Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-30 / 76. szám, péntek

16 Kertészkedő - hirdetés Biofertotlenitéssel gyógyítják a földet A paprikabetegségek ellen TALLÓZÓ Baszk kutatók vizsgálatai megerősítették, hogy a talaj biofertőtlenítésével hatáso­san lehet védekezni a nö­vényházi paprikagyökér- és gyökérnyakrothadás ellen. A betegséget egy talajla­kó gomba, a Phytophthora capsici okozza, ami ellen nem hozott kielégítő eredménye­ket a kémiai fertőtlenítés. A biofertőtlenítés olcsó, köny- nyen elvégezhető, az integ­rált növényvédelemben és az organikus mezőgazdaságba is illeszkedő eljárás. Amellett, hogy csökkenti a mezőgazdasá­gi termelés költségét, lehetővé teszi bizonyos ipari hulladékok (állati trágya, csirketrágya, me­lasz stb.) hasznosítását. A vizsgálatokat két igencsak eltérő agroklímájú területen, Baszkföldön a talajhoz adagolt félig komposztált trágya, majd a trágyával kezelt föld hathetes lezárása átlátszó fóliával haté­konynak bizonyult a betegség szabályzására, annak ellenére is, hogy a kezelés során elért talajhőmérséklet nem volt elég magas a Phytophthora capsici oospórák inaktiválására. Az oospórák a betegség kitörésé­ért felelős ellenálló, a talajban hosszú ideig fennmaradni ké­pes spórák. A kutatók kimutatták, hogy a talajhoz adagolt trá­gya bomlása közben a taka­rás alatt megemelkedik az ammónia-koncentráció, nő a talaj biomassza-tartalma és a mikroorganizmusok sokfé­lesége. Három egymás utáni évben folyamatosan végzett biofertőtlenítés után a talaj fi­zikai, kémiai és biológiai tulaj­donságaiban is megnövekedve, megakadályozta a betegség ki­alakulását. A Murcia tartományban nyá­ron végzett kísérlet igazolta a magas talajhőmérséklet jelen­tőségét a p.capsici oospórák de­aktiválásában. Ősszel azonban- a talajhőmérsékletet tekintve kevésbé kedvező évszakban- megállapították, hogy a ta­lajadalék kulcsszerepet tölt be a kórokozó túlélési esélyének csökkentésében is. A szerves adalékok, például a félig kom­posztált trágya hatékonysága az egymást követő években ismételten alkalmazva nem­csak a Phytophthora capsici szabályozását tekintve, hanem a növényparazita Meloidogyne incognita fonalféreg ellen is megnőtt. (Magyar Mezőgaz­daság) (Fotó: képarchívum) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8358 Lengyel zloty 4,1612 Cseh korona 24,778 Magyar forint 294,36 Horvát kuna 7,5108 Román lej 4,3807 Japán jen 109,21 Svájci frank 1,2051 Kanadai dollár 1,3271 USA-dollár 1,3272 VÉTEL ­ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,37-1,29 25,41-23,93 305,70-279,38 OTP Bank 1,38-1,29 25,38-23,88 304,16-282,18 Postabank 1,38-1,28 25,53-23,80­Szí. Takarékpénztár 1,38-1,29 25,33-23,92 306,11-279,74 Tatra banka 1,37-1,29 25,41-23,93 304,87-281,71 Príma banka 1,40-1,27 25,83-23,37 307,29-278,03 Általános Hitelbank 1,36-1,28 25,40-23,92 307,68-281,30 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 30. www.ujszo.com Ha a régi fajtát megkedveltük, érdemes oltással megmenteni (Fotó: Hocsi) Akkor oltunk, ha az alany nedvkeringése már beindult, de az oltóvessző még nyugalomban van Régi fajták átmentése oltással Vasárnap volt Gyümölcs- oltó Boldogasszony nap­ja. A keresztény hitvilág szerint március 25-én fo­gant Jézus, a kertészek szerint ilyenkor szépen megered minden. Egyko­ron ebben az időszakban végezték a szemzést, ol­tották a gyümölcsfákat. KUKOR TAMÁS A hétvégi hobbikertekbe mos­tanság már modem alanyé és fajtájú, általában kis növésű fá­kat ültetnek a kertészkedők. Eze­ket ajánlatos 10-15 éven belül lecserélni, újakra váltam, mert leteremnek. Ellenben a vidéki portákon még fellelhetők a régi, általában helyben nevelt alanyra oltott fajták, köztük az őshono­sak is, melyek megmentéséért országos mozgalom indult Ma­gyarországon. Ezek a fák és faj­ták jobbára azért maradtak meg eddig kertjeinkben, mert régen elhunyt családtag ültette őket, esedeg olyan fajtájúak, amelye­ket a faiskolai árudák már nem kínálnak. Ha meg akarjuk eze­ket menteni a jövő generációk számára, akkor marad az oltás­sal, szemzéssel való szaporítás, melynek ideje tavasszal van, a néphiedelem szerint Gyümölcs- oltó Boldogasszony hetében. Megfelelő alany és oltóvessző A természet március dere- kán-végén már ébredezik, a fák, bokrok rügyei megpattantak. Ha ilyenkor oltunk, biztosabb az összeforrás és az eredés. A tava­szi oltás sikerének záloga, hogy az alany nedvkeringése már be­induljon, viszont az oltóvessző nyugalomban legyen. Ehhez a meghonosítani kívánt fajtáról az oltóvesszőt korábban, a fa­gyok beállta előtt, vagy közvet­lenül az után kell megszedni, és az oltásig hűvös helyen, esedeg hűtőszekrényben tárolni. Alanynak azt használunk, ami a kertben van. Lehet az például egy magonc is, amit magunk előállítottunk, de a gyökérhajtások is esedegesen jó alanyok lehetnek. Az oltóvessző választásánál lényeges, hogy ép, egészséges jói fejlett legyen, körülbelül ceruza vastagságú. Ne legyen satnya, de a comb­vastagságú sem az igazi. Éles kés és oltóviasz Az oltás nélkülözhetetien kel­léke az éles kés. Ha nem rendel­kezünk ilyennel, egy tapétavágó kés is megteszi, ám használjunk erre a munkára teljesen új pen­gét. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a tapétavágó pengéje köny- nyen törik és az új pengéket olaj­ban tárolták, ezért azt használat előtt alaposan meg kell mosni, majd szárítani. Nélkülözheteden továbbá a szigetelő szalag vagy a raffia, továbbá az oltóviasz és a fertőtienített metszőolló. Az oltás megkezdése előtt mossunk kezet, mert a tisztaság az oltásnál a leg­fontosabb. Legegyszerűbb az ékoltás Házikerti körülmények között a legelteijedtebb és egyben a leg­egyszerűbb oltásmód az ékoltás. Itt az alanynak szánt növényt megtisztítjuk a felesleges hajtá­soktól. A nemes hajtás ceruza vas­tagságú részéből vágunk egy 2-3 rügyes darabot. Az alsó részén két oldalról ék alakot formálunk, így kapunk egy kétrügyes oltógallyat. Ezután az alanyt metszőolló­val levágjuk ott, ahol ugyanolyan vastag, mint a nemes rész. Kö­zépen behasítjuk olyan mélyen, amilyen az ékünk. Ezután behe­lyezzük az éket a hasítékba, hogy pontosan illeszkedjen. Az oltó­csap megvágása és behelyezése után az oltás helyét raffiával vagy rugalmas faiskolai kötöző szalag­gal kötözzük, a sebzést pedig seb­kezelő anyaggal vagy oltóviasszal lezárjuk, ügyelve arra, hogy az anyag ne folyjon az illesztési felü­letbe. Rendszeresen ellenőrizzük munkánkat és minél előbb törjük ki a kitörő vadhajtásokat, melyek elvonják a nemestől a tápanyagot és a vizet. Ezek ugyanis gátolják az összeforrást. Az oltás akkor eredményes, ha néhány hét múl­va az oltócsap rügyei megduz­zadnak. A nyár folyamán, amikor már szép hosszú hajtásai vannak az oltványunknak, lazítani kell a kötözésen, hogy a raffia ne vág­jon bele a friss oltásba. Általános szabály, hogy az egy­mással rokonságban lévő fajokat lehet egymásra oltani. Kiválóan oltható egymásra a körte, az alma és a birs, különálló csoportot al­kot az őszibarack, sárgabarack, mandula és a szüva. A harmadik csoportba soroljuk a cseresznyét és a meggyet. A szerző kertészmérnök nvanIíkTi Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA 5—~ ml IW2 ünnepváró melléklet: VasárnapOtthon sok gyakorlati tanáccsal, Vasárnap-receptes húsvéti kínálattal!!! A tartalomból: • Hol képezik a legtöbb munkanélkülit, és ki az, aki biztosan talál munkát? • Közülünk valók: Rácz Katalin, a hazai vívósport legnagyobb egyénisége Ismét egy új rovat: Pénzügyi tanácsadás fiataloknak Kezdődhet a veteményezés. Mit hova ültessünk? Micsoda VASÁRNAP!

Next

/
Thumbnails
Contents