Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-22 / 69. szám, csütörtök

Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 22. A szerződéseknek fel kell kerülniük az internetre, csak akkor indulhat el a banki átutalás Májusra ígérik a támogatásokat A győztes pályázókkal a kormányhivatal, illetve a mindenkori ki­sebbségi miniszterelnök-helyettes szerződik. Nem tudni, ki lesz Chmel utódja, és lesz-e utódja egyáltalán. (SITA-felvétel) Pozsony. A kisebbségi kul­turális támogatások nyertes pályázatainak fi­nanszírozása a kor­mányhivatal tervei sze­rint már májusban el­kezdődhet. A kormány- váltás miatt viszont egye­lőre nem tudni, kinek az aláírása kerül majd a szerződésekre. VERES ISTVÁN A sikeres pályázók szerencsé- sebbjei akár már májusban megkaphatják bankszámláikra a kormányhivatal által jóváha­gyott támogatásokat. Juhász László nemzeti kisebbségi főosz­tályvezető szerint reálisnak tűnik, hogy az elbírálási folya­mat addigra lezáruljon. Jelenleg a beérkezett pályázatok formai követelményeinek ellenőrzése folyik, mondta el lapunk kérdé­sére. „Meg kell vizsgálnunk, hogy megfelelő célokra szeret­nék-e elkölteni a kért pénzt, és hogyapályázatoktartalmazzák- e a szükséges mellékleteket” - fejtette ki Juhász. Mint mondta, a főosztály ütemterve szerint néhány bírálóbizottság még március végén összeül. „Ezek a kisebb nemzetiségekért felelős bizottságok lennének, mint a német vagy a szerb. Az élő és írott magyar kultúrával foglal­kozó bizottságok üléseit április elejére tervezzük” - tette hozzá. A folyamat meggyorsításá­nak érdekében a bizottságok tagjai már elkezdték olvasni a beküldött pályázatokat. Szá­mottevő személyi változások az élő és az írott kultúra bizott­ságaiban nem történtek. „Mi­nimális az eltérés a tavalyihoz képest, néhányan visszaadták tisztségüket, de ez csak egy-két embert jelent” - magyarázta a főosztályvezető. Egyben emlé­keztetett, hogy a bírálóbizott­ságok tagjait a törvény értel­mében két évre választják, így komolyabb változások eleve ld voltak zárva. Miután a bizottságok meg­tették ajánlásaikat, jegyző­könyvek készülnek a döntések­ről. Juhász szerint ez április közepére várható. Ezután szer­ződéstervezeteket írnak, ame­lyeket elküldenek a nyertes pá­lyázóknak egyrészt a költség- vetés átdolgozása, majd pedig aláírás céljából. Ezt követően a kész szerződéseknek fel kell kerülniük az internetre, és csak akkor indulhat el az elnyert összegek banki átutalása. „Fel- tételezéseink szerint ez május­ban már elkezdődhet” - jelen­tette ki a főosztályvezető. A hatásköri törvény értelmé­ben a győztes pályázókkal a kormányhivatal, egy vonatkozó rendelet értelmében pedig a mindenkori kisebbségi minisz­terelnök-helyettes szerződik. Ezért a szerződésekre is az ő kézjegye kerül. A jelenlegi kor- mányalelnök, Rudolf Chmel (Híd) addigra viszont már fel­tehetően nem tölti be ezt a tiszt­séget. A kormányhivatal illeté­keseinek nincs hivatalos infor­mációjuk a következő hetek forgatókönyvéről. „Nem tud­juk, milyen kormány áll össze, lesz-e benne egyáltalán kisebb­ségi miniszterelnök-helyettes” - hárította el ezzel kapcsolatos kérdésünket Juhász. A kisebbségi kultúrák támo­gatására kihirdetett felhívásra idén összesen 1837 pályázat érkezett. Tavaly 1734-en pá­lyáztak, idén ennél százzal több projektet iktattak. A leg­nagyobb érdeklődés a művé­szeti tevékenységek támogatá­sa iránt mutatkozik. Idén a ta­valyinál félmillió euróval na­gyobb, 4 500 000 eurós összeg áll rendelkezésre a kisebbségi kultúra támogatására. A munkanélküliség által leginkább sújtott régiókban a Smer tarolt Az állástalanokat nem érdekelte a választás MÓZES SZABOLCS Pozsony. Jóval átlagon aluli volt a munkanélküliek választá­si részvétele - derül ki a Focus ügynökség választások utáni exit polljának eredményeiből. A 4,4 millió választópolgár 9,4%-a munkanélküli (ez a szám nem ugyanaz, mint a munkanélküliség aránya, ugyanis választójoga a 18 év fe­letti diákoknak és a nyugdíja­soknak is van), ám az exit poll szerint a voksolók csupán 5,8%-a volt állástalan. Ezt rész­ben a regionális adatok is alá­támasztják, hiszen a munka- nélküliség által leginkább súj­tott Kassai, Eperjesi és Beszter­cebányai kerületben átlagon aluli volt a részvétel, míg a Zsolnai, Pozsonyi vagy a Tren- cséni kerületben magasabb. A Focus exit polljának adatai szerint a munkanélküliektől át­lagon felüli arányban a 99% nevű párt, a Smer, az MKP és a Híd kapott voksokat. Az állásta­lan szavazók 48,4%-a válasz­totta Ficóékat, 9,1%-a a Hidat és 6,3%-a az MKP-t. A 99% volt ebben a tekintetben a legered­ményesebb, az 1,6%-os ered­ménnyel záró pártot a felmérés szerint a munkanélküli szava­zók 3,4%-a választotta. A két magyar párt sikeressé­ge a munkanélküliek között fő­ként a déli járások átlagon felüli munkanélküliségi mutatóival magyarázható. A jobboldali pártok - a Matovič-féle Egysze­rű Embereket kivéve - sikerte­lenek voltak az állástalanok megszólításában. Ha csak az ő szavazataik döntenének, a KDH, az SDKÚ és az SaS is a par­lamenten kívül rekedt volna. A munkanélküliség által leg­inkább sújtott régiókban a Smerre szavaztak a legtöbben, míg az alacsonyabb munka­nélküliségű járásokban az átla­gosnál jobb eredményeket ér­tekei a jobboldali pártok. Az MKP nem a Fidesz fióküzeme - szögezte le a párt elnöke az Új Szó Stúdió vendégeként Berényi József: a 110 ezer szavazat kötelez ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Berényi József sze­rint az, hogy az MKP nem ke­rült be a parlamentbe, ugyan nem nevezhető sikernek, de a pártra leadott 110 ezer szava­zat arra kötelezi, hogy folytas­sa tevékenységét. A sikertelen­ség oka Berényi szerint nem a pártprogramban keresendő, hanem abban, hogy a 2010-es parlamenti választások óta el­telt nem egész másfél év nem volt elegendő arra, hogy a A teljes interjút megnézhetik az ujszo.com-on. megújult MKP megfelelően meg tudja jeleníteni magát. Az MKP nem nacionalista, nem extrémista, nem konfrontativ, és nem a Fidesz fióküzeme - szögezte le Berényi az Új Szó Stúdió vendégeként. Az MKP elnöke azt is el­mondta: a pártvezetés azért nem mondott le - a 2010-es év­vel ellentétben -, mert akkor 10 százalékról zuhantak 4,3-ra, most viszont meg tud­ták tartani pozíciójukat. Tiszt­újítás azonban egy éven belül lesz, hangsúlyozta Berényi, az­zal, hogy ha a párttagok szíve­sebben látnának más személyt vezetőként, ő gond nélkül feláll az elnöki székből, (mono, sán) (Fotó: Mészáros Gy.) Az ok nem a párt programjában keresendő Átmenetileg Oľga Nachtmannová lehet a befutó A Smer továbbra is hallgat Chmel utódjáról VERES ISTVÁN foglalja valaki a Smerből. Ro­bert Fico kedden jelezte is, hogy Pozsony. Kinek a hatásköré­be kerülnek a kormányváltás után a kisebbségi kulturális pá­lyázatok? Lesz-e egyáltalán ki­sebbségekért és emberi jogo­kért felelős miniszterelnök-he­lyettes az új kormányban? Mi lesz a nemzeti kisebbségi kor­mánybizottság sorsa? Ezek a legnagyobb kérdőjelek a má­sodik Fico-kormánnyal kapcso­latban kisebbségi fronton. Lapunk és a SITA hírügynök­ség információi szerint a Smer nem számol Chmel posztjának betöltésével a jövőben. A párt sajtóosztálya lapunk kérdésére nem kívánta véleményezni az értesülést.,A jövő héten ismer­tetjük a kormány végleges összetételét. Előtte nem szíve­sen kommentálnék semmilyen háttérinformációt” - válaszolta kérdésünkre Erik Tomáš, a Smer szóvivője. Viszont, mivel az átszervezé­sekhez és a hivatal esetleges megszüntetéséhez törvénymó­dosítások szükségesek (ame­lyek hatályba lépése hónapokat vehet igénybe), valószínű, hogy a leköszönő Rudolf Chmel (Híd) posztját átmenetileg el­a minisztériumok összevonása a kormányprogram célkitűzése lehet, így az új kormány kényte­len lesz a régi struktúrája sze­rint felállni. Ez újabb kérdése­ket vet fel a leendő kormányal- elnök személyét illetően. Dušan Čaplovičot, aki Chmel elődje volt, az oktatási tárca biztos vá­rományosaként, Marek Mad’a- ričot pedig kulturális minisz­terként emlegetik. A parlamentbe jutott pártok kerékasztal-tárgyalásán a Smer vezetése azt ígérte a Híd politi­kusainak, hogy változatlan ma­rad a kisebbségi status quo. Chmel posztjának megszünte­tése nem számítana ígéretsze- gésnek, nyilatkozta Bugár Bé­la. „Azt ígérték, hogy nem nyúlnak a Radičová-kormány idején hozott kisebbségi törvé­nyekhez, ez jelenti a status quo megmaradását” - tette hozzá a Híd elnöke. A Smer korábbi árnyékkor­mányában Olga Nachtmanno­vá volt a kisebbségi miniszter­elnök-helyettes. Ideiglenes kormánytagsága az egyik le­hetséges forgatókönyv lehet a poszt megszűnéséig. RÖVIDEN Várfelújításra a képviselők bérét! Pozsony. A krasznahorkai vár felújítására ajánlhatnák fel el­ső havi fizetésüket a parlament március 10-én megválasztott képviselői, véli Ivan Gašparovič. Az államfő erről azt követően nyilatkozott, hogy megtekintette a választás napján leégett vá­rat. Gašparovič minimum ezer eurót utal át a Szlovák Nemzeti Múzeum által nyitott számlára. Nagyra értékelte a vár felújítá­sát támogató magyarországi törekvéseket is. Ezt természetes­nek is tartja, mivel Szlovákia is segített Magyarországnak a vö- rösiszap-katasztrófa idején. A Híd frakciója nem látja akadá­lyát, hogy csatlakozzon a kezdeményezéshez, nyilatkozta la­punknak Sólymos László frakcióvezető. (TASR, vps) Egy nyolcvanéves igazságügyi szakértő a hunyó Vádemelés a nagyszalóki telekspekulációs ügyben ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Közel öt évvel a nagyszalóki (Veľký Slavkov) te­lekspekulációs ügy kirobbanása után vádat emeltek egy igaz­ságügyi szakértő ellen. A 2007- es restitúciós ügy a Fico-kor- mány első nagy politikai botrá­nya volt, Robert Fico emiatt hív­ta vissza Miroslav Jureňa földművelésügyi minisztert, ami miatt egy ideig úgy tűnt, a HZDS távozik a koah'cióból. A vád szerint a most 80 éves szakértő jelentésével szándékosan megtévesztette a bíróságot, és 62 millió eu­rós kárt okozott az államnak. , A jelentés tartalmi, formai és módszertani szempontból is teljes mértékben helytelen volt” - nyilatkozta a Sme na­pilapnak a rendőrség szóvi­vője. Ha a vádlottat vétkes­nek találják, akár tízévnyi börtönbüntetésre is ítélhetik. Az igazságügyi szakértő ellen még 2010 áprilisában tett felje­lentést a rendőrség, a vádeme­lésig így közel két évet kellett várni. Az egész ügy még a má­sodik Dzurinda-kormány alatt kezdődött, majd 2007-ben csú­csosodott ki. A Fico-kormány alatt a Szlovák Földalap egy ke­let-szlovákiai járásbeli család­nak nem helyben, hanem több járással távolabb, Nagyszaló- kon adta ki a restitúció során visszakövetelt földjét. A parcel­lákat ezután egy HZDS-közeli vállalkozás vásárolta meg, a tát­rai ingatlanárakhoz képest po­tom pénzért. A botrány után megváltoz­tatták a törvényt - most már el­vileg csak az adott járásban le­het restituálni a földet s ki­cserélték a földalap vezetését. Az ügyben azóta sem ítéltek el senkit, a földet az állam vissza­követelte, a per a mai napig nem zárult le. (MSz)

Next

/
Thumbnails
Contents