Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-03 / 79. szám, kedd
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 3. Az elmúlt húsz év az oktatás területén folyamatos átalakításból állt, felemás eredménnyel - figyelmeztetnek a pedagógusok Čaplovič megrostálná a gimnazistákat „Megcsinálom azt, amit korábban a németek" (TASR-felvétel Pozsony. Nem kell annyi gimnazista, mint jelenleg, véli a leendő oktatásügyi miniszter. Dušan Čaplovič szerint szívesebben jönnek az országba a befektetők, ha több szakképzett diákot küldenek a hazai iskolák a munkapiacra. Egyes szakértők szerint iskola- bezárásokhoz vezethet az intézkedés. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Dušan Čaplovič (Smer) merész lépésre készül. Csak azokat a végzős kilencedikeseket engedné gimnáziumba, akik legalább 1,5-ös tanulmányi átlagot értek el felső tagozatos tanulmányaik során. A leendő oktatásügyi miniszter nem titkolja szándékát. „Megcsinálom azt, amit korábban a németek. Aki 1,5-ös ádagnál rosszabb eredménnyel zár, a középiskolák között válogathat” - szögezte le a politikus. A munkaerőpiac igényei szerint A leendő miniszter fő célja, hogy megerősítse a szakközép- iskolák hálózatát. „Ha nem történik átfogó változás, Szlovákia három-négy éven belül összeomlik. A külföldről idetelepülő cégeknek semmilyen szakképzett munkaerő nem áll majd rendelkezésükre” - vélekedik Čaplovič. Hozzátette, modem, cégorientált középfokú oktatást szeretne kialakítani. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a szakközépiskolákban és a szakmunkásképzőkben az elméleti tantárgyak oktatását az állam, a szakmai gyakorlatot pedig a vállalatok finanszíroznák, amelyek a későbbi végzettek munkaadóivá válnának. Az állam így két legyet ütne egy csapásra: „hozzáigazítaná” a szakközép- iskolák végzettjeit a munkapiaci igényekhez, a gimnáziumról lemondani kényszerülő diákokkal pedig javítaná a középiskolákban zajló munka színvonalát. Tény, hogy a gimnáziumokba az utóbbi időben már az eminensnek nem mondható diákok is bekerülnek, ez pedig lassítja és nehezíti az oktatómunkát. Čaplovič tervei viszont túl radikálisan avatkoznának a rendszerbe, véli Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. „Nehéz dolgozni azokkal a közepes tanulmányi eredményű gyerekekkel, akik az alapiskolákból a gimnáziumokba bekerülnek, viszont a demográfiai adatok azt mutatják, hogy erősen csökken a középiskolás korosztály létszáma, ami néhány iskola megszűnését is eredményezheti” - állítja Pék. Ugyanerre figyelmeztet And- ruskó Imre is. „Ha megváltoztatják a közoktatási törvényt, csökkentik a kvótákat, akkor azok a gimnáziumok, amelyek már most is a létükért küzdenek, biztosan megszűnnek” - teszi hozzá a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. Nem minden tehetség tiszta egyes A gimnáziumi felvétel 1,5-ös átlaghoz kötése a szakemberek szerint semmiképp sem igazságos, mivel a tanulmányi átlag nem feltétlenül tükrözi a diákok képességeit. Andruskó sem tartja szerencsésnek a javaslatot. í,Lehet, hogy valaki átlagban rosszabb tanuló, viszont matematikából és fizikából kimagasló tehetség” - példálózik az igazgató, hozzátéve, hogy ezeknek a tehetségeknek esélyük sem lenne, hogy gimnáziumban folytassák tanulmányaikat. Pék László szerint Čaplovič elképzelése nem veszi figyelembe a gyerekek különböző fejlődési szakaszait. ,A tiszta egyes diákok sokszor kimerülnek egy adott iskolatípusban. A kezdetekben gyöngébb tanulók gyakran az erősebb közegben kapják meg a motivációt, ami előre viszi őket” - magyarázta lapunk kérdésére Pék. Hozzátette, hogy a tehetség fogalmának mai felfogása már nem feltétlenül a tiszta egyeseknek kedvez. „Mindenki más szempontból tehetséges, nem várható el az összes gyerektől, hogy mindenben egyformán jól teljesítsen” - véli a pedagógusszövetség elnöke. Az érem másik oldala, hogy az alapiskolák oktatási színvonala eltérő. Míg az egyik településen csak nagyon kevesen .tudnak tiszta egyessel zárni, a szomszéd faluban talán egy- egy elnéző tanárnak köszönhetően azok is eminensnek számítanak, akik kevésbé szorgalmasak. Nem emiatt választják a szlovákot A szlovákiai magyar gimnáziumi hálózat viszonylag jól kiépült, a szakközépiskolák vonalán nincs olyan jó lefedettség. Az ügyesebb magyar gyerekek így az esetek nagy részében a gimnáziumokban kötnek ki, jegyzi meg Pék László. Azt viszont sem ő, sem Andruskó nem hiszi, hogy a jövőben a gimnáziumokból kimaradó magyar végzősök nagyobb számban a szlovák tannyelvű középiskolákat választanák. Čaplovič tervei szlovák szakmai körökben is élénk reakciót váltottak ki. A Magániskolák Szövetsége, a Katolikus Iskolák Szövetsége, az Aktív Iskolák, a Művészeti Alapiskolák Szövetsége, valamint a Szlovákiai Szabadidőközpontok Szövetsége levelet intézett a következő oktatásügyi miniszterhez, melyet pártelnökének, Robert Ficónak is elküldték. „Az elmúlt húsz év az oktatás területén folyamatos átalakításból állt, melyet azonnali, gyors, gyakran ellentétes, nem rendszerszerű változások bevezetése jellemzett. Ez ingadozást eredményezett az oktatás minőségében, és bizonytalanságot keltett az az oktatási dolgozók körében” - áll a levélben. A szakmai szervezetek felszólították Čaplovičot, a velük való egyeztetés nélkül ne eszközöljön lényeges változtatásokat a rendszerben. (TASR, vps) Čaplovič status quója Nem kell Szlovákiának német egyetem Pozsony. Szeptemberben kezdte volna meg működését a Goethe Egyetem, az ország első német nyelvű felsőoktatási intézménye, ám megalakulásával Dušan Čaplovič kijelölt oktatásügyi miniszter nem ért egyet. A magánintézményt a német és az osztrák állam támogatná - a hallgatóknak szemeszterenként 1100 eurós tandíjat kellene fizetniük -, megalakításáért a német diplomácia lobbizott. Az iskola akkreditációjáról a következő hetekben kellene döntenie a kormánynak, ám Čaplovič szerint sok a felsőoktatási intézmény, így egyelőre ezen a téren is status quót hirdet a Smer - nem jöhet létre új egyetem. Čaplovič szerint nem csak a német egyetem beindítását ellenzik, egy ideig semmilyen új magániskola - sem alap- , sem közép-, sem főiskola - nem alakulhat, az új tárcavezető először a jelenlegi rendszerben akar rendet rakni. Azt még nem részletezte, hogyan. Az Akkreditációs Bizottság egyébként múlt héten adott ki támogató jellegű határozatot a Goethe Egyetem megalapításával kapcsolatban. Lubor Fišera, a testület elnöke sajnálja Čaplovič döntését. „Egyhangú döntést hoztunk, mivel az iskola kizárólag német nyelven oktatna, üyen nálunk nincs, továbbá színvonalas oktatói karral rendelkezne” - mondta a Hospodárske noviny lapnak. A Goethe Egyetem lenne a posztkommunista térségben a második német nyelvű felsőfokú intézmény, az első még 2002-ben alakult Budapesten: ez az Andrássy Gyula Egyetem. (MSz) A lakosság 37 százaléka állítja: szeretne elutazni valahova, de biztosan szerényebb költségvetésből Álomnyaralás helyett marad az álmodozás (Ján Krošlák felvétele A távozó miniszter úgy véli, lesz pénz a bérekre Uhliarik: az orvosok inkább hallgassanak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre romló anyagi helyzete miatt idén a lakosság nagyjából ötödé egyáltalán nem engedheti meg magának, hogy elutazzon valahová szabadságra - derül ki az Euroba- rometer elemzéséből. „Hónapok óta szinte mindenhonnan a gazdasági növekedés lassulásáról és a munkanélküliség növekedéséről hallunk, így nem csoda, hogy mindez a lakosság szabadságolási szokásain is meglátszik” - nyilatkozta Éva Sadovská, a Postabank elemzője, aki szerint a háztartások csaknem 57 százaléka már tavaly bevallotta, hogy nehezebb anyagi helyzete miatt elsősorban a nyári és téli kirándulásokon spórol. Most a megkérdezettek 33 százaléka állítja, hogy idén biztosan elutazik valahová, közülük is azonban csaknem minden második belföldön tölti majd a szabadságát. Az uniós országok közül a szlovákiai turisták körében Olaszország a legnépszerűbb, amelyet az üdülést tervezők 10 százaléka Felértékelődnek a belföldi úti célok választott, a sorban Bulgária (9%), Csehország és Görögország (8-8%) következik. A nem uniós tagországok közül már hagyományosan Horvátország, Egyiptom és Törökország számít a legnépszerűbbnek. Az emberek 37 százaléka ugyan szintén tervezi, hogy elutazik valahova, ám romló anyagi helyzetük miatt kénytelenek módosítani eredeti terveiket, vagyis szerényebb célt választanak, kevesebbet költenek vagy eleve rövidebb időre utaznak el. Tavaly a lakosság 24 százaléka sehol sem volt kirándulni, közülük minden második ezt a nehéz anyagi helyzetével magyarázta. (mi, SITA, TASR) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ivan Uhliarik (KDH) leköszönő egészségügyi miniszter szerint az orvosoknak nincs joguk véleményt mondani az egészségügyi nővérek béréről. „Az orvosoknak, akik betegeiket túszként használták fel a fizetésükről folytatott tárgyalások során, s az alkotmánybírósághoz fordultak a nővérek bére miatt, nincs erkölcsi joguk nyilatkozni a nővérek magasabb béréről; a nővérek kulturált tárgyalással érték el a fizetésemelést, és azt a parlamentben is keresztülvitték” - jegyezte meg a miniszter. Uhliarik az orvosszakszervezet (LOZ) vasárnapi felhívására reagált: a LOZ arra szólította fel az egészségügyi minisztériumot a nővérek április elsejétől hatályos bérrendezésével kapcsolatban, hogy teljesítse, amire ígéretet tett, tehát teremtse elő az emeléshez szükséges pénzt. Uhliarik szerint kétség nem fér hozzá, hogy utódjának, Zuzana Zvolenskának nincs konkrét elképzelése az egészségügy problémáinak megoldására. „Ismét pénzt akarnak önteni az ágazatba, de ez a szocialista módszer senkinek sem kedvez. Ennek egyszer s mindenkorra véget kellene vetni” - mondta a tárcavezető. Úgy véli, egyelőre nem szükséges hozzányúlni az állami költségvetésben szereplő 50 millió eurós tartalékalaphoz, mivel az Általános Egészségbiztosító több pénzt juttatott a kórházaknak a béremelésre. Uhliariknak meggyőződése, hogy a béremelésre elég pénz lesz. Közben az Egészségügyi Nővérek és Szülészasszisztensek Kamarája bejelentette: bírósághoz és az ombudsmanhoz fordulnak a béremelésről szóló törvény kijátszása miatt. A szakmai szervezet a megyéket is felszólította: ellenőrizzék, hogy a hatáskörükbe tartozó kórházak betartják-e a személyzeti normatívákat. „Egyes vezetőket az sem érdekelné, ha egy nővérre hatvan beteg jutna” - jegyezte meg Mária Lévyová, a kamaraelnöke. (dem, TASR)
