Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)
2012-03-27 / 73. szám, kedd
o N v Messi varázslata:. ballal, jobbal, fejjel 16. oldal 2012. március 27., kedd, VIII. évfolyam, 12. szám Az első magyarországi futballcsapat, a Budapesti Torna Club (BTC) tagjai pózolnak a bécsi Vienna Cricket and Football Club elleni sporttörténelmi mérkőzés előtt, 1897. október 31-én. A képen balról: Stobbe Ferenc, Klebersberg Géza, Harsády József, Hajós Alfréd, Iszer Károly, Lindner Ernő, Ray Ferenc (csapatkapitány), Ramaszeder István, Arthur Volland, Ashton Tamás, Pesky Vilmos. (A kép forrása: Sport-Világ, 1897. november 7.) Hol volt, hol nem volt (angol rugósdi) ,A football lényege az, hogy a labda nem kézzel dobatik, de lábbal rúgatik” - olvasható az 1879-ben kiadott, Athletikai gyakorlatok című közlönyben. Egészen addig Magyarországon híre-hamva se volt a labdarúgásnak. Névvel se nagyon tudták illetni; hívták footballnak (angol mintára), Fussballnak (német mintára), s hívták „angol rugósdinak” is, kifejezvén a játék lényegét, a rúgást. A sajtónak erőteljes offenzívába kellett lendülnie, ha el akarta fogadtatni az új sportágat, amely - így jellemezték - „igen fárasztó mulatság”, de „nagyban míveli az izomrendszert, az ügyességet, a bátorságot és a figyelmet”, s „kitűnő tüdőt, szívet és hidegvért igényel”. Azt már nem tették hozzá, hogy nemcsak kitűnő tüdő, szív és hidegvér, hanem kitűnő - s lehetőleg törésmentes - sípcsont is szükségeltetik hozzá. Az első budapesti futballmérkőzést ugyanis húszpercnyi „játék” után kénytelenek voltak beszüntetni, miután három lelkes résztvevő is lábát törte; azt a meccset egyébként „pékerdei csata” néven emlegetik az annalestk. A mérkőzést szervező „Csarli bácsi” (alias Löwenrosen Károly) később hónapokig nem mutatkozhatott a játékosok színe előtt, mert a futballisták feleségei a sok sérülés után meglehetősen ellenséges érzülettel viseltettek az angol rugósdi irányában. Hanem aztán mégiscsak eljött a nagy nap: 1897. október 31-én a Budapeští Torna Club (BTC) a bécsi Vienna Cricket and Football Club csapatával mérte össze erejét, s a rideg és ziman- kós időben 2:0 arányban alulmaradt, mintegy kétezer néző - köztük számos notabilitás és szakférfi - jelenlétében. ,A futkározó bíró elég szokatlan látvány volt a nézők előtt és cseppet sem kell csodálkoznunk, ha a bájos hölgykoszorú egy tagja rajta mulatott a legjobban, mert azt hitte, a nézők mulattatására szalad és ugrál a labda elől” - írta a Sport- Világ, amely négy oldalon számolt be a sporttörténelmi mérkőzésről. (Ó, boldog békeidők, amikor még bohócnak hitték a bírót s kacagtak rajta; ma öngyújtóval dobálják és rühös kutyának nevezik, s előszeretettel emlegetik fel édesanyja ősi foglalkozását.) Akkoriban a kapun nem volt háló, a játékot pedig úgy kell elképzelnünk, mint ma az óvodások fociját: mindenki egy rakáson brusztolt. „A labda nem látható a lábak tömkelegében” - lelkendezett a tudósító, s dicsérőleg jegyezte meg Iszer Károlyról, hogy micsoda pompás, megbízható, átjátszhatatlan bekk („földre került, aki a közelébe jutott”). A BTC jobbára végigvédekezte a mérkőzést a rutinosabb bécsiekkel szemben; s ha mégis kitámadott, akkor „a Cricketerek kapuvédőjének félre kellett tennie pipáját, n Húszpercnyi játék és három lábtörés után kénytelenek voltak beszüntetni a meccset. meg hirtelen ledobni lodenköpönyegét”; erre azonban csak ritkán került sor. Zeidler Miklós történész írja egyik tanulmányában, hogy az egyesületi versenysport - így a hamar divatba jövő futball is - tiltott gyümölcs volt a középiskolások számára, akik a tiltást kijátszandó gyakran álnéven, nem egy esetben pedig elváltoztatott külsővel léptek pályára. így történt ez 1900. április 6-án is, amikor a BTC a prágai Slaviát fogadta a Millenárison, s a magyar csapat gimnazista kapusa szakállt és álbajuszt ragasztott magának, a jegyzőkönyvben pedig „Other” néven szerepelt. Valahogy így kezdődött. Álbajuszban, álszakállal, törött sípcsonttal. Az „angol rugósdi” nevet azóta fölváltotta a „futball” és a „labdarúgás” (egyes közép- kelet-európai országokban újabban ezek szinonimájaként használják a „fogadási csalás” kifejezést is). Sokan már a kezdetek kezdetén is attól tartottak, hogy a pénz előbb-utóbb megrontja a játékot, kiöli a fútballból a tiszta idealizmust. ,A magyar futballsportban megindult erkölcsi züllés feltartóztathatatlanul ment előre a maga útján”- állapította meg szomorúan a korabeli szerző a Magyar Athlétikai Club 1920-as évekbeli almanachjában. Ezen a téren, úgy tűnik, semmi sem változott. Gazdag József FORDULÓPONT AZ OLASZ FOCIBAN? Uj stadion, lelkes szurkolók, egyre jobb játék: ez a Juventus. 14. oldal MEGDŐLT PUSKAS MADRIDI REKORDJA Messi és Ronaldo is 35 gólt lőtt az idei bajnoki szezonban. 15. oldal EURÓPAI KLUBOK MESTERLÖVÉSZEI Ki a Bayern, a Liverpool és az Ajax gólrekordere? Adatbank. 17. oldal FUTBALLVILÁG: HETI KRÓNIKA A hét legfontosabb eseményei: Old Firm, Werner Lorant, Saláta. 18. oldal J
