Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)

2012-04-11 / 84. szám, szerda

12 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com A lévai zsinagógát, annak csodálatos mennyezetä április végén mindenki megcsodálhatja (Képarchívum) Koncertekkel és nyílt nappal várják a közönséget Áprilisban átadják a felújított zsinagógát SZÁZ ILDIKÓ Léva. Április 27-től 29-ig ünnepi rendezvénysorozattal hívja fel a város önkormányza­ta és a művelődési központ a lakosság figyelmét arra, hogy befejeződtek a felújítási mun­kálatok a romantikus-keleti stí­lusú lévai zsinagógában. Az ünnepi programban fel­lépnek a művészeti alapiskola növendékei és a pozsonyi Pressburger Klezmer Band, to­vábbá színházi estet terveznek. Vasárnap, április 29-én 14és 17 óra között megnyitják a zsina­góga épületét a nyilvánosság számára. Muzeológusok, levél­tárosok, helytörténészek fi­gyeltek fel azokra a szenzációs leletekre, melyekre a 2010 nya­rán kezdődő munkálatok során bukkantak a munkások. Előke­rült az épület elveszettnek hitt alapító okirata, az 1883-as keltezésű dokumentumot egy gyógyszeres üvegben, a kor­szak legmagasabb és legala­csonyabb névértékű pénzérméi- egy ezüst tízgarasos és egy 22 karátos aranypénz - mellett ta­lálták meg. Később egy buda­pesti kiadású, magyar-héber nyelvű kalendáriumra bukkan­tak, mely 1939. szeptember 14-től 1940. október 2-ig kö­vette a napokat. A borítón sze­replő feliraton ez olvasható: „Izraelita zsebnaptár 5700. év a zsidó időszámítás szerint a vi­lág fennállása óta Szökőév mely áll 385 napból.” A hirdet­ményeken és a naptárrészen kívül minden más szöveg hébe­rül szerepel a kiadványban. A létesítmény felújítása mintegy 2,3 millió euróba került, ennek jelentős részét európai uniós pénzekből fedezte a város ön- kormányzata. A zsinagógát a második vi­lágháború során raktárként használták, és később csak to­vább romlott az értékes épület állaga. A zsinagógában mos­tantól koncerteket, színházi előadásokat fognak tartani, az emeleten pedig kiállításokkal vájják a közönséget. Utólagosan vásárolná meg a várostól a vállalkozó a lépcső alatti, már beépített területet A képviselők nem tudtak a terület bérbe adásáról A lépcső egy négyzetméternyi része a város területén található (A szerző felvétele) Galánta. A város főellenő­re vizsgálja, miként tör­ténhetett meg, hogy az építésügyi hivatal úgy kollaudált egy épületet, hogy annak egy része a város területén találha­tó. A képviselők erről a terület megvásárlására benyújtott kérvény meg­tárgyalásakor szereztek tudomást. B. JUHOS MELINDA A pozsonyi vállalkozó és fele­sége január végén kérte az ön- kormányzattól egy 1 négyzet- méteres, valamint egy 21 négy­zetméteres terület megvásárlá­sát az általuk a Clementis lakó­telepen épített többfunkciós épület környékén. Az egy négy­zetméteres területen a vészkijá- rati lépcső keskeny része talál­ható, a 21 négyzetméteres há­romszög alakú rész pedig az épület elé épített járda egy ré­sze. A városi hivatal, mivel már beépített területről van szó, az eladást javasolta a terület ren­dezése érdekében. A képviselők szerint az ilyen utólagos eladás veszélyes lehet, előfordulhat, hogy később sokkal nagyobb te­rületen építkeznek, és utólago­san kérik az adott terület tulaj- donjogánakrendezését. ,Á két évvel ezelőtt kiadott építkezési engedély nem vo­natkozott a lépcsőre, akkor ezt nem tervezték. A kollaudáció- nál kiderült, hogy más építő­anyagot használt a tulajdonos, nem tartották be a tűzvédelmi előírásokat és éppen ezért a tűzoltók szükségesnek találták a fenti lakásokhoz egy vészkijá- rati lépcső építését” - mondta Mária Morvayová, az építés­ügyi hivatal vezetője. Éppen ezért csupán az épület földszin­ti részét kollaudálták. „A lépcső megépítése után a tulajdono­sok kérték a fenti lakások kolla- udációját, ekkor derült ki, hogy a lépcső belelóg a város terüle­tébe. Ekkor bérleti szerződést írtak alá a közterület használa­táról úgy, hogy kérvényezni fogják az érintett terület megvásárlását” - mondta Mor­vayová. Horváth Dezső képvi­selő kérdésére, megbüntették-e emiatt a vállalkozót, Morvayo­vá annyit mondott, mivel bérle­ti jogviszony van érvényben, nem. Az ülésen nem tértek ki arra, kinek a belegyezésével és mikor történt a bérleti szerző­dés aláírása. A bérbe adásról a képviselő-testületnek kellett volna döntenie. A terület meg­vásárlására januárban benyúj­tott kérvényt nem hagyták jóvá a képviselők. A városatyák az ülésen a város főellenőrét utasí­tották az ügy felülvizsgálatára, jelenleg tart az ellenőrzés. Az üggyel a legközelebbi ülésen, április végén foglalkoznak majd a képviselők. A párkányi festő sajátos stílusú képei láthatók Esztergomban, a Kaleidoszkóp Házban Bugyács Sándor szürrealisztikus világa GULYÁS ZSUZSANNA Esztergom. Lábik János, Baranyovics Borisz és Markó Csaba után újabb párkányi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás Esztergomban. Bu­gyács Sándor szürrealisztikus álomvilágot varázsolt a Kalei­doszkóp Házba. Bugyács Sándor kiállítását Wemkle Bemát nyitotta meg. A költő a Bugyács által illuszt­rált könyvekből olvasott fel versrészleteket. A párkányi festő- és grafikusművész tus- és tollrajzai számos könyvben és folyóiratban jelentek meg. Nevét sokan vers- és me­seillusztrációi révén ismerik. Ezeken - csakúgy, mint más alkotásain - is a jellegzetes, bugyácsos vonalvezetés kö­szön vissza. Meseszerű, szür­realisztikus fantáziaképeivel sajátos stílust teremtett. Olaj­és akrillképei epikusán moz­galmasak, akár színpadi jele­netnek is beülenének. Rajzai viszont aktuális lelkiállapotát tükrözik. Esztergomban kiállított vásznain a groteszk figurák, fák, házak és holdak főszerep­lésével tapinthatóvá válik a vi­szály, az eltávolodás és a ma­gány. Stilizált, szürreális alak­jai ugyanis - ajkukon mo­sollyal vagy bánattal - mind részesei a kék, zöld és vörös színekbe öltöztetett, komor alaptónusú mesének. Bugyácsnak, aki tagja a Pár­kányi Körzeti Alkotókömek és az Esztergomi Művészek Cé­hének is, nem ez az első esz­tergomi kiállítása. 1994-es egyéni tárlattal mutatkozott be az esztergomiaknak. Több csoportos kiállításon vett részt Gyetván, Zólyomban és Buda­pesten is. A program két éve alatt vendégül látta a többieket a nádszegi oktatási intézmény, a törökországi Nide és a lengyelországi Gniewkowo iskolája Török és lengyel iskolákkal dolgozott együtt a nádszegi intézmény B. JUHOS MELINDA Nádszeg. A napokban zárul a község szlovák alapiskolájának lengyel és török partnerekkel lebonyolított nemzetközi prog­ramja. A két éve tartó projekt ideje alatt a felső tagozatos diá­kok tökéletesítették angol nyelvtudásukat és sokan közü­lük eljutottakTörökországba és Lengyelországba is. Az alapiskola még 2010-ben az Európai Unió által támoga­tott Comenius programján nyert el 24 ezer eurót a gyere­kek utaztatására, a partnerek­kel közösen kidolgozott projek­tek megvalósítására. A Szlovák Akadémiai Információs Ügy­nökséghez (SAIA) benyújtott program elsőrendű céljaként a különböző nemzetek, kultúrák és gondolkodásmódok megis­merését tűzték ki. A program két éve alatt kétszer látta ven­dégül a többieket mind a három partner, a nádszegi iskola, a tö­rökországi Nide városában ta­lálható alapiskola és a lengyel Gniewkowo iskolája. A projekt záró találkozójára Nádszegen került sor. Az ünne­pélyes konferencián a prog­ramban részt vevő diákok és ta­nárok bemutatták a szülőknek és a lakosoknak kétéves munká­juk eredményeit. „A program­mal szerettük volna tökéletesí­teni a diákok angol nyelvtudá­sát. A diákok havonta különbö­ző témájú prezentációkon dol­goztak, a legjobbak bekerülnek a közeljövőben megjelenő ki­adványba. A programba a felső tagozatos diákok szinte mind­egyike bekapcsolódott, össze­sen nagyjából hetvenen. Az an­gol kommunikáció javulása már az órákon is érzékelhető volt, sokkal könnyebben be­szélnek, és a külföldi utak során a gyerekek már könnyen meg­értették magukat. Nem csak tu­ristaként ismerték meg az or­szágokat, hiszen családok lát­ták vendégül őket. Megismer­A program záróünnepségére Nádszegen került sor (Képarchívum) hették a szokásokat, a külföldi­ek életstílusát. A gyerekek nyi- tottabbak lettek más kultúrák iránt. Nem utolsósorban olyan helyeket is láttak- egyebekmel- lett a szegényebb negyedeket - amelyek az útikönyvekben nem szerepelnek” - mondta Mária Kojnoková iskolaigazgató. Hoz­zátette, a rengeteg adminiszt­ráció ellenére minden iskolá­nak ajánlja ezt a lehetőséget. A programban a gyerekek díj­mentesen vettek részt. A szülők és a támogatók a gyerekek el­szállásolásával, apró ajándékok vásárlásával segítették a prog­ramot. A támogatásból az iskola interaktív táblát, kivetítőt, ka­merát, fényképezőgépet vásá­rolt, amelyeket a program ideje alatt intenzíven kihasználtak. Az iskola várhatóan egy év múl­va ismét pályázik. Tervben van, hogy a jövőben nemcsak az is­kolát, hanem a község más in­tézményeit is bevonnák a pro­jektbe, együttműködést kez­deményeznének a külföldi és a helyi intézmények között.

Next

/
Thumbnails
Contents