Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-31 / 77. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 31. Vélemény És háttér 7 A Szlovák Köztársaság Alkotmánya nem ismer „formális" összeférhetetlenséget A vég kezdete A pártvezetés már jóváhagyta Robert Fico kormányának tagjait. Nincs ebben semmi különös, a dolog nem meglepő. JURA) HRABKO Mint ahogy abban sem, hogy a listát közzétette, mielőtt még megtárgyalta volna párttársaival, miként az is természetes, hogy Ivan Gaš- parovič köztársasági elnök előre bejelentette, feltétlenül tiszteletben tartja a kormányfő javaslatait a miniszteri posztokra. Többet elárul arról, milyen rendkívüli idők várnak az országra a parlament alakuló ülésének programja, melyet Ivan Gašparovič, Pavol Hru- šovský és Robert Fico hagyott jóvá. Ha semmi sem változik, a választások óta első alkalommal nézhetjük egyenes adásban az alkotmány megsértését. Meghökkentő, Pavol Hrušovský - aki régóta parlamenti képviselő, volt a törvényhozás elnöke és alelnöke is - hogyan mentegetőzik az egyezség miatt. Megpróbálja védeni a véd- hetetlent. „Olyan egyezséget képzeltem, amely alkotmányosan tiszta és összhangban van a parlament napirendjével, valamint a Szlovák Köztársaság Alkotmányával” - jelentette ki bátran még a parlament elnökeként. Hozzátette, hogy a kormány jelenlegi 13 tagja, aki az eskütétel után képviselő lesz, nem fogja tudni mandátumát gyakorolni, mert az ülést félbeszakítják. Összeférhetetlenség csak „formálisan és néhány percig” lesz. Pavol Hrušovský szerint ez a megoldás jogilag tiszta. „Ha nem lenne az - jegyezte meg -, nem javasoltam volna.” Ám ez olyan mértékű alkotmánysértés, mint a Gaulieder-ügy volt. A képviselőről akkor társai szavazással döntötték el, hogy lemond mandátumáról, hoA parlamenti választások óta első alkalommal nézhetjük egyenes adásban az alkotmány megsértését. lőtt ő ragaszkodott hozzá. Az alkotmány nem ismer „formális” összeférhetetlenséget, sem olyan megoldást, hogy „néhány percre lehetővé teszi”. Sőt, nem teszi lehetővé a kormánytagoknak, hogy letegyék képviselői esküjüket, vagyis azt tegyék, amiben a három közjogi méltóság megegyezett. Nem mentség az ilyesfajta újdonság bevezetésére az sem, hogy rendezni akarja az alkotmány rendkívül ostoba módosítását, amelyet a Radičová-kormány bukása után hagytak jóvá. Amely miatt Radičová kabinetje, amely Ivan Gašparovič szerint valamiféle „szerződés” (sic!) alapján működik, nem nyújthatja be lemondását - ahogy az az alkotmányban áll. A 109. cikkely 2. bekezdése egyértelműen kimondja: „A kormány tagjának funkcióját betölteni összeegyeztethetetlen a képviselői mandátum gyakorlásával.” Az egypárti kormányzás vége rossz lesz, de indulása még rosszabb. A válogatott megkezdte felkészülését a hokivébére (Peter Gossányi rajza) JEGYZET Kijár jól? PETERFl SZONYA Nem akad kórházigazgató, aki ne jelentette volna be: az orvosbérek kierőszakolt emelésére nincs fedezet, a törvényt csak a betegellátás kárára tudja betartani. Ivan Uhliarik egészségügyi miniszter határozottan tiltakozott ez ellen, mondván, mind az orvosok, mind az ápolónők fizetés- emelésére a gyógyszerárak csökkentéséből származó megtakarításból lesz elegendő pénzük az egészségbiztosítóknak. Kezdetben 100, majd 75 millió euróról volt szó, ám jelenleg a szakértők csupán 41 milliós megtakarítást tartanak valószínűnek. Ami ugyan szép összeg, de kevés a bérekre, ezekre 120 millióra van szükség. Sajnos Szlovákiában a nagyszabású tervek ritkán válnak valóra. A gyógyszerárak csökkentésének előkészítésébe hiba csúszott, úgrott az áprilisi terminus, s nem biztos az sem, hogy májustól megvalósul. A minisztériumban valaki hibát követett el, időben nem továbbította a gyógyszergyártóknak az orvosságok árának csökkentéséről szóló végzést, s emiatt havonta 3,3 milliótól esnek el az egészségbiztosítók. Bár az érdekeltek hónapok óta tisztában vannak a törvénymódosítással, melynek értelmében az EU-tagországok közül Szlovákiában a gyógyszerek ára a második legalacsonyabb lesz, amíg nincs a kezükben a végzés, a régi, tehát a magasabb árak érvényesek. A gond „csupán” az, hogy a kórházakban már januárban emelték az orvosok fizetését, júniusban esedékes a következő emelés, de április 1-jétől kötelezően nő az ápolónők bére is, függetlenül attól, megyei, nonprofit, állami vagy magánrendelőben dolgoznak-e. Furcsa, hogy mind a kórházak vezetői, mind a magánorvosok kizárólag az egészségügyi nővérek fizetésének emelése ellen ágálnak, s különböző praktikákkal próbálnak megszabadulni a „drága” alkalmazottaktól. A tárca, az egészségbiztosítók abban bíztak, hogy miközben a betegnek egyre többet kell fizetnie az orvosságokért, a térítés mértékének csökkentéséből eredő megtakarításból fedezhető lesz a béremelés. A terv dugába dőlt. Nem nehéz kitalálni, hogy a késés kinek kedvez, ki jár jól. A gyógyszergyártó cégek állítása szerint ők ártatlanok. KOMMENTÁR Hétméteres örömforrás VÍGl ZOLTÁN Mifelénk már megint azokat a napokat élik az emberek, amikor világossá válik, van egy közös tulajdonsága a stadionoknak, ajátszóte- reknek, az uszodáknak...Ezpedignemmás, mintáz, hogy valamilyen íratlan szabály szerint ezek az építmények hajlamosak épp a választások előtt elkészülni. Voltam már olyan földgázvezeték-hálózat kiépítésének ünnepélyes átadásán, ahol, miután a városvezetés elhagyta a terepet, a kotrógép ugyanazzal a kecses mozdulattal, mellyel kiemelte az első kanál földet a helyéből, vissza is tette azt, és a többi munkagéptársával elköltözött egy másik „építkezésre”. Négy éve, de azelőtt is voltak olyan sikátorok, amelyeket leszórt a városi - vagy falusi - vezetőség két talicska kőtörmelékkel, és nem voltak restek kivonulni, öltönybe bújni, majd átvágni a vörös szalagot. A napokban előkerült néhányújabb, enyhén szólva naiv, a vá- lasztási kampányt szolgáló esemény felvétele. Most épp Nis városa került a közvélemény középpontjába, a világhálón kuncognakrajtukaz emberek. Miután megnéztem a városban készült híranyagokat, utánanéztem, mit is csinált az elmúlt négy évben az országos szinten hatalmon levő párthoz tartozó városvezetés. Két éve adták át az uszodakomplexumot, ugyanabban az évben nyitották meg a nemzetközi forgalomnak a repülőteret, átépítették a sportcsarnokot, a városi stadiont negyven év után felújítják, vagyis egy teljesen újat építenek. Stadionavató viszont csak az évvégére várható. Az addigi űrt pedig illik kitölteni valamivel. Ahéten hidat avattak az egyik Nis közeli faluban, ahol egy kis csatorna vagy ér (a helyiek folyónak hívják) választja el az itt élő 129 családot egymástól. A helyiek így fogalmaznak: amíg nem volt hidunk, mindenki úgy találta fel magát, ahogy tudta. Nem tudom, ez mit jelent, de a tévés beszámoló szerint egy hét méter hosszú, öt méter széles betonlapot fektettek le, ezzel kötötték össze a két „partot”. A helyszínen nyilatkozó honatya csak fokozta az örömöt azzal hogy bekötőútról beszélt, meg az agyonrágott „fejlődés” és „közösségmegőrző” szavakat használta. Az egyik helyi lakos azt mondta, most már nagyon boldogok, mert „ide is át lehet jönni, itt is lehet parkolni”, és egy fa melletti fűcsomóra mutatott. Egy nappal később, a helyszín Nis, de most már bent vagyunk a városban. A művelődésügyi miniszter turisztikai információs központ átadására hivatalos. Megmutatnak neki egy utcai térképet, melyen rajta a város összes nevezetessége. Körülbelül 5000 eurós projekt valósult meg, aminek köszönhetően könnyebben tájékozódik az ide látogató vándor, szól a hír. Röhögtem egyiken is, másikon is. De nem is olyan vicces ez. Erre rájöttek a szóban forgó város vezetői is, és a „hídava- tóról” néhány nappal később már azt mondták, vicceltek, amikor kivonultak oda forgatócsoportostul, újságíróstul. Az interneten kommentező nisiek viszont nem nagyon értik a poént. Szerbia május hatodikán választ. Addig még átadnak néhány ledöntött betontömböt, szemeteskukát. Aplebsz meg örülhet, hogy végre „nem a túloldalon kell parkolni”, hanem itt is lehet, a fa tövében. A szerző a vajdasági Magyar Szó munkatársa FIGYELŐ 15 ezer cseh jedi lovag A cseh lakosság mintegy fele a tavalyi népszámláláskor nem jelölt vallási hovatartozást a kérdőívében. Ez ötször több, mint az előző, 2001-es nép- számláláskor - derült ki a cseh statisztikai hivatal közleményéből. A 10,6lhilliós Csehországban a vallási hovatartozást firtató kérdésre 4,8 millióan nem válaszoltak. 2001-ben megközelítőleg 900 ezren. További 3,6 millióan azt írták kérdőívükbe, hogy ateisták. „Ezek a válaszok azt a benyomást keltik, hogy a Cseh Köztársaság polgárai ezzel a kérdéssel nem foglalkoznak, illetve nincs meghatározott viszonyuk a valláshoz” - kommentálta az eredményt Stanislav Drápal, a statisztikai hivatal elnökhelyettese. A legkevesebb vallásos ember Észak- Csehországban él, ott az emberek 13%-a írta, hogy vallásos, 44% azt, hogy ateista. A legvallásosabb a közép- és dél-morva régió. Ott az emberek egyhar- mada vallotta magát vallásosnak. Csehországban a legtöbb híve - l,lmillió-arómai katolikus vallásnak van, a második helyen álló cseh testvérek egyházhoz 52 ezren jelentkeztek, a harmadik helyen a csehszlovák huszita egyház áll 39 ezer hívővel. Mintegy 15 ezer ember a vallás rovatba azt írta, hogy a Csillagok háborúja című filmből ismert jedi lovagok erkölcsi értékrendjét vallja magáénak. A legtöbb, 4000, Prágában él. (kés)
