Új Szó, 2012. április (65. évfolyam, 78-100. szám)
2012-04-07 / 82. szám, szombat
www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2012. ÁPRILIS 7. SZTÁRVILÁG ] 1 Az egyik fürdőszoba. Elegáns, csodálatos, otthonos, (Lisa Limer felvétele) A konyha helyett az udvaron, de akár a nagyszalonban, a szobákban is felszolgálják az ételeket, ha a vendégek úgy kívánják És a legszebb hálóért járó Oscar-díj... (Tim Beddow felvétele) A kilences lakosztály (Tim Beddow felvétele) A fogásokról két helyi asszony, Filomena és Enza gondoskodik (Lisa Limer felvétele) Pizzát is felszolgálnak, a falakat pedig színészek és a filmművészet más képviselőinek portréja díszíti. Azoké, akik a Cinecittában forgattak Róma peremén. (Lisa Limer felvétele) és igényes szállodaépítő » először ellátogatott Bernaldába nem sokkal azután, hogy diplomát szerzett a Kaliforniai Egyetem filmiskoláján. Épp elnyerte a Samuel Goldwyn írói díjat, és az addig csóró fiatalember hirtelen 2600 dollárral gazdagodott, sőt még állást is kapott: Roger Corman Európában forgó filmjében lett hangosító. „így hát persze vettem egy Alfa Romeo Giulietta Spidert, amelyet a milánói gyárban kellett átvenni. Amikor készen lettünk a filmmel, komppal Brindisibe mentem, onnan pedig a fürge kis sportkocsimmal Bernaldába” - emlékezett vissza. A városkában rátalált nagyapja unokafivérére, majd sok más rokonára is, és immár fél évszázada tartó kapcsolat fűzi a településhez. „A keresztapa után rendkívül népszerű lettem Olaszországban, a város díszpolgárává választottak. Ünnepséggel tisztelegtek előttem” - emlékezett. Bár nagyon jól érezte magát nagyapja szülővárosában, sokáig nem gondolt arra, hogy házat, arra pedig végképp nem, hogy egy lerobbant villát vegyen ott. Egészen addig, míg 2005-ben Bianca Margherita, a villát generációkkal ezelőtt építő olívaolajmágnás leszármazottja meg nem kérdezte tőle, hogy nem akarja-e megvásárolni. „Biztosan baleknak nézett” - mosolygott a rendező. Ösztöne azt súgta, mondjon nemet, aztán Michele Russo színész, a város szülötte, aki szerepelt A keresztapa harmadik részében, felhívta figyelmét arra, hogy a kormány támogatást ad olyan déli fejlesztésekhez, mint amilyen egy hotel kialakítása is. „Terveket dolgoztunk ki, megvalósíthatónak láttuk, így hát pályáztunk. A beruházás persze kinőtte magát, sokkal nagyobb és bonyolultabb lett, mint azt valaha képzeltem” - magyarázta. Nem hivalkodik nevével, saját borait kínálja „Örökségvédelmi okok miatt nem engedték, hogy medencét építsek a kertbe, így hát vennem kellett még földet a szomszédban, hogy lehessen medence - említi. - Falakat kellett megerősíteni, mennyezetet renoválni, ajtókat áthelyezni. Felszedtük az eredeti burkolatot, A keresztapa után rendkívül népszerű lettem Olaszországban. megszámoztuk, felújítottuk, majd visszatettük őket az újonnan beszerelt padlófűtés fölé. Az ígért kormánytámogatások viszont nem jöttek, a rendező dühös is emiatt. „Ügy érzem, az olasz kormány tartozik nekem, mert én a szabályok szerint játszottam” - húzta alá. A viharok ellenére a hotel fantasztikus lett: barátságos, sokkal inkább egy otthonhoz, semmint rideg szállodához hasonlít. Nem hivalkodó, a homlokzaton még csak jelzés sem utal arra, hogy Coppola hoteljébe térnek be az emberek, pusztán a házszám, a 64- es áll a kapu felett. A tömör fából készült magas kapuba elegáns ajtót vájtak, aki belép, egzotikus kertben találja magát: pálma- és fenyőfák, olíva, füge és citrom fogadja a látogatókat. A Palazzo Margheritának mindössze kilenc lakosztálya van, hat a villában, három a kert déli részében álló egykori istállóban. Nincs hagyományos értelemben vett étterem, a vendégek egy 12 fős asztalhoz ülve kaphatnak ételt a téglákkal kirakott konyhában. A fogásokról két helyi asszony, Filomena és Enza gondoskodik: előételekkel, gazdag levesekkel, tésztával, hússal és halételekkel várják a látogatókat, akik természetesen a házilag, tán épp a legfinomabb ricottából készített desszertekről sem maradnak le. A konyha helyett persze az udvaron, de akár a nagyszalonban, a szobákban vagy azok - a 9-es és a 4-es lakosztály - teraszán is felszolgálják az ételeket, ha a vendégek úgy kívánják Az említett két lakosztály egyébiránt Coppola és lánya, a szintén fUmrendező-forgatókönyvíró Sofia kedvence, és főszezonban - euróbán számolva - négy számjegyű összegért bérelhetők k egy éjszakára. A szállodában két bár is van, egy intimebb hangulatú a vendégeknek és egy nyilvános, amelynek saját bejárata van az utca felől. Utóbbiban pizzát is felszolgálnak, a falakat pedig színészek és a filmművészet más képviselőinek portréja díszíti. Azoké, akk a Cinecittában forgattak Róma peremén. Coppoláé nincs közöttük. Filmjei sem szerepelnek a hotel több mint 30 darabos olasz vagy Olaszországban forgatott filmgyűjteményében, amelyet minden szobában feltöltöttek a televíziókra. Vannak viszont borok Coppola kaliforniai pincészetéből, de helyi - basilicatai és pugliai - nedűk is, és a provence-i Chateau Thuerryből ugyancsak érkeznek palackok. A Chateau Thuerry Sofia Coppola apósáé. Nincsen spa fürdő, se edzőterem, cserébe viszont a Jón-tenger alig 15 klométerre fekszik homokos tengerpartjával. A hotelnek nemsokára saját strandja lesz a parton, ahová saját fűvarokat szervez majd. Nincs messze egy másik lídó, a Metaponto sem. Húszpercnyi autóút után a vendégek a Krisztus előtt 600 környékén a görögök által alapított kolónián találják magukat, ahol Pitagorasz fejében szöget ütött híres tétele. Bemaldához varázskulcs kell Bernalda önmagában kevésbé vonzó, az azóta eltelt egy évszázadban, hogy Coppola nagyapja a bella, azaz a szép jelzővel illette, megkopott a fénye. Mindazonáltal így sem szürke. Megér egy misét például a 15. századi aragóniai kastély, és van néhány tetszetős temploma is. Coppola szerint a városka az „igazi, az autentikus Itália, Olaszország, amilyen egykor volt”. A rendező dicséri a település éttermeit, ünnepeit, a „lassú” életet, amely távol esik az emberiség zajától. „Más világ ez, amelybe varázskulcs nélkül nem lehet belépni” - írta memoárjában a városkáról Carlo Levi olasz festő, író. Don Francis és a Palazzo Margherita vendégei azonban úgy érezhetik, megkapták ezt a kulcsot - éjszakánként legkevesebb 360 euróért. (MTI-Press, a fotókat a Coppola Resorts bocsátotta az Új Szó rendelkezésére)
