Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-30 / 76. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. MÁRCIUS 30. Közélet 3 Kigyulladt Krasznahorka vára, égett tokaji szőlős, veszélyben volt a Monostori erőd Száraz, tüzes tavasz van Tipikus tavaszi tájkép - az aljnövényzet felgyújtása után (TASR-felvétel) Be kell lépni, míg a Smer nem dönt másként A fiataloknak ismét kötelező a második pillér Pozsony. Az utóbbi hetekben szinte nincs olyan nap, hogy ne ütne ki tűz valahol. A rendkívüli szárazság ellenére sokan tüzelik el a szemetet, tarlót, aljnövényzetet égetnek, s elég egy elszabadult szikra, hogy komoly károkat okozó tüzek keletkezzenek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A legsúlyosabb és legemlékezetesebb tűzeset március 10-én Krasznahorkán történt, amikor leégett a vár teljes tetőszerkezete, megrongálódtak a falak, és az ott őrzött műkincsek egy része is. Először arról szóltak a hírek, hogy a tarló égetése miatt kapott lángra a domboldal, s terjedt tovább a tűz, végül kiderült, két gyerek eldobott cigarettája okozta az óriási anyagi és eszmei károkat eredményező tüzet. Néhány napja Komáromban, a Monostori erőd környékén kapott lángra a bozót, szerencsére a műemlékegyüttes nem sérült meg. Március közepén a tokaji borvidék hazai részén volt komoly tűz. A hasonló esetek idén tavasszal rendkívül gyakoriak. 1880 óta a legszárazabb március van mögöttünk, a meteorológusok áprilisra sem jeleznek sok csapadékot, ráadásul ősszel sem volt elegendő eső, és a déli régiókban hó is alig hullott. Ez nemcsak az idei mezőgazdasági termést befolyásolja majd - annál is inkább, mert a termelők nagy többségének nincs pénze öntözésre hanem már most is nagyok a károk, épp a tűzesetek miatt. Ezek többségét emberi gondatlanság okozza. A tűzgyújtási tilalom ellenére ugyanis nagyon sokan a kertjükben vagy a szántóföldeken gyújtják fel a száraz aljnövényzetet, a felgyülemlett hulladékot, avart. A tűzoltóknak ebben az évben már több ezer tűzesethez kellett kivonulniuk. A sík vidékeken a legtöbb tűz tarlóégetés miatt keletkezeik, a hegyes vidékeken még nagyobb a veszély, ott ugyanis egész erdőségek borulhatnak lángba. Az Ondava folyó környékén ezen a héten például egy kilométer széles, hat kilométer hosszú sávon kellett elfojtaniuk a tüzet a tűzoltóknak. Pavol Nejedlik, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet igazgatója szerint maga a tény, hogy a szokásosnál nagyobb a szárazság az utóbbi hónapokban, még nem kell, hogy törvényszerűen megnövelje a tűzesetek számát. A gond azzal van, hogy sokan fittyet hánynak a tűzgyújtási tilalomra, ráadásul szélben is égetik a hulladékot. Ilyenkor történik aztán a legtöbb baleset. A gyerekekre is oda kell figyelni. Egyre jobb az idő, egyre többet tartózkodnak a szabadban, gyufával játszanak, a tizenévesek a dohányzással is próbálkoznak. Elég egy eldobott cigaretta- csikk, és óriási károk keletkezhetnek. Emberéletet idén nem követelt a tűz. (sán) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az április 1-jén életbe lépő törvénymódosítás alapján a pályakezdőknek kötelezően be kell lépniük a nyugdíjrendszer második pillérébe. A törvény ugyanakkor lehetőséget ad a két éven belüli kilépésre is, ha az érintett úgy ítéli meg, hogy számára előnytelen a magán-nyugdíjpénztári takarékoskodás. Ha a fiatal a munkába állástól számított 180 napon belül nem lép be egyetlen magánnyugdíjpénztárba sem, a Szociális Biztosító automatikusan megteszi helyette, és befizetett nyugdíjjáruléka felét valamelyik magán- pénztárba utalja át. A Szociális Biztosító rotációs alapon osztja le az ügyfeleket, azaz úgy, hogy mindegyik magánnyugdíjpénztár kapjon pályakezdőket. A társaságokat ábécésorrendbe állítják, és a Szociális Biztosító váltakozva sorolja be a kötelességüket elmulasztó fiatalokat az egyes társaságok közepesen kockázatosnak számító vegyes alapjaiba (jelenleg ezeket még kiegyensúlyozott alapnak nevezik, áprilistól vegyes alap néven futnak). Mint bárki más, a pályakezdők is bármikor átléphetnek egyik alapból a másikba. Nyugdíjpénztárt is válthatnak - egy év elteltével ingyen, ha még nem telik el az egy év az előző nyugdíjpénztárral kötött szerződés óta, akkor 16 eurót kell a váltásért fizetni. A második pillér 2005-ös szlovákiai megjelenésekor a pályakezdőknek kötelező volt a belépés, ezt azután 2008-ban aFi- co-kormány eltörölte. A Radi- čová-kormány ismét kötelezővé tette a belépést, de a napokon belül felálló második Fico-kor- mány valószínűlegújra módosítja a tőkepülért szabályozó törvényt. A Smer minden bizonnyal megvalósuló elképzeléseinek egyike, hogy megváltoztatja a második pillérbe irányuló befizetések arányát. Jelenleg a bérünk 18 százalékát fizetjük nyugdíjjárulékként a Szociális Biztosítóba, ez ennek a felét átirányítja a második pillérbe, azaz a magánnyugdíjszámlákra. A A kötelességüket elmulasztó fiatalokat a pénztárak közepesen kockázatos vegyes alapjaiba sorolják be. Smer módosítani akarja a befizetéseket, 9-9 százalék helyett 12:6 vagy 14:4 arányban, az állami nyugdíjrendszer javára. Ezt nem zárta ki a leendő munka-, szociális és családügyi miniszter, Ján Richter, és a Szociális Biztosító volt igazgatója, Dušan Muňko sem, akisajtóértesülések szerint ismét az intézmény élére kerülhet, (sán) Nagyobb szerepet vállalnának az iskolaügyben és az egészségügyben, ha az állam adna rá pénzt - nyilatkozta a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke Fico magához engedte az egyháziakat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szét kell választani jogilag az államot és az egyházakat vagy nem? Járjon az egyházaknak állami támogatás vagy ne? Szülessen alkotmánytörvény a vatikáni szerződés ratifikálásáról vagy ne? Az állam és a hazai egyházak viszonyát jelenleg ezek a témák határozzák meg. Pontosabban meghatároznák, ha jelen lennének a politikai közbeszédben. A kormány- váltással e téren is elindulhat egyfajta változás, a szociális partnerek és a Smer vezetése közötti szerdai találkozóra ugyanis meghívást kaptak a két legnagyobb szlovákiai egyház (a katolikus és az evangélikus) képviselői is. Robert Fico egyelőre semmilyen lehetőséget nem zárt ki, viszont óvatosan fogalmaz az egyházak és az állam jövőbeni kapcsolatát illetően. „Bármilyen változtatások kerüljenek is szóba, csakis az egyházak képviselőivel való egyeztetésen alapulhatnak. Az új kormány ehhez fogja tartani magát” - mondta Fico. Az egyháznak konkrét elképzelései vannak, a vatikáni szerződések ügyét szerdán is felvetették, nyilatkozta Stanislav Zvolenský pozsonyi megyés püspök, a Szlovák Püspöki Konferencia elnöke. „Szeretnénk az iskolaügyben és az egészségügyben is tevékenykedni, és azt kívánjuk, hogy az állam adekvát módon finanszírozzon minket ebben” - tette hozzá Zvolenský. A vatikáni szerződés ügye 2006-tól lóg a levegőben, a KDH miatta hagyta ott a második Dzurinda-kormányt. Az első Fi- co-kormány szintén pihentette a témát, az egyházzal való kapcsolataikat 2006 és 2010 között nem hivatalos „meg nem támadási szerződés” jellemezte. Zvolenský felhozta az üzletek vasárnapi zárva tartásának ötletét is. A téma azért is aktuális, mert a múlt héten a Szlovákiai Keresztény Intézmények Fóruma (FKI) csatlakozott ahhoz az európai petícióhoz, amellyel azt szeretnék elérni, hogy törvény tiltsa a munkát a hét hetedik napján. Félő, hogy a munka- és munkaszüneti napok közti különbségek eltűnnek, figyelmeztet Pavol Kossey, az FKI alelnöke. „Újra és újra felmerül a téma, viszont sémi sem változik, legalábbis nem jó irányba. Egyre több viszont az olyan ember, aki elégedetlen ezzel a helyzettel” - állítja Kossey. Elsősorban az áruházláncok alkalmazottait és az építkezéseken dolgozókat érinti a kezdeményezés, az állandó ügyeletet követelő hivatásoknál (rendőrség, tűzoltóság, vasúti és busz- közlekedés) maradna minden a régiben. A vasárnapnak vasárnapnak kell maradnia, hangsúlyozza a kezdeményezés. ,A hét sokak számára már csak egy szünnapból, és hat munkanapból áll” - emlékeztet Kossey. Szerinte az új társadalmi szokásokban gyökerezik a probléma, A vasárnap volt a vásárnap A magyar vasárnap szó valószínűleg éppen a vásárnap összetett szóból ered, még a pogány korban keletkezhetett, jelentése a vásártartáshoz kapcsolódott. A11. században Magyarországon vasárnap tartották a vásárokat. mivel az emberek megszokták, hogy a boltok állandóan nyitva tartanak. „Ha az emberek tudatosan nem mennének vasárnap vásárolni, ezzel jeleznék a munkáltatóknak, hogy nem értenek egyet az alkalmazottak vasárnapi munkára kényszerítésével” - vélekedik az FKI alelnöke, hozzátéve: kívánatos, hogy vasárnapokon a kikapcsolódásé és a családi programoké legyen a főszerep. A szlovák parlament tavaly utasított el egy törvényjavaslatot, amely tiltotta volna, hogy az üzletek vasárnap kinyissanak. A kezdeményezés a KDH és a Smer műhelyéből származott. Robert Fico szerint szélesebb társadalmi párbeszédre lenne szükség egy ilyen változtatáshoz. „Valamikor semmi nem volt nyitva vasárnap, és elvoltunk. Viszont azt sem leMiről szól a vatikáni szerződés? A legnagyobb hatással az egészségügyre, az igazságügyre, a nemek közti egyenlőségre és a homoszexuális partner- kapcsolatokra lenne. A katolikus egyház által fenntartott kórházak elutasíthatnák a terhességmegszakítást, a művi megtermékenyítést, sterilizációt, az emberi szervekkel való kísérletezést. A szerződés egyes jogászok szerint beavatkozik az oktatási jogokba is, nehezíti a diákok szexuális felvilágosítását, és akár azt is eredményezhetné, hogy bizonyos könyveket, szövegrészeket kitiltanának az egyházi iskolákból. Csak a katolikus egyház tanai alapján teszi lehetővé a lelkiismereti szabadság érvényesítését, más egyházak tanait nem ismeri el. (vps) Vasárnapokon visszaterelnék a népet a plázákból a templomokba (Peter Zókovič illusztrációs felvétele) hét senkinek megtiltani, hogy Magyarországon tavaly a ki- haúgy akarja, akár az egész va- sebbik kormánypárt, a KDNP sámapot a bevásárlóközpont- kezdeményezte a boltok va- ban töltse” - vélekedett Fico. sámapi bezáratását, Orbán Tavaly leginkább az SaS eile- Viktor viszont a munkahelyek nezte a javaslatot, szerintük az megszűnésének veszélyére hi- emberek személyi szabadságát vatkozva elutasította a javasla- korlátoznák ezzel. tot. (SITA, vps)
