Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-03 / 53. szám, szombat
24 Szalon 1934-2012 (Somogyi Tibor felvétele) „Úgy hiszem, igennel válaszolhatunk a kérdésre: adatott-e az ember számára mód arra, hogy a tudatával ne váljék sorsának a megrontójává. Igen, a tudatunkkal pozitívan: mint nem- beliségünk adományával, mint méltósággal is élhetünk. Feltéve, hogy magunkat és dolgainkat nem csak ösztöneinkkel, hanem a lét összefüggéseiben, az időtálló törvények és értékek egységében is érzékeljük, szemléljük. »Mert ne gondold, hogy annyi vagy, amennyi látszol magadnak...« - mondj a erről egyik versében Babits Mihály. Tudomásul kellene vennünk, hogy életünk, tetteink, magatartásunk a következményeikben messze túlnőnek rajtunk: hogy nem csupán biológiai mivoltunkban, hanem értelmünkkel, egész testi-szellemi habitusunkkal is a mi életünknél egy sokkal nagyobb folyamatnak a hordozói és átörökítői vagyunk. Ezért felelősséggel tartozunk az emberi értelemnek és méltóságnak, a sajátunkénak ugyanúgy, mint a másokénak”. (Fukári Valéria) visszatekintés NAP Kiadó ^ Kaleidoszkóp könyvek ÚJ SZÓ 2012. AAARCIUS 3. www.ujszo.com EGY KORONG - EGY KÖNYV Donnie Darko mosolya H. NAGY PÉTER A véletlen ismét úgy hozta, hogy folytatnom kell a legutóbbi gondolatmenetet. Az történt ugyanis, hogy míg megjelenés alatt állt a Forráskódról és a Gribbin-könyvről (A mul- tiverzum nyomában') írt szövegem, a sokvilág-elmélet szóba került a Filmesztétika óráimon is. Ez részben azoknak a lelkes hallgatóimnak köszönhető, akik remek kiselőadásokkal készültek fel a Donnie Darko című produkcióról. A dolog ott vált érdekessé (és valószínűleg a jelenlévők számára emlékezetessé), amikor az egyik csoportban Zolczer Péter Idválóan felvázolta a Donnie Darko egy lehetséges kozmológiai értelmezését; a másik csoportban pedig Baka L. Patrik a film skizo- kulturális hátteréhez nyújtott megkerülhetetlen támpontokat. Magam aztán mindkét esetben azzal egészítettem ki az elhangzottakat, hogy Richard Kelly alkotása megközelíthető a kvantummechanika Everett-féle leírása felől is, sőt, a konstrukció akkor működik igazán. Nézzük, miről is van (volt) szó. Induljunk ki a film idővonalából. Látni fogjuk, hogy ez nem annyira bonyolult, mint ahogyan a Donnie Darko-fanok többsége állítja (ezeket az interpretációkat Péter összegyűjtötte; elképesztő, mi minden van bennük). A történet elején a címszereplőt Frank (nyúl- maszkban) kihívja a házból, és közli vele, hogy 28 nap múlva vége lesz a világnak. Ennek köszönhetően Donnie (Jake Gyl- lenhaal) megmenekül, ugyanis nem tartózkodik a lakásban, amikor arra ráesik a repülőgép-hajtómű. Később a srác több olyan akciót hajt végre, melyet Frank sugall neki (megtudjuk azt is, hogy Donnie skizofrén). Közben megismerkedik Gretchennel (Jena Malone), és egymásba szeretnek. A történet további részletei szempontunkból itt nem fontosak, mindaddig, amíg el nem érkezik a végső fordulat. Donnie és barátnője meglepi a tolvajokat Halálnagyi házánál, a dulakodás következtében Gretchen az útra esik, majd az érkező autó halálra gázolja. A sofőrt, a halloweeni jelmezt viselő Frankét Donnie fejbe lövi. Ezzel párhuzamosan Donnie édesanyja a lányokkal hazafelé tart, repülőgépük viharba kerül, a gép hajtóműve pedig belezuhan egy, a viharban keletkező féreglyukba. Eddig a pontig a történet lineáris; itt azonban álljunk meg egy pillanatra. Foglaljuk össze röviden, mit tudunk ezekről a fura képződményekről, a féreglyukakról. Nem Hawkingot fogom idézni, de nem is Gribbint, hanem a húrelmélet egyik specialistáját, Brian Greene-t. A méltán világhírű tudós A kozmosz szövedéke című szuper könyvében a következőket írja., ft féreglyuk nem más, mint egy elképzelt alagút a téren keresztül. Az alagutak sokkal közismertebb képviselői, mint amelyek például a hegyek átellenes lejtőit kötik össze, két pont (hely) között rövidítik le az utat. A féreglyukak is hasonló feladatot látnak el, de egy igen fontos tekintetben különböznek hagyományos társaiktól. Míg a közönséges alagutak a már létező téren keresztül biztosítanak új útvonalat [...], addig a féreglyukak által létrehozott alagutak egy új, korábban még nem létező térrész mentén rövidítik le a tér két pontja közti utat.” (426-'427.) Greene aztán hozzáteszi, hogy a féregjáratok az időben is alagutat képezhetnek, de ez - sajna - a fantázia világába tartozik. („Bár a fizikusok ma általában egyetértenek abban, hogy az időutazás a múltba lehetetlen, a kérdés végső lezárása még várat magára.” 433.) Ez az információ elég is lesz a sztori megértéséhez. A repülőgép-hajtómű tehát belehullik a féreglyukba, és ezáltal 28 napot visszautazik az időben. Rázuhan Darkóék házára, most viszont azt látjuk, hogy a fiú a szobájában van, és meghal. Újraindul a történet (más irányban); azonban itt van vége a filmnek. Nos, fontos tudatosítanunk valamit. Attól függetlenül, hogy kétszer látjuk a hajtómű becsapódását, valójában egyetlen effektusról van szó. Viszont amit előidéz, ahhoz jól jön nekünk az Everett- féle sokvilág-elmélet. Emlékezzünk csak, ez azt állítja, hogy ha az univerzum egy kvantumszintű döntésre kényszerül, megduplázódik. Vagyis a hajtómű megérkezése a féregjáraton keresztül, a detonáció pillanatában megkettőzi az univerzumot. Az egyikben Donnie él, Gretchen meghal (ez a film tulajdonképpeni cselekménye), a másikban fordítva, Donnie hal meg, és ezzel Gretchen élheti saját életét, mivel nem is találkozik a fiúval. Tehát Richard Kelly szenzációs forgatókönyve maximálisan megérthető innen nézve is, senkinek nem kell járkálnia az időben, „mindössze” megkettőződik a világ. Menjünk kicsit tovább, mert mindennek van még egy fontos komponense. Méghozzá Donnie Darko tudata (ahogy Patrik is helyesen hangsúlyozta az órán). Persze, el lehet játszani a gondolattal, hogy az egész csak a fiú elméjében pörgött le, ez azonban rövidre zár egy hangsúlyos kérdésirányt. Donnie skizofréniája ugyanis nem csak azt segíti elő, hogy Frankkel társalogjon, hanem azt is, hogy megússza a balesetet. (Az értékinstanciáktól most tekintsünk el, amúgy ezekkel is ügyesen bánik a film.) Gondoljunk csak bele: a skizofrénián múlik, hogy Donnie az egyik alternatív világban élve marad (mivel Frank megjelenik). A másik univerzumban nem látjuk a nyúl- maszkos alakot a ház előtt, Donnie az ágyában ülve mosolyog. Ez a mosoly azonban ne tévesszen meg minket, hiszen ha Donnie sejti is, mi történik (vagyis feláldozza magát), magán az elágazási ponton nem tud változtatni. Láttuk, mi történik, ha a fiú élve marad, majd a világ képi „vissza- csavarása” után tudjuk, milyen lesz a világ nélküle. Érdektelen. Erről a remekműgyanús alkotásról sok minden elmondható volna még, azonban ideje megállnunk. Hagyni kell valamit (jelen esetben nem is keveset) a diákoknak is. Akik nélkül bizonyosan nem jött volna létre ez a szösszenet, tehát egy alternatív univerzumban a Szalonban ezen a helyen valami más áll. Vagyis ott nem tettem közzé, hogy sokszor bizony (tiszta skizofrénia!) igen jó érzés tanárnak lenni. SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor. Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
