Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-22 / 69. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRC1US 22. Vélemény És háttér 7 Meggyőző a kormánycsapatok fölénye, de a felkelők is állandóan kapnak utánpótlást Hinni kell az ufókban Nem látszik a szíriai vál­ság megoldásának vége - sem a módja. Hónapok­kal ezelőtt sokan jósol­ták, hogy Bassár el-Asz- ad elnök napjai meg vannak számlálva. Most már mindenki óvatosab­ban fogalmaz. Lehet, hogy igen sokáig kell számolni. MALINÁK ISTVÁN Tavaly március 15-én kez­dődtek a szíriai tiltakozások. Akkor, az arab tavasz egyéb fajsúlyos eseményei közepette senki sem figyelt fel néhány fia­tal hőbörgésére az egyik leg­stabilabbnak tartott arab or­szágban, amelyet az ifjú, soká­ig haladó szelleműnek, refor­mernek tartott Aszad vezet. Most már látjuk, nem a néhai Kadhafi alkalmazta népével szemben a legbrutálisabb mód­szereket, Aszad rajta is túltesz. Cinikusan, nagy önbizalommal packázik a Nyugattal, az ENSZ- szel, az Arab Ligával. Tucatnyi oka van, miért teheti. Kadhafit a líbiai felkelők nyugati katonai segítség nélkül sosem tudták volna megdönte- ni. Aszad tudja, neki ilyesmitől nem kell félnie. A Nyugat nem­csak katonailag nem akar be­avatkozni, hanem még fegyve­reket sem mer szállítani a felke­lőknek, nehogy szélsőséges isz- lamista erők kezébe kerüljenek. Bizton számíthat Moszkva és Peking támogatására, ezek minden komoly BT-határozatot megvétóznak, tehát esélye sincs annak, hogy olyan ENSZ-hatá- rozat szülessen, mint anno Líbia esetében. ENSZ-felhatalmazás nélkül pedig nincs nyugati be­avatkozás. A Nyugat nem is akar olyan nagyon beavatkozni. A líbiai katonai fellépés egyik motorja, Franciaország az elnökválasz­tással van elfoglalva, az USA nemkülönben. A két, magát új­raválasztatni akaró elnök egyi­ke sem akar kétes kimenetelű hadikalandba keveredni. Szíria a közel-keleti válsá­gokban - így az arab-izraeli konfliktusban - kulcsszerepet játszik, és Iránnak szinte az egyedüli arab szövetségese. A belső okok közül a legfon­tosabb: mértékadó elemzők szerint még mindig többen vannak mellette, mint ellene. A tehetősebb városi rétegek őt támogatják. A felkelők több­nyire szunniták, a szíriai ki­sebbségek tőlük jobban tarta­nak, mint Aszadtól, akit már ismernek. És nemcsak a hatal­mat gyakorló alavita kisebb­ségről van szó, hanem a síiták­ról, a drúzokról, a kereszté­nyekről stb. (az alaviták is fé- lig-meddig síitának vallják ma­gukat). Egy tegnapi HRW-je- lentés szerint a felkelők is ke- gyetlenkednek, gyilkolnak. Aszad ellenzékét megosz­tottsága is gyengíti. A Szíriai Nemzeti Tanács csak külföldön menő, odahaza nemigen hall­gatnak rá. Megosztottak a fegyveres felkelők is. Állítólagos közös parancsnokságuk a Szabad Szí­riai Hadsereg, csakhogy ennek vezetői Törökországban van­nak, onnan üzengetnek haza. így minden helyi parancsnok azt tesz, amit akar. Nincs a szír felkelőknek egy olyan bázisuk, mint a líbiaiak­nak Bengázi volt. Homsz vagy Idlíb azzá válhatott volna, de Aszad csapatai kiverték őket mindkét városból. Ami Aszad ellen szól: egye­lőre meggyőző a kormánycsa­patok fölénye, de a felkelők is állandóan kapnak utánpótlást, pénzt és fegyvert. Elsősorban a hat Öböl-országtól, az élen Szaúd-Arábiával, a térség leg­erősebb szunnita államával. A szaúdiak Aszadon keresztül is a síita Iránra akarnak csapást mérni. Tehát amíg Kadhafit nyugati segítséggel sikerült megdönteni, Aszad esetében ezt valamiféle arab összefo­gásnak kellene megtennie. Az arab egységben pedig épp annyira lehet hinni, mint az ufókban. Mégis lehet bízni ab­ban, hogy Aszadnak egyszer mennie kell. KOMMENTAR Összevonva KOCUR LÁSZLÓ Amit össze lehet vonni, azt össze kell, olcsó ál­lamra van szükség, adta ki a központi direktí­vát Robert Fico, a választásokon győztes Smer elnöke, majd arról érkeztek hírek, a párt agy­trösztje elemzi, a minisztériumokon kívül mit mivel lehetne összevonni. Korábban ugyan­ezeken a hasábokon jegyeztük meg, Robert Fi­co első kormánya idején tízszázalékos leépítést ígért a köz­szférában, amit nem hogy betartani nem sikerült, de egyes tárcáknál még emelkedett is a dolgozók száma, természete­sen alapos indoklást követően. A Radičová-kormány racio­nalizálási tervéből torzó maradt csupán, ahogy az egész kormányprogramból. Most Fico újrázhat. A minisztériumok integrációja nem takarékossági csodaszer. A magyarországi példa is azt mutatja, attól, hogy a korábbi, hagyományosnak nevezhető kormányzati struktúrát nyolc szuperminisztériummá vonták össze, nem dolgoznak keve­sebben az államigazgatásban. Az összevonás után, amikor a fél magyar internet azon röhögött, hogy az oktatási államtit­kár (tulajdonképpen miniszter, de mégsem) egy vicclaptól kért helyreigazítást, a helyreigazítási kérelemben - slusszpo­énként- még a saját sajtója is eltévesztette tulajdon miniszté­riuma nevét... Mert igazából amit ezzel az intézkedéssel meg lehet spórolni, az némi túlzással a miniszteri fizetés, meg a portásé, ha az integráció fizikailag megvalósul is, nem csak táblacserét jelent, a minisztériumspecifikus szakfeladatok el­látására továbbra is fenn kell tartani a megfelelő apparátust, ellenkező esetben a „végfelhasználó” állampolgár látja kárát. Szkeptikusak lehetünk amiatt is, mert ezen a területen eddig egy kormánynak sem sikerült lényegi előrelépést elérnie, no­ha a legtöbb megígérte. Most meglátjuk, valóban csak a koalí­ciós partnerek által „beültetendő” unokaöcsök miatt vált lehe­tetlenné a racionalizáció, vagy a politika és az államigazgatás végeinken beteges összefonódása tette lehetetlenné. Nehezen értelmezhető Fico árnyékkormányra vonatkozó ki­jelentése. Árnyékkormányt általában ellenzéki pártok szok­tak létrehozni, ebben különösen a Smer jeleskedett, mely, úgy tűnik, a kormányoldalon sem tudja levetkőzni a korábbi berögződéseket. Miniszteri tanácsadói körrel Iveta Radičová is próbálkozott, ám a kormányzati struktúrán belüli újabb hatalmi központ létrehozásának terve csődöt mondott, mint ahogy kétséges volt az ő valódi hatalmának mértéke is. Fico terve a minisztériumi keresztellenőrzés hiányát pótolhatná, de valódi felelősségmegosztásra nem alkalmas, mivel a poli­tikai döntésekért csak a valódi minisztert terhelné felelősség, az ámyékminiszter az árnyékban maradna, ez akár feszült­séghez is vezethetne a párton belül. Ha nem a mindenkori hatalmon levő párt/pártok rokonai és ismerősei, hanem az állampolgárok szemszögéből tekintünk az államigazgatásra, ellenzékiségtől vagy kormánypártiság­tól függetlenül egyetérthetünk abban, hogy szükségesek le­hetnek kisebb-nagyobb korrekciók a hatékonyság érdeké­ben. Fico ezeket későbbre ígérte, ezért egyelőre csak kivárni tudunk. Egy biztos: ideje lesz rá. JEGYZET A rockénekes LAMPL ZSUZSANNA Arockénekes a kredencen ül a mosogató mel­lett, és a hü­velykujját szopva gon­dolkodik. Ré­gebben megpróbálta a lábuj­ját is a szájába dugni, de nem sikerült, mert neki nincsenek kioperált bordái, mint Mari­lyn Mansonnak. Ez akkor volt, amikor elterjedt róla, hogy „éjszakai életet él”. Az­zal kezdődött, hogy az iskolai együttessel fellépett egy buli­ban, ahol végre jó vad számo­kat énekelhetett. Másnap reggel jött az anyja a friss kif­livel és könnyekkel a szemé­ben. Az üzletben mindenki arról beszél, hogy az ő fia nyilvánosan nyerítezett, olyan szűk nadrág volt rajta, hogy majd szétrepedt, és mintha ez nem lenne elég megbotránkoztató, az arca is ki volt mázolva. És a körmei is!!! És a hajad! Mikor voltál utoljára nyiratkozni?! De anyu, hát a tévében is így csi­nálják, és nem nyeríteztem, a tanárok szerint fantasztikus hangom van, mondta, de az anyja csak annyit válaszolt, hogy ez szégyen. Viszont a bu­li meghozta a sikert. Egyre több helyre hívták. És egyre kevesebbet járt haza, mert a békés emberek az üzletben meg a templomban egyre va­dabbakat terjesztettek róla. Iszik. Úgy berúg, hogy aztán a saját mocskában hentereg, mindenféle nőcskékkel. Lát­tuk az állomáson bedrogozva. Ki tudja, mikbe keveredett. Már az anyját sem látogatja. Pedig hogy vágyott a szíve ha­za! De nem ment, mert hiába mondta otthon, hogy a plety­kákból semmi sem igaz, még álmában is érezte azt a szem­rehányó tekintetet. Aztán ol­vasott egy sakknagymester­ről, aki elmesélte, hogy min­dig szerette a nőket, meg is kapta őket, aztán megtalálta álmai nőjét, és megnősült. De a felesége folyton féltékeny- kedett, pedig nem csalta meg. így ment ez évekig, aztán ele­ge lett. Hűséges férj vagyok, mégis egyfolytában gyanúsít- gat? Akkor legyen rá oka! És újra nőzni kezdett. így igaz, gondolta a rockénekes. Ha már ilyeneket terjesztenek ró­lam otthon, akkor legyek is rossz. És elkezdett inni. Sze­rencsére nem tartott soká a pokolba vezető út, mert a res­tiben, ahol szakácsként dol­gozott, merthogy ez volt a ci- vü szakmája, egyik nap megje­lent a tanító bácsi, aki annak idején felfedezte. Szó szót kö­vetett, aztán egy iskolai ün­nepélyen találta magát, ahol azt énekelte, szépen összefo­gott hajjal, hogy „Hazám, hazám...”, és az ő rockos te­norja szárnyalt a tornaterem­ben, és a sok ember döbben­ten hallgatta. Voltak köztük falubeliek is. Aztán egymást követték a meghívások. Igaz, nem olyan bulikra, ahol Kurt Cobaint kellett énekelni, ha­nem kicsit más jellegűeket. Nagyon más jellegűeket. És a kredencen üíve, ahonnan jól látja az asztalra helyezett lisz­tet, cukrot, és egyebeket, amik a születésnapi tortájához kel­lenek, ami jó nagy torta lesz, mert sokan fognak gratulálni, arra gondol, hogy ha van vad világ, akkor ez az, amibe most csöppent. (Az egyetlen valós személy ebben a történetben a sakk- nagymester, akivel én készí­tettem az említett interjút. Minden más hasonlóság - ha van egyáltalán - a véletlen műve.) FIGYELŐ Nőtt a magyarok választókedve Miközben a Fidesz, az MSZP és az LMP támogatott­sága lassan, de folyamatosan nő, a Jobbik támogatottsága csökken, a Demokratikus Koa­lícióé (DK) stagnál, csökkent a pártpreferenciával nem ren­delkezők aránya is - mutatja az Ipsos március közepén vég­zett közvélemény-kutatása. Az 1500 ember megkérdezé­sével készült elemzés alapján az összes választókorú köré­ben a Fideszt támogatók 19%-a 1,5 millió hívet takar, a szocialisták 14 %-a 1,1 milliót. Az LMP támogatottságát egy szűk tartományon belül hul­lámzás jellemezte az elmúlt másfél-két évben, most ennek az intervallumnak a tetejére érkeztek: 5%-os, nagyjából 400 ezres táboruk van. Ä Job­biknak az elmúlt negyedévben folyamatosan, kis lépésekben szűkült a tábora: decemberben 10, jelenleg 7 %-on áll, megkö­zelítőleg 600 ezren állnak mö­götte. A DK hónapok óta a vá- lasztásrajogosultak2%-ának- 150-200 ezer fő - támogatását élvezi. Érdekes, hogy az év for­dulóján megfigyelt politikai le­targiából lassan kikerül a ma­gyar választóközönség. De­cemberben, januárban a lakos­ság egyharmada volt aktív, je­lenleg négytizednyien mond­ták, részt vennének egy most vasárnapi választáson. Csök­kent a pártpreferenciával nem rendelkezők aránya is, a csúcsérték 57% volt, március­ban 52%-nyian vannak. Az enyhe aktivizálódás eredmé­nye, hogy több pártnak sike­rült szavazókat megszólíta­nia. A folyamat legfőbb nyer­tese az MSZP és a Fidesz, az év eleje óta negyed-negyedmil­lióval gyarapították táboru­kat. (MTI)- Már a tojásra is kivethetnek luxusadót.

Next

/
Thumbnails
Contents