Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-12 / 85. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 12. www.ujszo.com Két opera-világpremier, Bartók világát is idézve Politika az operában is MTI-HÍR Két németországi operaház is világpremiert tart pénteken este. A kölni társulat Ludger Vollmer Border (Határ)című új művét mutatja be, Gelsenkir- chenben pedig Sidney Corbett Übüje kerül színre. Szenvedély és pezsgő ener­gia - így ajánlja a kölni opera- társulat Vollmer operájának az ősbemutatóját a honlapján. A mű főhőse - hősnője - Makaria. Édesapja politikai gyilkosság áldozata lesz, ezért testvéreivel el kell hagynia hazáját. Apjá­nak régi, száműzetésben élő társával kell a menekülés során találkoznia. A szellemi és ér­zelmi egymásra találás csak rö­vid boldogságot kínál, mert Makariának biztonságba kell helyeznie a testvéreit. Ludger Vollmer 1993-tól szabadúszó zeneszerző és ze­nész. Műveit világszerte, az Egyesült Államokban, Mexikó­ban, Ausztráliában és a Távol- Keleten is játsszák. A másik világpremier az amerikai Sidney Corbett alko­tása, Alfred Jany abszurd bo­hózata alapján Simone Homem de Mello írta a librettót. Übü papát Michael Dahmen, a hata­lomvágyban mértéket nem is­merő Übü mamát Almuth Herbst játssza. Egy és Kettő a két másik szereplő, ők az idő­gépet, a Föld tengelyét tanul­mányozzák. De szó esik va­gyonszerzésről, adók beszedé­séről, megvesztegetésről és a trón elfoglalásáról is. Végül is: a gonosztól való félelem néha teljesen abszurddá és nevetsé­gessé válik. Az Übüben az Erzsébet-kori reneszánsz stílust és Bartók ze­nei világát egyaránt megidézi, de Sidney Corbett nem tagad­ja, hogy a Deep Purple muzsi­kája is megihlette, mintha ő maga is egy időgépben ült vol­na komponálás közben. Negyveneves Sebnem Ferah török énekesnő Több zenei díjat is nyert POSTA ÁKOS ISTVÁN Ma ünnepli 40. születésnap­ját, Sebnem Ferah török rock­énekesnő! Az Isztambul és Bur­sa között lévő Yalova városban született, Szkopjéból, Jugo­szláviából hazatelepült török szülők gyermekeként. . 1988-ban alapította VOL- VOX nevű zenekarát, ankarai egyetemi tanulmányai miatt azonban, a zenekar másfél évig szüneteltette működését, majd Isztambulba költözött, és az ot­tani egyetemen folytatta ta­nulmányait, hogy az ott élő bandatagokkal folytathassa a zenélést. A zenekar ugyan 1994-ben feloszlott, az egyik dala azonban az állami rádió és televízió, a TRT szerkesztőinek tetszett, így gyakran játszották a rádióban. A híres török pop­énekesnő, Sezen Aksu felkérte háttérénekesnek, majd, meg­győződve énekesi és dalszerzői tehetségéről, szólólemezhez is segítette. (Képarchívum) Az első Sebnem Ferah-le- mez 1996-ban jelent meg, si­kere azóta is töretlen. Immár hat stúdióalbuma van, és számtalan török zenei díjat nyert el. Zenéjében gyakran ötvözi a hard rock- és metál- elemeket a hagyományos, tö­rök hangszerekkel. Híres dala például a Delgec. Daniel Radcliffe igent mondott Allen Ginsberg, a legendás amerikai beatköltő szerepére Hangok a vad oldalról Daniel Radcliffe és Jesse Eisenberg a film próbafelvételén (Képarchívum) Nevezték sokféleképpen. A beatnemzedék pápájá­nak. A hippik atyjának. A szabad szerelem gurujá­nak. Amerika bárdjának. De mondták róla azt is, hogy mocskos, közönsé­ges és undorító. Allen Ginsberg ezzel törődött a legkevésbé. SZABÓ G. LÁSZLÓ Költő volt, híres és hírhedt költő, az ötvenes évek és a beatnemzedék legmeghatáro­zóbb alakjainak egyike. De po­litikai aktivista is, aki nemcsak a militarizmust és a materia­lizmust, a kormányok működé­sét, hanem a szexuális elnyo­mást is mélységesen elítélte. Korlátokat, szabályokat, rend­szereket ugyanúgy nem ismert, mint költészetében a ritmuso­kat és a szótagszámokat. Sza­badon élt, és szabadon verselt, érzelmi hullámait gondolkodás nélkül vetette papírra, felolva­sóestjeivel valósággal elvará­zsolta a közönségét. A közönség pedig imádta. Rajongott érte. Egyrészt politi­kai nézetei miatt, másrészt azért, mert szerelmi életét is leplezetlen őszinteséggel tárta hívei elé. Üvöltés címmel ki­adott lírai költeménye világvi­szonylatban az első igazi beat verseskötet, amelyet Eörsi Ist­ván fordított - zseniálisan - magyarra. San Franciscóban, az amerikai Ninivében élt extá- zist és üdvözülést, végtelen bu­likat kereső barátai körében, Jack Kerouac, Peter Orlovsky, Lucien Carr, Neil Cassady és Carl Solomon társaságában. „Aranyszőrű meztelenségben” ott írta csavargó, lázadó, nar­kotikumoktól sem mentes élete talán legszenvedélyesebb ver­seit. Az ötvenes évek végén éle­te társával, az ugyancsak költő Peter Orlovskyval Párizsba köl­töztek, ahol több ottani barát­jukkal, ismert beatművé- szekkel egy lepukkant lakást béreltek közösen, amely ké­sőbb Beat Hotel néven került be az irodalomba. A két férfi, kiknek kapcsolata közeli bará­taik szerint szerelemtől és köl­tészettől izzott, a kor legismer­tebb zarándokhelyeire, Ma­rokkóba és Indiába is eljutott, ahol a buddhista vallás mind­kettőjüket beszippantotta. Mintegy harminc évet éltek együtt, s ez mindkettőjük köl­tészetét meghatározta. Gins­berg a vietnami háború elleni tüntetéseknek is meghatározó egyénisége volt, s bár a kom­munizmusról meglehetősen idealizált képet alkotott, az erőszakos kommunista és kapi­talista kormányok között túl nagy különbséget nem látott. Ettől függetlenül Kubában és Csehszlovákiában szabadon közlekedhetett - amíg „baj­keverés” címén ki nem utasítot­ták. Magyarországi tartózko­dásait nem kísérték botrányok, ha valaki valamin elcsodálko­zott, az ő volt. Nem értette, mi­ért hiányzik a fuck és a cock szó megfelelője a magyar fordítá­saiból. Eörsi István aztán elma­gyarázta neki. Jeffrey Friedman és Rob Ep­stein rendezésében két évvel ezelőtt már készült játékfilm Al­len Ginsbergről. Üvöltés volt a címe, James Franco alakította benne a fiatal (még nem kopasz és nem elhízott) költőt, akinek kiadóját 1957-ben obszcenitás vádjával állították bíróság elé. A kétszeres Oscar-díjas Epstein sem a Sundance-on, sem Ber­linben, sem Karlovy Vary feszti­válján nem aratott számottevő sikert alkotásával, így az eddig csak kisfilmeket készítő John Krokidas joggal gondolhatja úgy, hogy szabad előtte a pálya, és ilyen rövid idő elteltével ő is elkészítheti a maga Ginsberg- filmjét Kill Your Darlings cím­mel. A történet alapjául Gins­berg, Kerouac és Carr kapcsola­ta szolgál, de szerepet kap ben­ne David Kämmerer is, akit - minden valószínűség szerint - önvédelemből ölt mega tizenki­lenc éves Lucien Carr, s hogy minden nyomot eltüntessen maga ütán, a holttestet a Hud­son folyóba dobta. Ginsberget, az élet „vad oldalán” sétáló költőt a Harry Potter-skatulyából már az Equus Alan Strangjével kilépett Dániel Radcliffe formálja meg, aki már Peter Shaffer zaklatott lelkű lovászfiújaként a színpa­don bizonyította: korosztályá­nak egyik legbevállalósabb szí­nésze. A szerep érdekében Radcliffe ugyanis mindenre képes, nem ismer lehetetlent. A legrázósabb jelenetekre is rez­zenéstelen arccal mond igent. Olyanokból pedig az új Gins- berg-filmben is lesz elég, hi­szen a történet középpontjá­ban mégiscsak összemelege­dett férfiak állnak. Jesse Eisen­berg, a Social Network - A kö­zösségi háló Oscar-jelölt színé­sze pár álmatlan éjszaka után vissza is adta a szerepet. Radcliffe nem töprengett. Neki nincs vesztenivalója, mondja. Egy nagy alakítás re­ményével várja a forgatás első napját. FRANKOFON FILMNAPOK Díjazottak és útkeresők Pozsony. Ma kezdődik és áp­rilis 15-éig tart a 14. Frankofón Filmnapok. A szemlének idén belvárosi mozik adnak otthont: a Lumiere és a Mladosť. Ezúttal is a szokásos szekciók közt vá­logathatnak a nézők. Az Előbe- mutatók csoportban öt olyan film szerepel, amelyek itt látha­tók először, de később forgal­mazzák őket idehaza. A krémek krémje szekció nemzeti filmdí­jakkal vagy fesztiválokon kitün­tetett mozgóképeket kínál. A Nuvé! szekcióba új nyelven megszólaló, kísérleti alkotások kerültek be. Ismét lesz doku­mentum- és rövidfilm-váloga- tás. A részletes program megta­lálható a fesztivál honlapján: www.fiffba.sk. (tébé) Szilvás csirke. A Frankofón Filmnapok nyitófilmje. Perzsa mese a szerelemről, melynek története 1958-ban játszódik Teheránban. Főhőse Nasser Ali Khan, aki kora legnagyobb he­gedűművésze. Egy rosszakaró­ja azonban eltöri a hegedűjét. Mély depresszióba esik, és el­veszti az életkedvét. Feltörnek benne az emlékek, s felszínre kerül egy sokkoló nagy titok... Kafka utolsó története. E do­kumentumfilmet főleg Kafka ra­jongóinak lehet ajánlani. Ren­dezője, Sági Bornstein filmes detektívként Max Brod nyomá­ba ered, s azt próbálja feltárni, Brod miként mentette meg a Kafka-hagyaték részét. Kiderül, milyen utat járt be azzal, hogy nem teljesítette Kafka végaka­ratát, áld azt kérte, semmisítsék meg kiadatlan munkáit. Polisse. Ez a francia bűnügyi dráma valójában játékfilm, ám szinte a dokumentum erejével ad képet a párizsi rendőrségről. A realisztikus felvételek nem­csak azt mutatják be, hogy a rendőrök miként próbálnak küzdeni egyebek közt a gyer- mekpomográfia, a gyermekek­kel szemben elkövetet erőszak ellen, hanem azt is, hogyan vi­selik lelkileg ezt a munkát. A rabbi macskája. A krémek krémje ez a francia produkció - César-díjjal jutalmazták ani­mációs film kategóriájában. Iz­galmas mese a múlt század hú­szas éveinek Algériájából Sfar rabbiról, aki Zlabya nevű lá­nyával, egy kandúrral és egy papagájjal él egy fedél alatt. A macska megeszi a papagájt, s miután lenyeli, beszélni kezd. Ám minden szava hazugság... Donoma. Ez a francia alkotás az új hangot és lehetőségeket kereső filmek egyike, ún. gue­rilla filmmaking, vagyis ala­csony költségvetésű film. Több érdekes emberi sorsot mutat be. Egyik hőse, egy félénk foto­gráfusnő találomra keres ma­gának szeretőt, ám csak úgy hajlandó összejönni a férfival, ha mellőzik a beszédet. (Fotók: FIFFBA)

Next

/
Thumbnails
Contents