Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-01 / 51. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com Kertész és Kosztolányi is „győzhet" az USA-ban Díjazzák a fordítókat MT1-H1R New York. Rangos irodalmi elismerést nyerhet az Egyesült Államokban Kertész Imre A kudarc és Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művének angol nyelvű fordítása. A Nobel-díjas magyar író regénye és Kosztolányi novellás- kötete többek közt olyan szerzők könyveinek fordításával van versenyben a Best Translated Book Award (Legjobban lefordított könyv díja) elnevezésű elismerésért, mint az izraeli ÁmoszOz. Az elismerésre összesen 25 könyv esélyes, a listát kedden tette közzé a New York-i Rochester Egyetemen működő Three Percent nevű nemzetközi irodalommal foglalkozó online forrás. Kertész Imre A kudarc című művét Tim Wilkinson, Kosztolányi munkáját pedig Bemard Adams ültette át angol nyelvre. A díjat költészet kategóriában is kiosztják, e műfaj jelöltjeit április 10-én teszik közzé. Ugyanaznap ismertetik a próza kategória jelöltjeinek szűkített, tízes listáját. A győztesek nevét várhatóan május elején jelentik be a PEN World Voices Festival során New Yorkban. Mind a próza, mind pedig a költészet kategória nyertesei - a szerző vagy jogutódja, valamint a fordító - öt-ötezer dollárt kap a díj mellé. A Best Translated Book díjat 2007-ben alapították. Idén 14 országból származó, 12 nyelven írt művek szerepelnek a prózai alkotások hosszú listáján. Az elismerést olyan művek nyerhetik el, amelyek 2010. december 1. és 2011. december 31. között jelentek meg az Egyesült Államokban. A könyvszakma minden területéről érkező zsűritagok figyelembe veszik a mű és a fordítás minőségét is, így tisztelegve az író és a fordító közös erőfeszítései előtt, hogy angol nyelven is elérhetők legyenek az irodalmi remekművek. Idén is kisebb kiadók - többek közt a Dedalus, a Seagull Books és a Melville House - uralják a jelöltek listáját, de nagyobb házak is képviseltetik magukat, például a Knopf. Párizs szimbóluma, az Eiffel-torony több akciófilm áldozata volt már. Ezúttal Pozsony egyik jelképét, az „újhidat" borította lángba apokaliptikus képével a mától látható új szlovák film. Erik Bošnák első nagyjátékfilmje, az Immortalitas című misztéri- umthriller azt boncolgatja, mi mindent hajlandó feláldozni az ember a szerelméért. (Fotó: Film Europe) RÖVIDEN Dalok és tulajdonosuk Dunaszerdahely. Dinnyés József magyar zeneszerző, előadóművész „daltulajdonos” lép fel ma este az Arthe Café- ban (Vállalkozók háza) a Vámbéry Polgári Társulás szervezésében. A koncert ingyenes, a kezdés időpontja 18 óra. (ú) Ridley Scott Fukusimáról forgat Tokió. Ridley Scott világhírű brit filmrendező is részt vesz a Japánt 2011. március 11-én ért természeti katasztrófa és nukleáris válság első évfordulója alkalmából készülő dokumentumfilm készítésében. Azért kérték fel Scottot, mert A szárnyas fejvadász, A nyolcadik utas a halál rendezőjének van már tapasztalata a „kaleidoszkóp-filmek” terén is: Life in a Day címmel 192 országban élő 80 ezer ember videofelvételeiből jegyzett nagy sikerű alkotást. A filmet várhatóan ősszel mutatják be Japánban, és más országokban is vetíteni fogják. (MTI) Bibliai szerepben a „Gladiátor” Los Angeles. A bibliai Noé szerepében látjuk viszont a filmvásznon a Gladiátor Oscar-díjas sztárját, Russell Crowe ausztrál filmszínészt. A 47 éves sztárt Darren Aronofsky, a Noé című filmeposz rendezője szemelte ki a címszerepre. A Variety című hollywoodi szaklap értesülései szerint partnernője Natalie Portman lesz. (MTI) Kulturális diplomácia Közép-Európában - visegrádi vitadélután sok tanulsággal A kultúra mint eszköz Teltház volt a Pozsonyi Magyar Intézetben (Zahorán Csaba felvétele) A kulturális diplomácia feladata egy adott ország művészeti életének, kultúrájának prezentálása külföldön. Célja, hogy szeressék az országot. Finom, közérthető, barátságos módszereivel ott is beléphet a képbe, ahol a politikai diplomácia csődöt mond. JUHÁSZ KATALIN A minap érdekes beszélgetésnek lehettek tanúi a Pozsonyi Magyar Intézetbe látogatók, és mivel alig lehetett beférni a terembe, már az elején konstatálhattuk, hogy a téma nem csak a „szakmabeliek” számára érdekes. A Visegrádi Négyek országaiból érkezett jelenlegi, illetve ex-kultúrdiplo- maták úgy hasonlíthatták össze Szlovákia, Csehország, Magyarország és Lengyelország helyzetét e téren, hogy láthatóan számukra is izgalmas, tanulságos, vagy épp meglepő volt néhány adat. Ezekben a válságos időkben mindenütt a kultúrára jut a legkevesebb pénz, ezért sokat elárul az adott országról, mennyit szán művészeti életének külföldi megismertetésére. Ebben a lengyelektől tanulhat a régió, sőt talán egész Európa is. A lengyel kultúrdiplomácia szembe megy a trendekkel, egyáltalán nem sajnálják a befektetést, évi 15 millió eurót költenek a külföldi jelenlétre. Filmművészetüket, zenéjüket és irodalmukat külön intézetek képviselik a világ felé, emellett pedig 27 országban működik a kulturális intézetek hálózata, amelyek 7,5 millió eurót kapnak az említett pénzcsomagból. Zbigniew Ma- chej, a pozsonyi Lengyel Intézet volt igazgatója szerint a tetemes ráfordítás húsz év alatt meghozta az eredményt, sőt az a paradox helyzet állt elő, hogy a lengyel kultúrára ma többet fordítanak külföldön, mint odahaza. Az otthoni finanszírozást szinte teljes egészében a helyi önkormányzatok vették át, Varsó városa például többet költ kultúrára, mint a lengyel kulturális minisztérium. „Például a lengyel szépirodalom fordítására és a nemzetközi könnyvásárokon való részvételre komoly összegeket áldozunk, miközben a 37 millió lakosú Lengyel- országban nincs egy irodalmi hetilap” - érzékeltette a helyzetet Machej, aki egyébként maga is elismert költő. A lengyel EU-elnökség fél éve alatt mintegy négyezer lengyel program valósult meg az uniós államokban, 19 miiló néző előtt. Lengyelország tavaly Magyarországtól vette át az elnökséget, ezért érdekes volt meghallgatni, mivel dicsekedhetnek a magyarok e téren. Hatos Pál, a külföldi magyar intézeteket működtető Balassi Intézet főigazgatója nem szolgálhatott hasonlóan elképesztő adatokkal, ráadásul fél évvel a kormányváltás után kellett folytatni, vagy átalakítani az előző kormányzat által elkezdett projekteket. 19 magyar intézet működik, ebből 16 európai országokban. Hatos az elnökség kapcsán főleg a zenei rendezvényeket tartja sikeresnek, amelyek amúgy is politikamentesek és nyelvfüggetlenek, ráadásul a Liszt-év is kapóra jött nekik, hiszen Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára szervezett programokkal az elnökséget is reprezentálhatták külföldön. „Az a stratégiánk, hogy a rendezvényeket nem az intézetek épületében szervezzük, hanem külső helyszínen, így a propagációt a befogadó intézmény fedezi. Amikor például a londoni Royal Festival Hallban lép fel Fischer Iván a Budapesti Fesztiválzenekarral, az ottaniaknak is érdekükben áll a hangverseny reklámozása” - magyarázta Hatos Pál, aki egyébként nem a „kirakat-kultúrában” hisz, nem bemutatni akar, hanem kreálni, azaz együttműködéseket generálni a két ország művészei, intézményei, szervezetei között, hogy új minőségjöhessen létre. Jan Bondy, a Cseh Külügyminisztérium Diplomáciai Főosztályának igazgatója, volt ciprusi nagykövet épp fordítva gondolkodik, szerinte azt kell megmutatni külföldön, ami leginkább kirakatba kívánkozik a cseh kultúrából. Jelenleg 20 országban működik Cseh Központ, amelyeket Csehszlovákia szétválásakor „örököltek meg.” Bondyt elsősorban az zavarja, hogy a kormányváltások ebben a régióban négyévenként új kulturális koncepciót jelentenek, nem futhatnak ki a projektek, sokszor kell a nulláról kezdeni az építkezést. Az oszto- záskor Szlovákiához is kerültek kulturális intézetek, amelyek mára olyannyira elsorvadtak, hogy jobbára egy-egy követségi diplomata foglalkozik az ország művészetének prezentálásával. Működik azonban négy „óriás-kultúrház”, épp a négy visegrádi országban. Igor Otčenáš, a szlovák külügyminisztérium kulturális diplomáciai főosztályának igazgatója elárulta, hogy a prágai és a budapesti Szlovák Intézet épületeinek bérlése a tárca összes ilyen jellegű kiadásai közül a legnagyobb tétel. Itt jegyezzük meg, hogy aki járt már a Rákóczi úton álló hatalmas ingatlanban, nem kételkedhet az igazgató szavaiban: tényleg csillagászati összeget emészthet fel a bérleti díj, ám ha egy ország az intézet épületének méretével akarja demonstrálni a küldetés fontosságát, ám legyen. (Megnéztem: ez év első három hónapjában négy-négy rendezvénynek ad otthont a ház.) A Visegrádi Szalon beszélgetéssorozat februári témájának szakértői a sok különvélemény mellett néhány kérdésben azonos álláspontra helyezkedtek. Például abban, hogy az USA- ban csak együtt lehetnek érdekesek a régió országai, külön- külön elvesznek a hatalmas kínálatban. Reméljük, a következő lépés az együttműködés erősítése lesz. Ehhez jó példával szolgálhat a Visegrádi Alap, amely már tíz éve támogat olyan együttműködéseket, amelyekben a négy ország művészei, illetve szervezetei partnerként részt vesznek. Egyre sikeresebbek az „országjáró felolvasókörutat" abszolváló fiatal írók, költők A FÍK tehetségei Dunaszerdahelyen NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Sokadik állomásként a dunaszerdahelyi Vámbéry Irodalmi Estek keretében mutatkozott be a Balázsién megalakult Fiatal írók Köre (FÍK), amely a Szlovákiai Magyar írók Társasága mellett működik. Az esten a FÍK elnöke, Rajkovics Péter és három tagja, Vida Barbara, Takács Zsuzsi és Mucha Attila tartott felolvasást saját, illetve kortárs szerzők műveiből. Beszámoltak arról, hogy a közeljövőben a Kalligram folyóirat közöl a műveikből, majd a Dotyky című szlovák irodalmi lapban Jitka Rožňová fordításában megjelentetett 16 fiatal szerző művei kerültek terítékre. A jelen lévő FÍK tagok felolvasták a fordításokat, majd Mucha Attila megjegyezte, hogy, neki a szlovák nyelvű változat sokkal jobban tetszik, s ezzel egyértelművé vált, hogy Rožňová jó munkát végzett. A fiatalok tervezik, hogy a közeljövőben az Opus FÍK-mellékletében szlovák anyanyelvű fiatalok műveit fordítják le magyarra. Az estet Mucha Attila előadása tarkította, aki megzenésített verseket adott elő. Takács Zsuzsi, Rajkovics Péter, Vida Barbara és Mucha Attila (Angyal Sándor felvétele)
