Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-11 / 84. szám, szerda
6 Külföld ÚJ SZÓ 2012. ÁPRILIS 11. www.ujszo.com ■mHMM Külön-külön emlékeztek Varsó. Megosztja a lengyel társadalmat a két évvel ezelőtti tragédia: tegnap külön-külön emlékeztek a Szmolenszk közelében lezuhant kormánygép katasztrófájának áldozataira Lengyelországban. A varsói katonai temetőben megrendezett hivatalos ünnepségeken a kormány és a hozzátartozók képvise- lőijelentekmeg, majd az államfővel közösen szentmisén vettek részt, míg a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt külön megemlékezést tartott a város központjában. APiS azt állítja, hogy a gép merénylet következtében zuhant le. (MTI) Szaporodnak a merényletek Kabul. Legalább 24 ember vesztette életét és több mint húszán sebesültek meg két öngyilkos merényletben tegnap Afganisztánban, az egyik akciót a tálib lázadók magukra vállalták. A két merénylet 11 rendőr, 8 civil és 5 merénylő életébe került A Reuters egy NATO-szóvivőt idézett, aki azt mondta, eddig semmi nem utalt arra, hogy a tálibok meg akarnák ismételni tavalyi, átfogó tavaszi offenzívá- jukat. (MTI) Gyűlölködő belga honlap Brüsszel. Hollandia után a belgiumi Antwerpenben is létrehoztak olyan idegengyűlölő honlapot, amely a bevándorlók feljelentésére biztosít lehetőséget. Az internetes fórumot megteremtő, szélső- jobboldali Vlaams Belang (Flamand Érdek) nevű párt flandriai parlamenti frakcióvezetője, Filip Dewinter azzal indokolta a lépést, hogy a Belgiumban menedéket kérőknek csak egynegyede kapja meg az igényelt státust, hiszen a túlnyomó többségük nincs üldöztetésnek kitéve hazájában. Dewinter kiadta a jelszót: az illegális bevándorlókat haza kell zsuppolni, semmi keresnivalójuk nincs Flandriában. Azt állította, hogy a kormányzat a szőnyeg alá söpri a problémákat, és hogy pártja a tények összegyűjtésével az illegális bevándorlás fekete könyvét kívánja összeállítani. Korábban Hollandiában váltott ki nagy felháborodást, hogy a Geert Wilders vezette, szélsőséges PW párt létrehozott olyan honlapot, amelyen azt lehet bejelenteni, ha hollandok rovására kelet-európaiakkal töltenek be munkahelyeket. (MTI) Aszad moszkvai segédlettel tovább hazudozik - egyre növekszik a feszültség a szíriai-török határtérségben Megint lőttek a béketervnek Damaszkusz/Moszkva. Lejárt a szíriai tűzszünet életbe lépésének határideje tegnap reggel hatkor, de a harcok nem szűntek meg. A hadsereg páncélosai Hama várost lőtték, s másutt is voltak összecsapások. A szír-libanoni, valamint a szír-török határon is éleződött a feszültség. ÖSSZEFOGLALÓ Délután a szíriai külügyminiszter - miután orosz kollégájával, Szergej Lavrowal tárgyalt -, azt állította, hogy megkezdték a hadsereg kivonását a városokból, de ezt lapzártáig független források nem erősítették meg, s egyébként is: a szír kormány nem először állított hasonlót, s mindannyiszor hazudott. Még Valid Moallem szír külügyminiszter nyilatkozata előtt azt jelentették, hogy Damaszkusz új feltételeket támasztott a Kofi Annan-féle béketerv szerinti tűzszünet életbe léptetéséhez. Közel húszezer szíriai menekültet helyeztek el sátorvárosokban Törökországban (TASR/AP-felvétel) írásbeli garanciákat akart Annától arra vonatkozóan, hogy minden felfegyverzett terrorista- csoport elfogadja az erőszak minden formájának leállítását, és kész fegyvereinek beszolgáltatására. Egyúttal Katartól, Sza- úd-Arábiától és Törökországtól is kötelezettségvállalást kért „a terroristacsoportok finanszírozásának beszüntetésére”. Szergej Lavrov moszkvai tájékoztatóján felszólította a szír kormányt, maradéktalanul tartsa be az ENSZ és az Arab Liga kü- lönmegbízottjának béketervéből vállaltakat. Az Aszad-rezsim ellenzékét pedig az erőszak azonnali beszüntetésére hívta fel. Bejelentette: Moszkva az ENSZ megkeresésére kész megfigyelőket küldeni Szíriába, mégpedig a Golán-fennsíkon szolgáló orosz kontingensből. Bassár el-Aszad tüzérsége reggeltől támadta az északi Marát, és aknavetők zaja hallatszott a középső Homsz városában is. Mara fölött helikopterek is megjelentek, és menekülő családokat lehetett látni. Az északkeleti Haszaka térségében, Maszada és Markada között kormányerőket ért támadás, és hat katona meghalt. A szír-libanoni határon kirobbant tűzharc áldozatául esett egy libanoni tévéoperatőr, Bejrútban a konfliktus átterjedésétől tartanak. Ugyancsak az erőszak eszkalációját tanúsítja: a szíriai kormányerők hétfőn este egy, a határ török oldalán felállított menekülttáborba lőttek át, két embert megöltek, továbbá közel húszán - köztük két török állampolgár - megsebesültek. A Kínában tartózkodó Recep Tayyip Erdogan török kormányfő durva határsértéssel vádolta meg Damaszkuszi, s hangsúlyozta: országa megteszi a szükséges intézkedéseket. Erdogan a nemzetközi jog által biztosított lehetőségekre utalt. Részletek említése nélkül azt hangoztatta: bizalmas tárgyalások keretében olyan jelzéseket kapott, amelyek arra utalnak, hogy módosul Oroszország és Kína - amelyek a BT-ben eddig Damaszkuszi védték - Szíriával kapcsolatos álláspontja, és a két ország kész együttműködni Ankarával. Az Erdogan kíséretében lévő Ahmet Davutoglu külügyminiszter tegnap megszakította kínai útját és hazatért. (MTI, TASR, ú) Nem lesznek előrehozott választások - tiltakoznak a szakszervezetek A Nečas-kabinet szakítópróbája KOKES JÁNOS Prága. A tegnapi nap tétje az volt, hogy marad-e a hárompárti koalíciós kormány, vagy pedig előrehozott választások lesznek Csehországban. Délben úgy nézett ki, marad a koalíció: a gazdasági minisztereknek sikerült megállapodniuk a következő két év költségvetési intézkedéseiben. A többórás vita után született megállapodás részleteit egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a kiszivárgott értesülések szerint várható, hogy emelkedni fog az áfa, a nyugdíjak növekedése lelassul, és az eddiginél jobban megadóztatnák a magas keresetűeket. Az intézkedések célja, hogy a jövő évben a GDP 3 százaléka alá szorítsák a költségvetési hiányt. A tervek nem tetszenek az ellenzéknek és a szakszervezeteknek, amelyek április 21-re országos tiltakozó nagygyűlést hívtak össze Prágába. A Polgári Demokratikus Párt (ODS) és a TOP 09 számára e követelmények teljesítése volt a kormányban maradás feltétele. Megfigyelők szerint a Közügyek (W), amely a múlt héten a kormányból való távozással fenyegette meg partnereit, a megállapodás elfogadásával jelezte: kormányon akar maradni. „A W számára a koalíciós partnerek feltételeinek teljesítése nem okoz problémát” jelentette ki Radek John pártelnök a koalíciós pártvezetők délutáni tanácskozása előtt. A koalíciós pártvezérek délután kezdődött ülésének fő témája a kormányprogram felülvizsgálata volt, amit a W követeit. John hosszas, feszültebb és bonyolultabb vitára számított a délelőtti gazdasági tárgyalásoknál, de bízott a megállapodásban. Az értekezlet kora este megállapodással ért véget. Lényegében ezzel hárult csak el az előrehozott választások veszélye. Az esti megállapodást még a három párt vezetésének, valamint a kormánynak is jóvá kell hagynia - ez akár már ma megtörténhet. Konyhakéssel és patkányméreggel is irtaná a hitetleneket Kiadható a kampós kezű prédikátor ÖSSZEFOGLALÓ London/Strasbourg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint kiadható az USA-nak a Nagy-Britanniában fogva tartott, egyiptomi származású Abu Hamza el-Maszri radikális iszlám hitszónok és másik négy, feltételezett terrorista. A stras- bourgi testület - amely a kiadatást még tavaly is leállította - tegnap úgy határozott; Abu Hamza és társai kiadatása nem sérti az emberi jogok konvenciójában foglaltakat. A házassággal brit állampolgárságot szerző Abu Hamzát 2004-ben vették őrizetbe, és 2008-ban Strasbourg közbenjárásával egyszer már sikerült az ügyvédeinek megakadályozni a férfi kiadatását. Hamzát, a kampós kezű prédikátort gyilkosságAbu Hamza (TASR/AP) ra és terrorra bujtogatás gyanúja miatt ítélték el, a házkutatások során londoni otthonában több ezer audio- és videokazettát találtak, amelyeken a radikális imán egyebek mellett arra szólítja fel a híveit, hogyha szükséges, akár konyhakéssel és patkányméreggel is irtsák a hitetleneket, és általában is karddal teljesszék az iszlámot. Abu Hamza Afganisztánban vesztette el a kezét, majd Boszniában is harcolt. Kiadatását többek között egy 1998-as jemeni túszszedés, valamint az afganisztáni terror- cselekmények támogatása miatt kérték az amerikai hatóságok. Abu Hamza Nagy-Britan- niában már minden jogorvoslati lehetőséget megpróbált, de a brit bíróságok nem ellenezték a kiadatást. Az USA-ban megfogalmazott vádak alapján tényleges életfogytiglani börtönbüntetésben részesülhet. A BBC szerint a bírósági döntés egyben az USA sikere is. (MTI, ú) Elkészült az új pszichiáteri szakvélemény Breivik beszámítható MTI-HIR Oslo. A legújabb pszichiáteri szakvélemény szerint beszámítható és épp ezért büntetőjogilag felelősségre vonható a norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik. Az erről szóló pszichiáteri jelentést tegnap hozta nyilvánosságra az oslói bíróság. A szakvéleményben foglaltak ellentmondanak annak a korábbi pszichiáteri véleménynek, amelyek szerint Breivik elmebeteg és ezért büntetőjogilag nem vonható felelősségre. Az első jelentés még azt állapította meg, hogy a gyilkos paranoid skizofréniában szenved. Breivik tavaly július 22-én Oslóban, valamint a közeli Utoya szigetén 77 személyt gyilkolt meg. A norvég ügyészség márciusban „terrorista cselekedetek és szándékos emberölés” címén hivatalosan vádat emelt a tömeggyilkos ellen. A bírósági tárgyalás a jövő hétfőn kezdődik, és immár a bíróságnak kell döntenie arról, hogy a két pszichiátriai szakvélemény körül melyiket veszi alapul. Túlzónak tartják az izraeli reagálásokat Nem veszik el a Nobel-díjat MT1-ÖSSZEFOGIALÓ Stockholm. A svéd akadémia semmi okot nem lát arra, hogy megfosszák Günter Grasst irodalmi Nobel-díjától egy Izraelt bíráló verse miatt. Mint Peter Englund, az akadémia titkára tegnap hangsúlyozta: Grass kizárólag szépírói érdemeiért kapta a díjat. Amit el kell mondani című versében Grass azt írta, Izrael mint atomhatalom a világbékét fenyegeti, és esetleg megelőző csapást mérhet Teheránra, megsemmisítve az iráni népet. Éli Jisáj izraeli belügyminiszter, az ultraortodox Sasz politikusa erre úgy reagált, hogy a 84 éves írótól tulajdonképpen el kellene venni a Nobel-díjat. A miniszter Izraelben nemkívánatos személynek nyilvánította Grasst, és beutazási tilalmat rendelt el a világhírű német író ellen. Ezt az izraeli döntést tegnap lényegében minden német párt túlzónak találta és bírálta. Londont fenyegeti az al-Kaida London. Megfenyegette Nagy-Britanniát az Al-Kaida arra az esetre, ha kiadná Jordániának Abu Katada muzulmán jogtudóst és hitszónokot, akit az al-Kaida európai szellemi vezetőjének tartanak. Abu Katadát februárban engedték ki a börtönből és helyezték házi őrizetbe, miután egy brit bíróság úgy döntött, jogerős ítélet nélküli fogva tartása törvénytelen. A brit kormány szeretné, ha kiadhatná Jordániának, ahol távollétében 30 év kényszermunkára ítélték két terrorcselekményért. Abu Katada 1993-ban érkezett Nagy-Britanniába, s 2002-ben zárták börtönbe az akkori terrorellenes törvények alapján. (MTI)
