Új Szó, 2012. március (65. évfolyam, 51-77. szám)

2012-03-02 / 52. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2012. AAÁRCIUS 2. Közélet-hirdetés 3 j A legfegyelmezettebb frakciója az SaS-nek, az SDKÚ-nak és a Hídnak volt, a leggyakoribb „félreszavazásokat" pedig az SNS és a KDH jegyzi Slota hiányzásban, Sulik szószaporításban első Pozsony. Sokan közülük mindenhez hozzászól­tak. Néhányan gyanúsan sokat voltak távol. Olya­nokról is tudunk, akik jelen voltak, de nem szavaztak. Mások meg szavaztak, de félre. A parlamenti képviselők útjai bizony kifürkészhe- tetlenek. Összeállítá­sunkból kiderül, kik vol­tak a hamarosan idő előtt lezáruló választási időszak rekorderei a szlovák parlamentben. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Nyolc nap van hátra a vá­lasztásokig, a szerdai üléssel végleg lehúzta a rolót a 2010-es választások eredmé­nyeképpen megalakult szlo­vák törvényhozás. Rendkívüli ülést égetően fontos kérdés­ben ugyan még a jövő héten is összehívhatnak, erre viszont kicsi az esély. Az átlagos választók között valószínűleg kevesen vannak, akik az általuk bekarikázott képviselők tevékenységét az interneten, az élő közvetíté­seken keresztül ellenőrzik. A dotankoch.sk portál a parla­ment honlapjának adatait fo­lyamatosan átvéve és feldol­gozva ranglistákat közöl a par­lamenti képviselőkről. A notórius hiányzók parla­menti listáját a rendelkezésre álló adatok szerint Ján Slota, az SNS elnöke vezeti. A nem­zetiek vezére az elmúlt másfél évben csupán a szavazások 55 százalékán vett részt. Volt párttársa, Anna Belousovová (jelenleg a NAS párt elnöke) végzett a második helyen, mi­vel csupán a szavazások 65%-án vett részt. Belousovo­vá szerint ezek az információk nem hitelesek, csakis a parla­ment jelenléti ívei tükrözik a valóságot. „Ha a kártyámat a szavazókészülékbe rakom, de nem szavazok, az nem jelenti azt, hogy a szavazások idején nem voltam a parlamentben” - figyelmeztet. A legtöbbet hi­ányzók élmezőnyében végzett még a szintén SNS-es Ján Mi- kolaj, a smeres Richard Raši (Kassa polgármestere), vala­mint párttársa, Mojmír Ma- mojka. A legaktívabban szavazó képviselők a következők vol­És még egy rekord: korábban nem ostromolták meg heti rendszerességgel a parlament épületét felbő­szült tömegek (Vladimír Šimíček felvétele) tak: Richard Oravec (SDKÚ), Milan Laurenčík és Martin Ch­ren (mindketten SaS). Az sem ritka, hogy a képvise­lők másként szavaznak, mint párttársaik. Ebből a szempont­ból a legfegyelmezettebb frak­ciója az SaS-nek, az SDKÚ-nak és a Hídnak volt, a leggyako­ribb „félreszavazásokať’ pedig az SNS és a KDH jegyzi. A legtöbb szolgálati utat a parlament képviseletében a külügyi bizottság elnöke, František Šebej (OKS-Híd) tud­ja maga mögött. Nyolc szolgá­lati útja volt, járt például Ja­pánban és Jeruzsálemben is. A második legtöbbet utazó kép­viselő szintén OKS-es: Peter Osuskýnak tizenkét szolgálati útja volt, viszont rövidebb tá­volságokat tett meg, mint Šebej. Sokat utazott a smeres 8 nap múlva parlamenti választások Andrej Kolesík és a KDH-s Jana Žitňanská is. Richard Sulik (SaS), Pavol Hrušovský (KDH), Braňo Ond­ruš (Smer), Milan Hort (SDKÚ) - az ő hangjukat lehetett a leg­többször hallani a 2010-12-es parlamenti időszakban. Ond- rušon kívül mindhárman részt vettek az ülések vezetésében, Hrušovský a kormány bukása után házelnök lett Sulik helyett. Utóbbi egyébként 4158-szor szólalt fel, és megközelítőleg 166 600 szót mondott. Hrušov­ský 3792 alkalommal hallatta a hangját, Ondruš pedig234-szer. A legkevesebbet az SNS szí­neiben a törvényhozásba ke­rült egykori jégkorongozó, a kassai Vincent Lukáč, továbbá az SaS-es Ľuboš Majer és a smeres Ivan Varga beszélt az elmúlt időszakban. A kimuta­tások szerint mindhárman csu­pán egyszer szólaltak fel. A parlamenti munka lénye­ges része az új törvények beter­jesztése, valamint a beterjesz­tett javaslatokhoz benyújtott módosító indítványok kidolgo­zása. A legtöbb törvényt az el­múlt másfél évben Milan Hort (SDKÚ), Ľudovít Jurčík (SaS), Pavol Abrhan (KDH) és Sólymos László (Híd) terjesztette be. Tudni kell azonban, hogy sok javaslatot (például koalíciós in­dítványokat) a frakcióvezetők közösenjegyeznek.(vps) „Akik kiszámítható partnerek a nemzetstratégia tekintetében, azok kiszámítható finanszírozást fognak kapni" - fogalmazott Semjén Zsolt Tízes lista - akiknek már nem kell Magyarországon pályázniuk ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tíz szlovákiai ma­gyar szervezetnek a jövőben nem kell pályáznia a magyar ál­lami támogatásokért. Évente automatikusan kapnak majd bi­zonyos összeget, amelyből tevé­kenységüket finanszírozhatják. Az MKP a Magyar Állandó Értekezlet egyedüli szlovákiai tagjaként állítólag több szerve­zetet is javasolt a listára. A Csemadokot, a Gramma Nyelvi Irodát, a Fórum Társadalom- kutató Intézetet, a Komáromi Jókai Színházat, a Kassai Thá- lia Színházat, a Szlovákiai Ma­gyar Pedagógusok Szövetsé­gét, a Selye János Egyetemet és a Szlovákiai Magyar Cserkész- szövetséget senkinek sem kell bemutatni. Két fiatal szervezet a régiek közt A hosszú távú és kiszámít­ható támogatásra érdemes tíz szervezet közé még két szer­vezet került be: a csallóköz- csütörtöki Pro Cívis Polgári Társulás, valamint a 2010-ben alakult Szlovákiai Magyar Te­levíziósok Szövetsége. ,A Pro Cívis Polgári Társulás a gu- lyásfőző-versennyel egybekö­tött majális szervezésével írta be magát falunk történelmé­be” - olvasható Csallóközcsü- törtök honlapján. Megtudhat­juk továbbá, hogy a társulást öt csallóközcsütörtöki polgár (köztük Őry Péter, a község polgármestere, az MKP kam­pányfőnöke) hívta életre, hogy hozzájáruljon a polgári értékek meghonosodásához a faluban, továbbá hogy a köz­ség magyar és más kisebbsége­inek fokozza a társadalmi ak­tivitását. A társulás tavaly el­kezdte kiadni az Önkormány­zati Szemlét, amelyből a szlo­vákiai magyar önkormányza­tokhoz ingyen eljuttatott né­hány példányt. Ezenfelül két­nyelvű feliratokat tartalmazó feliratokkal is igyekeztek el­látni az önkormányzatokat. Szerettük volna megtudni, hogy a Pro Cívis és a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetsé­ge viszonylag rövid létezése alatt mivel érdemelte ki a ma­gyar állam hosszú távú bizal­mát, ezért a javaslattevőhöz, az MKP-hoz fordultunk. A végső döntést a magyar kormány hozta, bocsátotta előre Berényi József pártelnök. ,A televízió­sok szövetségét azért javasol­tuk, mert a szlovákiai magyar televíziózás gyerekcipőben jár, erősíteni kell” - véli Berényi. A Pro Cívissel kapcsolatban fel­hívta a figyelmet arra, hogy Dél-Szlovákia több szempont­ból le van maradva a többi ha­táron túli magyar térséggel összevetve. „Erdélyben és a Vajdaságban is létezik a ma­gyar polgármesterek országos szakmai szervezete, addig ná­lunk ilyen nincs, ezt a hiányt próbálja pótolni a Pro Cívis” - érvel a pártelnök. A Szlovákiai Magyar Televí­ziósok Szövetsége tavaly elin­dított egy internetes hírportált. Középtávú célként egy szlová­kiai magyar televízió elindítá­sát tűzte ki célul. Magyar inter­netes televízió egyébként már a hírportál előtt is létezett Szlo­vákiában, mégpedig a 2010- ben elindult Magyar Interaktív Televízió. Művészegyüttesek: háromból kettő Szlovákiában három hivatá­sos magyar művészegyüttes működik. Közülük kettő (a Jó­kai és a Thália Színház) szere­pel a fenti listán, az Ifjú Szivek táncszínház nem. Hégli Dusán igazgatót (aki egyébként a Híd kultúrpolitikusa) nem lepte meg a döntés. „Elfogadom, bár nem értem. Eddig sem nagyon kaptunk Magyarországról tá­mogatást” - közölte lapunk kérdésére. Az MKP a jövőben nyitott arra, hogy az Ifjú Szive­ket is javasolja a stratégiai jelentőségű intézmények listá­jára, fogalmazott válaszában a párt sajtóosztálya. Egyben elő- rebocsátották, hogy a kiemelt nemzeti jelentőségű intézmé­nyek listáját Magyarország Köz- igazgatási és Igazságügyi Mi­nisztériumának a kritérium- rendszere szerint, a MÁÉRT és a KMKF szakmai és plenáris ülé­sein, formális és informális ta­lálkozókon állították össze. „Akik kiszámítható partne­rek a nemzetstratégia tekinte­tében, azok kiszámítható fi­nanszírozást fognak kapni” - fogalmazott a döntés bejelen­tésekor Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős mi­niszterelnök-helyettes. A fenti döntésekkel kapcso­latban szerettük volna kikérni a szlovákiai magyar civil szerve­zetek egyeztető fórumának, a Szlovákiai Magyarok Kerékasz­talának a véleményét. Az el­múlt évben ugyanis többször hangot adtak kifogásaiknak a Szlovák Köztársaság Kor­mányhivatala által kiosztott kulturális támogatások és az egész hazai pályázati rendszer kapcsán. Kérdésünket azzal hárították el, hogy az ügyben illetékes MÁÉRT határozataira nincs befolyásuk, a szlovákiai civil szervezetek között pedig sem most, sem pedig a jövőben nem kívánnak sorrendet felál­lítani prioritásuk és fontossá­guk szerint. „Nem célunk olyan határozatokat vélemé­nyezni, melynek kialakítását nem tudjuk befolyásolni” - fo­galmazott válaszában Tóth Ká­roly, a Kerekasztal szóvivője, egyben az egyik kedvezmé­nyezett, a Fórum Társadalom- kutató Intézet igazgatója, majd néhány órával később el­juttatott lapunkhoz egy sajtó- közleményt, melyben a Kerék­asztal határozottan tiltakozik a Brüsszelben elfogadásra váró, Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) érvény­be lépése ellen. (MTI, vps, ú) RÖVIDEK Plusz egy év az átruházásra Pozsony. A lakosság az értéküket vesztett értékpapírjait 2013 végéig ruházhatja át a Nemzeti Vagyonalapra (FNM), megspórolva így a Központi Értékpapír-nyilvántartónak fize­tett díjat. A parlament azért tolta ki egy évvel a végső határ­időt, mert a képviselők szerint fizikailag lehetetlen lett volna minden igénylést elintézni az idei év végéig. Ján Figeľ közle­kedésügyi miniszter már a hét elején jelezte, hogy az értékpa­pírok átruházása több mint 730 ezer embert érint, miközben a Szlovák Posta egy év alatt alig 250 ezer kérvényt képes kielé­gíteni. Az átruházást a Szlovák Posta kiválasztott fiókjain kí­vül az RM-S Market kirendeltségein is elintézhetjük. (SITA) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS MOST^HÍDV az együttműködés pártja - strana spolupráce MP 120071

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents