyongásaink derűs pillanatait, valamint hogy ezúttal nem tévedünk el sehol, mert műholdas navigátor vezet, s talán (ha lehet még egy kívánság) némi berzsenyis hangulatot, de nem. Egy biztos pont van az ember életében, s az közvetlen az ember mellett ül. Nézzük a lassan múló tájat, a különös helységneveket, Ostffyasszony- fa, Zsédeny, Sótony, Nyőgér. Ez a ház eladó feliratú táblák, ablakig, ereszig, padlásszobáig vizes házfalak. Esik, és az eső jótékonyan fátyolt ereszt az anyaország megviselt arca elé, és még így is el-elfordítjuk a tekintetünket, mintha illetlenségen kapnánk magunkat. A visszaút szebb, mert süt a nap, szebbek már a falvak is, s végre Pozsony, ahol húsvéthétfőn is nyitva a könyvesbolt, s ahol is hosszas egyeztetés után végül egy Kosá- ryné Réz Lola-regényt vásárolunk. A pénztárnál magyarul szolgálnak ki.

2012. április 18-án

Kalligram-est

Budapesten

PROGRAMAJÁNLÓ

1. Štúr, Ľudovít: A szlávok és a jövő világa. Válogatott írások. Válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Demmel József. Utószó: Rudolf Chmel. Fordították: F. Kováts Piroska, Földes Zsuzsanna, Görözdi Judit, Németh Ádám, Tóth Gergely. Bemutatja: Demmel József

2. Csehy Zoltán: Amalthea szarva. Száz itáliai humanista költő. Bemutatja: Adamik Tamás

3. Murányi Sándor Olivér: Zordok, a székely szamuráj.

Kéjpróza. Bemutatja: Fried István

4. Szolcsányi Ákos: A felszínről. Versek. Bemutatja: T oroczkay András

5. Karátson Endre: Retúrjegy. Jó lakásom az irodalomban. Bemutatja: Szilágyi Zsófia

6. A konszolidációról. Korridor-könyvek. Elméleti és történeti elemzések. Szerzők: Gombár Csaba, Hankiss Elemér, Kende Péter, Lengyel László, Nova Eszter, Standeis- ky Éva, Szilágyi Ákos. Bemutatja: Romsics Ignác

7. Komoróczy Géza: A zsidók története Magyarországon

I—II. Beszélgetés a szerzővel

Szervezők: a budapesti Szlovák Intézet és a Kalligram Könyvkiadó.

Műsorvezető: Mészáros

Sándor

Helyszín: Budapest, Rákóczi út 15.

Időpont: április 18. (szerda), 18.00

NOVAE

H ISTO RICO G BO( i R A P HIC A ,

DIVIS V IN P A RT KS QVATVOR ,

V A R V M

PRI M A. H V N C i A RIA M ClVDA N V Bl AN AM i ALT KRA, TR ANS- Danmuakam« lutu, uvriKbCAKAM« vjvahta, ixamv-hhiscanamt

E X P R O M I T.

Regiónu Situs , Termám , Montes, Campos , Fluuios . l.acus,

*f for núti, O//, SohrjHe nigrnmm* AWtfrrf muncra p rodičia -í írt c o las va- riorum Ormi turn, at far borttm mom; ľromnaoram Ma^ßratm i Uimßres Fámtlist ; torkot t Arve*-, Of fl d*, $r Vteti fnpemtáttm emut s; Sutgulerum frátere*, Or tat 6' increments , Bei'i P.nitque Ceuuerßafiei y & frajeatem tíabitum ;

Fide optima, Adcurationc furtum ,

e x P L t c a t.

OPVS, HVCVSQVE DESUjERATVM . ET IN OOMMVNE VTU.E.

S ACRATISS1MIS AVSPICIIS

% A * \7T A tľC Á IITC

ET REGIS IN DVLGENT1SS1M1,

E L A B O R A V l T

ACCtDVHT

Mappjt, fingulonim Cumitatmim, Maliodo Aft ronomico-tí comctric* concinnatx.

•NNAľ. AVSTRIA; Imperil!) 7LL? STRAVtUl Bibliopol*. Typi) PRTRl r.sx t.KELEM Typcgraphl Cílaiei.

ANNO MDC.C.XXXV.

xvnvs ll.jj; f ]

Bél Mátyás legismertebb munkájának, a Notitia Hungáriáé novae historico-geographicának (Az új Magyarország történeti-földrajzi ismertetése) első kötete (Bécs, 1735) kinyitva, a 2-3. oldalon - a nyitrai Szlovák Mezőgazdasági Múzeum kiállításán (TASR/Henrich Mišovič)